Elsődleges fülek

október 2018

h k sze cs p szo v
1
2
3
4
5
6
7
 
 
 
 
 
 
 
8
9
10
11
12
13
14
 
 
 
 
 
 
 
15
16
17
18
19
20
21
 
 
 
 
 
20
október
szombat
Október 20. szombat

KALENDÁRIUM

Október 20. szombat

Évközi 28. hét

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Lk12,8-12

Jézus így szólt tanítványaihoz: „Aki megvall Engem az emberek előtt, azt az Emberfia is megvallja Isten angyalai előtt. Aki pedig megtagad Engem az emberek előtt, azt Isten is megtagadja angyalai előtt.

Ha valaki az Emberfia ellen szól, bocsánatot nyer; de aki a Szentlelket káromolja, annak nincs bocsánat.

Mikor pedig a zsinagógába, elöljárók és hatóságok elé hurcolnak benneteket, ne aggódjatok azon, hogy hogyan és mivel védekezzetek, vagy mit mondjatok, mert a Szentlélek megtanít benneteket abban az órában, hogy mit kell mondanotok.”

Az Egyház tanítása szerint a Bibliára is érvényes az irodalomkritika és  az irodalomtudomány álláspontja, miszerint minden szöveg megértésének előfeltétele annak műfaji fölismerése. Jézus itt „tanítóként” beszél, és ezért a sarkítás eszközének kell tekintenünk szófordulatait, hiszen egész „életművének” fényében nyilvánvaló, hogy Isten nem tagad meg senkit, de a saját esetleges hittagadásunk olyannak tűnik önmagunk számára, mintha Ő is megtagadna minket.

Jézus szavainak másik felét sem lehet fölszínesen megközelíteni. A megbocsájtás nem Isten „önkényén” múlik, miszerint egyes bűnöket megbocsát, míg másokat nem: Jézust lehet szidni, de a Szentlelket nem. Valami másról van itt szó. Minden bűn magában hordja tulajdon büntetését, vagy, mint ahogyan a Biblia mondja: „Mindenki azzal bűnhődik, ami által vétkezik” (Bölcs11,17). Aki nem hallgat a Lélekre, ahhoz hogy férhetne hozzá Isten? Azért nincs bocsánat az ilyen ember számára, mert nem látja be bűnét, s ezért nem is kér bocsánatot.

Talán mindenki megtapasztalt már, hogy amikor lényeges dologban kérdeznek minket, olyan dologban, ami nálunknál „nagyobb” – tehát nem puszta számonkérés vagy felelősségre vonás – hogyan találunk meg olyan szavakat, amikre nem is gondolunk. Ilyenkor a Szentlelket és Jézus szavainak igazságát tudjuk tetten érni az életünkben, hiszen a „bölcsesség” és a „jó-tanács” nem a saját elménk szüleménye: Isten lelke működik bennünk és általunk.

 

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

1740.  Megkezdődik az osztrák örökösödési háború, VI. Károly német-római császár (III. Károly néven magyar király) halálát követően

1860.  Ferenc József császár kiadja az Októberi diplomának nevezett osztrák államtörvényt, amely megnöveli az Osztrák Császárság egyes területeinek autonómiáját

1875.   Tisza Kálmán alakít kormányt

1887.  Budapest székesfőváros vezetősége döntést hoz a Fővárosi Múzeum megalapításáról (helye 1899-től a városligeti Műcsarnok épülete, első kiállítása 1907-ben)

1900.  Átadják a pesti Duna-parti villamos vonalat az akkor épülő Erzsébet híd hídfője és az Akadémia tér között

