Elsődleges fülek

szeptember 2018

h k sze cs p szo v
27
28
29
30
31
1
2
 
 
 
 
 
 
 
3
4
5
6
7
8
9
 
 
 
 
 
 
 
10
11
12
13
14
15
16
 
 
 
 
 
 
 
17
18
19
20
21
22
23
 
 
19
szeptember
szerda
Szeptember 19. szerda

KALENDÁRIUM

Szeptember 19. szerda

Évközi 24. hét

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Lk7,31-35

Jézus így kiáltott föl: Ugyan kihez is hasonlítsam ezt a nemzedéket? Kihez hasonlók ők? Hasonlók a piacon üldögélő gyermekekhez, akik így kiáltoznak egymásnak:

„Furulyáztunk nektek, de nem táncoltatok,

siratót énekeltünk, de nem sírtatok!”

Mert eljött Keresztelő János, kenyeret nem eszik, és bort nem iszik, és azt mondjátok: „Ördöge van!” Eljött az Emberfia, eszik és iszik, és azt mondjátok: „íme, a falánk és borissza ember, a vámszedők és bűnösök barátja!” De a bölcsességet igazolja annak minden fia.

Jézus, mint valóságos ember, tele volt érzelmekkel és indulatokkal, amiket nem elfojtott, hanem az Atyára és a küldetésére való tekintettel, „szabályozottan” élt meg.

Meglehetősen talányos „gyerekdal” ez, de János és Jézus Izraelben betöltött fényében világossá válik az értelme.

János aszkéta volt, szigorral és ítéletet hirdetve jött, de nem fogadták el, szavait nem vették komolyan. Jézus részt vett az emberek életében, üdvösséggel, evangéliummal jött és mégis elutasították. „Furulyáztunk nektek, de nem táncoltatok, siratót énekeltünk, de nem sírtatok!”. A kortársak csak ürügyeket kerestek a kibúvóra, hogy az Istentől jövő figyelmeztetéseket visszautasítsák.

Az evangéliumokból jól tükröződik Jézus életformája. Hiába próbálják Őt valamiféle kérlelhetetlen, ítélkező aszkétának föltüntetni, valójában emberközeli, szerethető Mester, aki nem különül el „fenségesen” a tömegtől. Ezért is tarthatták kritikusai „falánk és borissza embernek”, amit még az ősegyház sem tudott és akart „retusálni”. Nekünk sem kéne a Jézusról szóló beszédünkben az Ő kedves és barátságos Arcát valami embertelen szigorral eltorzítani.

 

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

1532.   A leobersdorfi csata: a német-magyar sereg megsemmisíti I. Szulejmán előreküldött portyázó seregét Bécs közelében

1782.  Pesten megnyílt a mérnökképzést szolgáló intézet, az Institutum Geometricum

1783.  Montgolfier forrólevegős léggömbjének felszállása a versailles-i kastély parkjában, XVI. Lajos francia király és felesége jelenlétében; kosárban csak egy tyúk, kacsa és birka van, ember repülését a király nem engedélyezi. A léggömb 8 percet tartózkodik a levegőben, és két kilométert repül.

1853.  I. Ferenc József osztrák császár és magyar király megtekinti a Bécsbe szállított Szent Koronát, és elrendeli annak a budai várban való őrzését

1938.  A müncheni konferencia napja; Csehszlovákia bevonása és megkérdezése nélkül Chamberlain, Daladier, Hitler és Mussolini eldöntik, hogy Csehszlovákia adja át Németországnak a Szudéta-vidéket. Magyarország és Csehszlovákia kormányát felszólítják, kezdjenek tárgyalásokat a magyar területi igényekről

1944.  Brit-USA légitámadás a szolnoki pályaudvar ellen

1960. Kádár János Hruscsov kíséretében New Yorkba érkezik az ENSZ közgyűlésére

A kikötőben a dokkmunkások megtagadják a csomagok kirakodását. Az amerikai hatóságok korlátozzák Kádár és a magyar ENSZ-delegáció mozgását. Kádár megjelenését mindenhol magyar emigránsok és a magyar ügy szimpatizánsainak tüntetése kíséri. Az ENSZ közgyűlésen az Egyesült Államok javasolja 1956 napirendi pontként való tárgyalását. Kádár János október 3-án a közgyűlésen mond beszédet, melyben a „nemzetközi reakció erői által külföldről szervezett ellenforradalmi puccsnak” nevezi a forradalmat.

2010.  Henry Newman bíboros boldoggá avatása

Ezen a napon született:

866.    VI. (Bölcs) Leó bizánci császár

1551.   III. Henrik francia király

1802.  Udvardi és kossuti Kossuth Lajos a Magyar Királyság kormányzó elnöke

Monokon született Zemplén vármegyében. Birtoktalan köznemesi családból származott, apja László ügyvéd volt, édesanyja Wéber Karolina. Iskoláit Sátoraljaújhelyen, 1816-tól Eperjesen, a jogot 1819-től Sárospatakon végezte. Apja mellett vármegyei gyakorlaton, Eperjesen ügyvédi irodában, Pesten báró Vécsey Miklós szeptemvirnél (hétszemélyes tábla), majd szentandrási Horváth Tamás királyi táblai bírónál jurátus, ahol 1824: ügyvédi vizsgát tett. 1824-32-ben Sátoraljaújhelyt ügyvéd. 1825-től a Zemplén vármegye követválasztó gyűlések résztvevője, amikor báró Vay Miklós és Szirmay Antal vármegyei követek ellen szónokolt, akik elsőként megszavazták a 20 ezer újonc állítását. 1831-ben a koleralázadáskor csillapító beszédeket tartott, Vay Miklós helyett 1832-36-ban a pozsonyi országgyűlésen követ. Műveltsége és szónoki képessége népszerűvé tette a köznemesség körében. Mivel a kormány az országgyűlési tárgyalások sajtóbeli ismertetését megtiltotta, ezért kőnyomatosban készíttette, annak betiltása után az országgyűlési ifjakkal az Országgyűlési Tudósításokat (1832-1836) lemásoltatta, mely munkában szerkesztőként és másolóként maga is részt vett. Így került kapcsolatba báró Wesselényi Miklós, s népszerű lett a vármegyékben. Az országgyűlés berekesztése után 1836 tavaszán Pesten telepedett le. Wesselényi ajánlásával a Nemzeti Kaszinó tagja. Törvényhatósági Tudósítások címmel  folytatta lapját, amit József főherceg nádor (1796-1847) a postán lefoglaltatott. Mivel a vármegyék nagy része támogatta, a lapot saját közegeivel küldözgette szét,amiért 1837. május 4/5. éjjelén katonasággal hurcoltatták el, lefoglalták irományait, leveleit. 1839.  februárban a királyi tábla 22 havi vizsgálati fogságán túl 3 év börtönre ítélte, amit a hétszemélyes tábla 1 évvel megtoldott. A börtönben megtanult angolul. 1840. április végén az országgyűlés sürgetésére kiszabadult. Részt vett Pest vármegye közgyűlésein, többször fölszólalt a vegyes házassági sérelmek ügyében (ekkor nevezte Széchenyi Istvánt a legnagyobb magyarnak). Szerkesztésében jelent meg hetente kétszer a Pesti Hírlap (1841-1844), cikkeivel a reformerek vezéralakja lett. Széchenyi a Kelet Népében elítélte a lapot mint a forradalomhoz vezető irányt, de előfizetőinek száma 6 ezerre nőtt, különösen az 1841 végén megalakult Ipartestületre volt hatással. 1842-ben javaslatára Pest vármegye indítványozta, hogy Horvátország (Fiume nélkül) kapjon a magyar  szentkorona felségjoga alatt közigazgatásilag független királysági rangot. Nagy része volt a Pesten megnyitott I. Magyar Iparműkiállítás létrehozásában. 1844-ben a védegyleti mozgalom szervezője, a Gyáralapító Társaság igazgatósági választmányi tagja. 1846-ban a jobbágyság teljes fölszabadítását hirdette. 