1919.   Magyar-párti szlovének demonstrációt tartanak a Vendvidék Magyarország mellett való megtartására

1921.   IV. Károly magyar király másodszor is visszatér Magyarországra, és megkísérli visszaszerezni trónját

1944.  Amerikai csapatok, MacArthur tábornok parancsnoksága alatt partra szállnak a Fülöp-szigeteken (Leyte szigetén)

1949.  Új lap jelenik meg Magyarországon: a Nők Lapja

1950.  A koreai háborúban Douglas MacArthur tábornok csapatai elfoglalják Phenjant

1956.   A Magyar Néphadseregben bevezetik a szigorított hadműveleti szolgálatot, de 21-én  visszavonják. Az ELTE jogi karán Hajnóczy kör, a Közgazdaság-tudományi Egyetemen Széchenyi kör alakul. Az egyetemek közös vitafórumaként megszervezik a Vasvári kört. Nagygyűlés a Budapesti Műszaki Egyetemen a hallgatók és a műszaki értelmiség aktuális problémáiról. A Katona József Színház bemutatja Németh László Galilei című drámáját. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem MDP-szervezete nyílt pártnapot szervez.  Varsóban kora reggel megegyezés születik a reformok ügyében. A szovjet vezetők elfogadják a lengyek személyi változásokat és hazautaznak. Lengyelország szinte minden városában szovjetellenes gyűlésekre, néhol tüntetésekre kerül sor.

1962.  Megegyezés az USA és Magyarország közt: a magyar kérdést leveszik az ENSZ napirendjéről, cserébe Kádár János teljes amnesztiát hirdet

1974.   Izgatás vádjával őrizetbe veszik Konrád Györgyöt és Szelényi Ivánt „Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz” című könyvük megírásáért

1977.   A reformpolitikához való óvatos visszatérésről határoz a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága

1988. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága után – a szakszervezetek támogatásával – a kormány is arra az álláspontra jut, hogy a gazdaságpolitikai elképzelések közül 1989-ben a nagyobb megpróbáltatásokkal járó, de gyorsabb eredményt ígérő „A” variánst kell bevezetni. A Minisztertanács szerint azonban az életszínvonal 1989-ben nem csökkenhet olyan mértékben, mint 1988-ban. A Művelődési Minisztérium megszünteti a tudományos szocializmus oktatását a hazai egyetemeken, főiskolákon. Helyette politikaelmélet néven új tantárgyat vezet be. A Minisztertanács döntése szerint 1989-től egyszerűsítik az abortusz engedélyezését, de a duplájára emelik a terhesség-megszakításért fizetendő összeget.

1989. A 17–től ülésező országgyűlés elfogadja az alkotmány teljes módosítását és az ún. sarkalatos törvényeket (új alkotmány, az Elnöki Tanács megszüntetése, köztársasági elnöki cím létrehozása; Alkotmánybíróság létesítése; párttörvény; választási törvény); illetve feloszlatja a munkásőrséget, november 26-ra kitűzi a köztársasági elnököt megválasztó szavazás időpontját, egyidejűleg megtárgyalva a népszavazási kezdeményezést is. Az ideiglenes köztársasági elnökké előlépő Szűrös Mátyás helyett Fodor István alelnök veszi át a tényleges házelnöki szerepet.

1995.   Nagy-Britannia, Franciaország és az USA aláírják azt az egyezményt, amelyben betiltják a Csendes-óceán térségében végzett nukleáris kísérleteket

Ezen a napon született:

1554.   Gyarmati és kékkői gróf Balassi Bálint költő, katona

Zólyomban születt 1554. október 20-án  Zólyom Vármegyében. Reformátusként nevelkedett, 1565-ben Nürnbergben tanult, majd a család papja,  Bornemissza Péter prédikátor nevelte. 1569-ben az összeesküvés gyanújába kevert apja családjával Lengyországba menekült, itt készült első, vallásos tárgyú, németből fordított irodalmi műve. Apja 1575-ben  a Báthori ellen lázadó Bekes Gáspár megsegítésére küldte. Részt vett a török elleni végvári megrohanásokban. 1579-82-ben Egerben huszárhadnagy, 1580-ban részt vett Hatvan ostromában. Békétlenkedései miatt visszatért Zólyomba, de itt  összetűzött a hatóságokkal. 1584 karácsonyán a sárospataki ref. templomban feleségül vette Dobó Krisztinát, s elfoglalta a várat, melynek neje a résztulajdonosa volt, de a várnép elűzte. Sógora, Dobó Ferenc hűtlenséggel és vérfertőzéssel vádolta. Hazatért Liptóújvárba és 1586. augusztusban  az esztergomi káptalan előtt nejével együtt katolizált. Rudolf király megkegyelmezett neki, de az esztergomi szentszék házasságát érvénytelennek, 1585 végén született fiát törvénytelennek nyilvánította, s örökösödési jogától megfosztotta. 1593-ban beállt Pálffy Miklós seregébe, részt vett  Székesfehérvár ostromában, és a pákozdi győztes csatában. Divényt és Kékkőt az ő parancsnoksága alatt foglalták vissza a töröktől. 1594 májusában Esztergom alá vonult, részt vett az ostromban, ahol megsebesült, lábait levágták, majd május 30-án vérmérgezésben meghalt. 1874-ben a Radvánszky-kódexben találták meg szerelmes és vitézi énekeit.

1633.  Szentiványi Márton Jezsuita természettudós, polihisztor, tudománynépszerűsítő

Csillagvizsgáló helyet rendezett be Nagyszombaton, a főiskolán, és innen észlelte az 1680. évi Kirch-féle üstököst. A napközéppontú (heliocentrikus) rendszert elvetette, egy Tycho-típusú "átmeneti" rendszert dolgozott ki. Fellépett az asztrológia ellen.

1820.  Kazinczy Lajos honvéd ezredes, aradi vértanú

1839.  Steindl Imre műépítész, a Parlament tervezője, építője

1850.  Gerster Béla építő mérnök, tervező

Középiskoláit Kassán, a műegyetemet Bécsben végezte el, ahol 1874-től városi mérnök volt. Ezután Budapesten sógora, Kauser István vállalkozásaiban vett részt. 1877-től a Ferenc-csatorna építésénél dolgozott mint főmérnök, a vukovár-samáci és a felső-kulpai hajózócsatornák nyomvonalát tervezte meg. A Panama-csatorna nyomvonalának kitűzésére kiküldött nemzetközi expedíció tagjaként szerzett jelentős hírnevet. Ezért Türr István javaslatára - vele terveztették meg a Korinthoszi-csatornát. Az építési munka 1882-ben, a görög király kapavágásával kezdődött meg. A munkálatokat a csatornaépítő vállalat főmérnökeként vezette. (A csatorna építésében még négy magyar mérnök vett részt: Kauser István, Nyári László, Pulszky Garibaldi és Stéghmüller István.) A legmodernebbnek számító angol bevágási rendszert alkalmazta, melyet négyezer építőmunkással kezdett meg.  A csatorna hossza 6345 méter, mélysége 8,5, szélessége 25 méter. Egyidejűleg építettek két kikötőt és hidat is a vasútnak. A csatorna 1893 augusztusában készült el. Részt vett Türr nagyszabású hazai vízgazdálkodási terveinek kidolgozásában. Később főleg vasútépítéssel foglalkozott, tizenhárom vasútvonal tervezését és építését irányította. 1919-ben a Duna-Tisza-csatorna építési igazgatóságát vezette.

1854.  Rimbaud Arthur, francia szimbolista költő

1882.  Lugosi Béla (Blaskó Béla Ferenc Dezső) magyar származású amerikai filmszínész

1932.  Gyékényesi György István űrkutatási mérnök, költő

Egyetemi tanulmányait az USA-ban végezte. Kutató mérnök volt a NASA Lewis kutatóközpontjában Clevelandben. Megkapta a NASA Apollo jutalmát. Tagja volt a gépészmérnökök amerikai társaságának. Több verse is megjelent.