1847-ben a pesti nagygyűlés elfogadta tervezete alapján (Deák Ferenc megfogalmazásában) a felelős kormány kinevezését, a közteherviselést, népképviseletet, kötelező örökváltságot s az ősiség eltörlését követelő Ellenzéki Nyilatkozatot. Ezután Pest vármegye országgyűlési követének választották. A Batthyány Lajos miniszterelnökségével alakított kormányban pénzügyminiszter. Az 1848-as törvényeket nagyrészt befolyása alatt szövegezték. Július 11-ei országgyűlési beszédében a haderő 200 ezer főre emelését és fölfegyverzésére 42 millió Ft-ot kért, amit egyhangúlag megszavaztak („Önök felállottak mint egy férfiú, és én leborulok a nemzet nagysága előtt, s csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint amennyi hazafiságot tapasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot a poklok kapui sem döntik meg”). A hadi költségek növekedése miatt elrendelte az 5 Ft-os (fedezetlen) pénzjegyek (Kossuth-bankók) kiadását. A sikertelen kormányátalakítás után az országgyűlés Magyarország kormányzását a Honvédelmi Bizottmányra ruházta, melynek ő lett az elnöke 1848. október 8. és 1849. április 14. között. Szervezte a honvédelmet, Cegléden, Nagykőrösön, Kecskeméten, Szegeden, Szolnokon, Adonyban járt toborzóúton. A felső-dunai sereg veresége után december 31-én az országgyűléssel Debrecenbe költözött, ahol a szabadságharc legfőbb szervezője és irányítója, a táborokban buzdította a honvédeket. 1849. január 5-én Görgey Artúr (1818-1916) váci kiáltványa után függetlenítette magát a Honvédelmi Bizottmánytól, 29-én kinevezte a párizsi emigrációból érkezett Henryk Dembinski (1791-1864) grófot a honvédség főparancsnokának. Amikor az olmützi alkotmány, március 4-én megjelent, mely Magyarországot az osztrák örökös tartományok szintjére süllyesztette, új erőt adott az ellenállásra, a sikeres erdélyi és tavaszi hadjárat igazolták politikáját. A debreceni országgyűlés április 14-én kimondta a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztását, őt pedig kinevezte Magyarország kormányzó elnökének. Buda május V. 21-i visszavétele után Pestre, az orosz beavatkozás miatt az országgyűléssel együtt július 12-én Szegedre, majd Aradra tette át a kormány székhelyét. Augusztus 11-én a legfőbb polgári és katonai kormányzatot Görgeyre ruházva lemondott, Lugosnál Bem (1794-1850) tábornok seregéhez csatlakozott, akinek ösztönzésére sem vállalta a további kormányzóságot. A világosi fegyverletétel után Orsovánál elásatta a Szetkoronát, majd kíséretével 17-én török földre menekült. 1850. október 1-én családjával 50 kísérőjével Angliába indult, utazása alatt az osztrák kormányzat halálra ítélte és 36 menekült társával „in effigie” fölakasztotta. Angliai útja után november 11-én amerikai körútra indult, 1852. január  5-én fogadta a szenátus is. 1857 végéig Londonban, majd Franciaországban élt. 1861. májusban Itáliába költözött, Milánóban, Genovában, Nervilben, leánya halála (1862) után a svájci Lausanne-ban, 1863-tól Torinóban telepedett le. 1865-ben az újrakezdett kiegyezési tárgyalások idején félrevonult, annak megkötése után, 1867. május 22-én Párizsból Deák Ferenchez írott nyílt levelében (Cassandra-levél) tiltakozott ellene. 1869-ben ISzentes (távollétében) megválasztotta országgyűlési képviselőnek, de nem tért haza. Több magyar város díszpolgárává választotta. Lakása magyarok zarándokhelye lett, anyagi gondjain Iratainak kiadásából származó bevételei segítettek, haláláig írt. Torinoban halt meg 1894. március 20-án, Genovában temették el, holttestét neje és leánya koporsójával együtt Budapest főváros 1894-ben hozatta haza, dísztemetéssel a Kerepesi-temetőben temették.

1878.  Stromfeld Aurél katonatiszt, a Magyar Tanácsköztársaság Vörös hadseregének parancsnoka

Német eredetű értelmiségi családban született. 1896-ban végzett a Ludovika Akadémián és 1902-ben a bécsi Hadiiskolát is elvégezte. Az I. világháborúban több (olasz, orosz, szerb) fronton is szolgált. 1918-ban ezredesként a Ludovika Akadémia parancsnoka. 1918-ban belépett az MSZDP-be. A Tanácsköztársaság idején a Magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke 1919 májusától. Jelentős szerepe volt a sereg megszervezésében, az Északi hadjáratként ismertté vált, csehek ellen irányuló ellentámadás megtervezésében illetve végrehajtásában. Ellenezte, hogy az antant követelésére feladják az elfoglalt területeket, ezért lemondott. Élete végéig megőrizte kapcsolatát az MSZDP-vel és az illegális kommunista párttal.

1878.  id. Latabár Árpád színész

1878.  Sipőcz Jenő ügyvéd, Budapest polgármestere, majd főpolgármestere

1909.  Ferdinand Porsche német autótervező és -gyártó

1911.   William Golding Nobel-díjas angol író, költő

1922.  Majtényi Erik romániai magyar író, költő, műfordító

Ezen a napon hunyt el:

1812.   Meyer Amschel Rothschild német bankár, a Rothschild bankház alapítója

1974.   Urbán Ernő író, újságíró

1993.  Mihály András zeneszerző, karmester

1997.   Dr. Nádasi Alfonz Tibor bencés szerzetes, tanár tartalékos tábori lelkész

Pápán született 1909. március 21-én. Pápán, majd Pannonhalmán tanult a bencés gimnáziumban. 1925-ben lépett be a bencés rendbe, 1933-ban szentelták pappá. Görög-latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett és doktorált. 1933-ban Gödöllői Cserkész Világtalálkozón mint bencés cserkész mutatta be Teleki Pál társaságában Baden-Powellnek a bencés csapatok sátrait. 1933-42-ben Sopronban, Esztergomban, majd Budapesten tanított a rend gimnáziumában. A Zeneakadémián hegedű, zongora és egyházenei szakon tanult, de a háború miatt nem diplomázhatott. 1942-től tartalékos tábori lelkész, 1943-ban jelen volt a doni áttörésnél, helytállásáért Vaskeresztet kapott. Tábori műtőben asszisztált, a brianszki erdőben aknát szedett, lefagyott végtagokat amputált. Budapest  ostromának utolsó napján, 1945. február 13-án került fogságba, az uszmányi fogolytáborba vitték. Amikor a szörnyű körülmények miatt tiltakozást szervezett, a borovicsi büntetőtáborba száműzték. Itt négy éjszaka cigarettapapírra írta le a táborban lakó 3000 fogoly tiszt névsorát, melyet Rajk Endre (Rajk László testvére, aki szintén ott volt fogoly) hazahozott. Ennek eredményeként (s az 1947-es választások kampányfogásaként) a táborból hazatérhetett a 3000 hadifogoly tiszt. Hazatérése után Budapesten segédlelkész és a pesti bencés gimnázium tanára. 1949: bencés diákokból megszervezte a Schola Benedictina fiúkórust. Az ÁVO többször előállította és kihallgatta, a kórust betiltották. Ekkor édesanyákból megalakította a Szent Skolasztika Kórust. 1950-től a győri bencés gimnázium tanára. 1975-ben nyugdíjazták. 1980-9-ben a Központi Papanevelő Intézet énektanára. Bárdos Lajoshoz és Kodály Zoltánhoz több évtizedes barátság fűzte, utóbbit. 1994-ben mint volt tartalékos tábori lelkész főhadnagyot őrnaggyá léptették elő. Győrben hunyt el. 2004-ben adták ki Hadifogolynapló, majd 2009-ben Hadinapló című könyvét.

2004. Bogsch Árpád az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete magyar származású nyugalmazott főigazgatója

2006. Bellák László hétszeres világbajnok asztaliteniszező

2010.  Polgár László operaénekes

 

Istenes és világi gondolatok

„Aki irgalmas, kölcsönad társának,

s aki megragadja kezét, teljesíti a parancsokat.

Adj kölcsön társadnak, amikor rászorul,

de fizesd is vissza idejében társadnak.

Tartsd meg szavadat, és légy megbízható iránta,

és bármikor megkapod, amire szükséged van.” (Sirák29,1-3)

Az „előkép”, az Ószövetség, ami csak Izrael népére vonatkozott, Jézus által „egyetemessé” vált, amikor Ő már nem csak a zsidóknak, hanem mindenkinek mondta: „Aki kér, annak adj, s attól, aki kölcsönt akar tőled, ne tagadd meg!” (Mt5,42.)

 

„Mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a népről a nép feje felett. Ez a demokrácia.” (Kossuth Lajos ügyvéd, publicista, politikus, Magyarország kormányzója, sz. 0802.09.19.)

A demokráciához nagy önfegyelem kell, magunkat kell legyőzni hozzá, ezért van olyan kevés demokrata. Az egész világ politikusai is tanulhatnának Kossuthtól, de legalább a magyaroknak kellene, a kötelességük lenne: semmit rólunk, nélkülünk!

 

Ezópusz (Kr.e.620k.-564k.) meséi: A sas, a csóka és a pásztor

A sas lecsapott egy magas szikláról, és elragadott egy bárányt. A csóka meglátta ezt, és irigységében utánozni akarta. Neki is lendült, és nagy szárnycsapkodással egy kos hátára szállt le. De ahogy karmai beleakadtak annak gyapjába, nem tudott felszállni, csak csapkodott. Végül a pásztor észrevette a dolgot; odafutott, megfogta a csókát, és levágta a szárnytollait. Mivel éppen este fogta el, hazavitte a gyermekeinek. Mikor azok kérdezősködtek, hogy miféle madár ez, így felelt: "Ahogy én látom, csóka, de ő sasnak képzeli magát."

Ugyanígy az erősebbekkel való versengés semmire sem vezet, s amellett még nevetségessé is tesz.