1935.   Szuhay Balázs színész, parodista

Ezen a napon hunyt el:

1740.  VI. Károly német-római császár, III. Károly néven magyar király, II. Károly néven cseh király

1796.   Dayka Gábor költő, pap, tanár

1849.  Giron Peter honvéd ezredes, a magyarországi német légió parancsnoka, az 1848-49-es szabadságharc vértanúja

1922.  Gróf Burián István diplomata, politikus, az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügy- és pénzügyminisztere

1935.   Rákosi Szidi színésznő, színészpedagógus

1942.  Gyomlay Gyula klasszika-filológus, bizantinológus

1964.  Herbert Hoover az Amerikai Egyesült Államok 23. elnöke, 1929–1933 között

1982.  Gáll István Kossuth- és József Attila-díjas író, költő

1984.  Paul Dirac Nobel-díjas brit fizikus

1987.  Sulyok Mária (Szautner Mária) Kossuth-díjas színésznő

Az Osztrák-Magyar Monarchiában Királyhidán született 1908. november 5-én. Édesapja után után Szautner néven anyakönyvezik. Édesapja Veszprém megyei, édesanyja Sulyok Julianna, Vas megyei származású magyar ember. Két nővérével és két bátyjával él, az öt Szautner gyerek félárva, mert az édesanya igen fiatalon és hamar elhunyt, akinek leánykori nevét később színész korában vette fel Budapesten. Az első két osztályt Királyhidán végzi, összevont osztályban tanulva, harmadik osztályban kerül át a szemben fekvő brucki, osztrák leányiskolába, így alapvetően két nyelvet beszél anyanyelvi szinten kiskorától fogva. Iskolái, nevelőanyja, és otthona Bruckhoz kötik, így osztrák állampolgárságot kap a Monarchia bukását követően. Az iskolai kongregáció vezetője, Mária nővér a növendékeket folyamatosan színházi előadások megtartására szoktatja. Jó kiállása, érthető szövegmondása és magabiztos fellépése kapcsán gyakorta fellépteti. 17 évesen Budapestre kerül, ahol utójelentkezéssel felvételt nyer a színiakadémiára, 1925 őszén. Osztrák nevelőanyjának csekélyke nyugdíjának ráeső része, nem fedezi megélhetését, iskoláját, és az ezzel járó kiadásokat, ezért már a tanulmányai megkezdésének első hetétől fogva vállal statisztaszerepeket a Nemzeti Színházban. Záróvizsgáján Kardos Géza debreceni színigazgató leszerződteti a debreceni színházhoz. Egy évadon keresztül Debrecenben játszik, majd átszerződik Miskolcra, később Budapestre a Vígszínházhoz. Az évad végén a lejárt szerződését nem hosszabbítják meg, így egy magyarázkodó szó nélkül átszerződik a Magyar Színházhoz. Innen átkérik a Pesti Színházhoz, ahol egy beugrás egy meghozza pályájának következő szintjét, ahol már főszerepeket bíznak rá. Visszakerül a Magyar Színházhoz. Pünkösti Andor, aki korábban színikritikusként, esszéistaként volt ismeretes, igazgatói kinevezésével, merész és nagy szakmai igényességgel állít darabokat színre, megkeresi Sulyok Máriát, és több ő általa rendezett darabjának a főszerepeire kéri fel. Pünkösti a fokozódó német befolyás közepette úgynevezett baloldali színházat csinált, vagyis nem hódolt be az idegen uralomnak. Pünkösti felkéri, játssza el Pirandello IV. Henrikjének női főszerepét. A darab szakmai és közönségsikerét követően, egy Shakespeare darabban is játszatja, ő Gertrúd a Hamletben. Várkonyi Zoltán a címszereplő, és több mint 200 előadás sikere igazolja Pünkösti szereplőválasztását. A Pirandello darab címszerepét is Várkonyi játssza. A német bevonulás után hónapokig nem játszik semmilyen színpadon a bombázások és a háborús állapotok miatt. Az utcán megsérül, és a Fasor-szanatóriumba kerül. Egy célt tévesztett golyó az utca kövezetéről visszapattanva belefúródik a jobb vádlijába. Hetekbe telik mire járóképes állapotba kerül. 1945-1947 között a Művész Színházban játszik, majd átszerződik a Nemzeti Színházba. Az államosítást követően a Belvárosi Színházhoz kerül. 1952-ben a Magyar Néphadsereg Színháza szerződtette, amely 1961-ben felvette ismét régi nevét, és Vígszínházként folytatta működését. E színház tagja maradt nyugdíjazásáig, s azután szerepekre a Madách Színházhoz szerződött. 1952-1966 között a Színművészeti Főiskolán színész-mesterséget tanít, elsősorban beszédet, színpadi beszédet oktat. 1987. november 5-én, csütörtökön, 15 órakor gyűlnek össze a barátok és ismerősök a Farkasréti temetőben, a végső búcsú óráiban. Ezen a napon lett volna 79 éves. A Madách Színház képviseletében Koncz Gábor mond búcsúbeszédet.

1999.  Kistétényi Melinda orgonaművész

2002. Bernard Fresson francia színész (Szerelmem, Hirosima)

2008. Buss Gyula színművész

2009. Dargay Attila rajzfilmrendező, képregény rajzoló

1927-ben született Mezőnyéken. 1945-től a Képzőművészeti Főiskolán tanult, 1948-ban "osztályidegenként" kitették az intézményből. 1951-ben a Nemzeti Színháznál volt díszletfestő illetve a rajzfilmgyárban gyakornok. 1951-ben részt vett az első magyar színes rajzfilm, A kiskakas gyémánt félkrajcárja elkészítésében Macskássy Gyula mellett. 1954-től rajzfilmtervezőként, 1957-től rendezőként dolgozott a Pannónia Filmstúdióban. Népszerűségét egész estés rajzfilmjeivel érte el, legnagyobb sikere közé tartozik a Vuk. Életművének jelentősebb részét animációs sorozatai tették ki: Pom Pom meséi és A nagy ho-ho-ho horgász. A  Lúdas Matyit is ő rendezte 1976-ban. Képregényei a Pajtás magazinban jelentek meg, de több éven keresztül dolgozott a Dörmögő Dömötör újságnál is. Ismertebb rajzfilmjei közé tartozott a Szaffi, a Bambi, az Óz a csodák csodája. 1968-ban elnyerte a Balázs Béla-díjat. 1978-ban Érdemes művész, 1983-ban Kiváló művész lett.

 

Istenes és világi gondolatok

„Ki a bölcs és képzett közületek? Az ilyen mutassa fel az igaz élet tetteit bölcs szelídségben. De ha keserű irigység van bennetek, és viszálykodás a szívetekben, ne dicsekedjetek, és ne hazudjatok, meghazudtolva az igazságot. Mert az ilyen nem felülről jövő bölcsesség, hanem földi, érzéki, ördögi. Ahol ugyanis irigység és versengés van, ott állhatatlanság is, és minden rossz cselekedet.” (Jak3,13-15)

A „keserű irigység” olyan halálos betegség, ami megöli a lelket. „Ördögi bűn”, hiszen a „sátán kezdettől fogva irigy”. A hálás lelkület az, amivel küzdeni lehet a szívből jövő irigység ellen, amikor nem azzal törődünk, hogy mink nincs, bezzeg a másiknak mi mindene van, hanem azzal, hogy mit kaptunk Istentől. Van „üdvös versengés”, amikor együtt küzd, hogy saját maga „jobb legyen”. Van kárhozatos versengés is, amikor letapossuk egymást, de „mi ez az Örökkévalósághoz képest?

 

„A szellem harca éppoly brutális, mint az emberek csatája; …” (Arthur Rimbaud francia szimbolista költő, sz. 1854.10.20.)

Csak ki figyel ma a szellemre, és mivel nem figyelünk rá, így észre sem vesszük, hogy „szellemi harc” folyik itt Európában is. Nem csak érdekek ütköznek, hanem szellemi értékrendek is.

 

„Minél több a rendelet, annál nagyobb a rendetlenség.” (Konfuciusz Kr.e. 551-479 kínai filozófus)

Kár, hogy a politikusok az ókor óta nem tanulták meg, hogy hogyan kell egy országot irányítani. Nem lehet mindenről törvényt alkotni. Hagyni kell az életet folyni: „Az élet él, és élni akar” (Ady Endre: Intés az őrzőkhöz)