Elsődleges fülek

január 2021

h k sze cs p szo v
28
29
30
31
1
2
3
 
 
 
 
 
 
 
4
5
6
7
8
9
10
 
 
 
 
 
 
 
11
12
13
14
15
16
17
 
 
 
 
 
 
 
18
19
20
21
22
23
24
 
19
január
kedd
Január 19. kedd - Évközi 2. hét

 

KALENDÁRIUM

Boldogasszony hava

Január 19. kedd

 

Évközi 2. hét

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Mk 2,23-28

Történt, hogy amikor Jézus szombaton a vetések közt járt, tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat. A farizeusok azt mondták Neki: „Nézd, azt csinálják szombaton, amit nem szabad.” Ő így felelt nekik: „Sohasem olvastátok, mit cselekedett Dávid [1Sám21,2-7;], amikor szükséget szenvedett, és éhezett ő, és akik vele voltak? Hogyan ment be az Isten házába Abjatár főpap idejében, és evett a kitett kenyerekből, amelyeket nem szabad másnak megenni, csak a papoknak, és adott azoknak is, akik vele voltak?” Aztán hozzátette: „A szombat lett az emberért, és nem az ember a szombatért. Ezért az Emberfia ura a szombatnak is.”

Sokat kéne gondolkodnunk azon, hogy mi a Törvény, a törvények értelme, miért tartjuk, vagy nem tartjuk be azokat. A Jézus korabeli vallásosságban a törvény és annak betartása önállósult és elszakadt az eredeti éltető közegétől, az Isten emberszerető jóságától, holott Jézus értelmezésében az Írások (azaz az Ószövetség) az emberért, az ember javáért, e- és túlvilági jobblétéért van. Az Ószövetség eredeti értelmezésében a „Szabbat”, a nyugalom, az egész teremtés célja, beteljesedése. Jézus korára a Törvénynek ez az emberközpontú értelmezése veszett el. Jézus szavaival és tetteivel, hatalmával, ezt az eredeti értelmet állítja helyre. Jézusban ugyanis maga a Törvényhozó, az aki megparancsol, vagy megtilt valamit, és most a parancsok és tiltások értelmét nyilatkoztatja ki. Isten parancsai nem rituálisak, hanem az ember kibontakozását szolgálják. Nem Neki van szüksége rájuk, hanem nekünk embereknek, ezért megparancsol mindent, ami a javunkra van és megtilt mindent, ami árt.

 

Historia est magistra vitae

A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...”

Szent Jeromos

 

 

Ezen a napon történt:

379. Nagy Theodózius római császár megkoronázása.

1901. Megalakul a Magyar Labdarúgó Szövetség.

1918. A 86. gyalogezred katonái Szabadkán föllázadnak és megtagadják a frontravonulást.

1919. Károlyi Mihály lesz az első Magyar Köztársaság elnöke.

1946. A német kitelepítetteket szállító első szerelvény elindul Budaörsről Németországba

Az 1945. december 29-én közzétett miniszterelnöki rendelet - illetve a szervesen hozzá tartozó, 1946. január 4-i keltezésű, Nagy Imre belügyminiszter által szignált végrehajtási utasítás - 1. §-a kimondta, hogy "Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallott magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagja volt". (Magyar Közlöny, 1946/12.) 1946-ban hozzávetőlegesen 117 000 német származású egyént telepítettek ki Magyarországról. Az elűzetés végrehajtása felszínre hozta a koalíciós pártok között e kérdésben is meglévő látens ellentéteket. Az egyes pártok saját érdekeiknek megfelelően igyekeztek egyéneket, illetve csoportokat az elűzetés alól mentesíteni. A németek elűzésének végrehajtása 1946 derekán megrekedt, mert az Egyesült Államok 1946. június 4-én, illetve július 1-jén leállította a kitelepítési szerelvények fogadását (az USA hatóságai a kiszállítás körülményeiben jelentős anomáliákat tapasztaltak). Az amerikai lépés a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet és amerikai képviselői között feszültséget okozott feszültséget, de a magyar kormányt is újratárgyalására kényszerítette. Ennek eredményeként jött létre az 1946. augusztus 22-én megkötött megállapodás, de a két fél közötti egyeztetések - elsősorban a pénzügyi feltételek tisztázása miatt - elhúzódtak, ezért november 8-án, illetve 10-én indulhattak újra a szerelvények Németország felé. A kiszállításokat az USA néhány hét múlva, november végén ismét felfüggesztette. 1947. június 11-én a magyar kabinet a SZEB-hez eljuttatott jegyzékében a magyarországi németek Németország szovjet megszállási övezetébe történő telepítésének engedélyezését kérte, amelyhez a Szovjetunió 1947. július 17-én járult hozzá, a kiszállítások 1947. augusztus 19-től kezdődtek meg. Az elűzetések második nagy szakasza jórészt egy új jogszabály, a (12.200/1947. Korm. sz. rendelet) alapján zajlott, amely az itthon maradó németek minél teljesebb vagyon- és tulajdonjogi korlátozására törekedett. A végrehajtást - az első szakaszhoz hasonlóan - ezúttal is visszaélések és törvénytelenségek egész sora kísérte. A kitelepítés, illetve a mentesítés kérdését jobbára az érintettek vagyoni helyzete döntötte el. 1947 és 1948 folyamán többnyire Bács-Bodrog, Baranya, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Somogy, Tolna és Veszprém megyéből űztek el németeket a szovjet a megszállási övezetbe. A magyarországi németek kitelepítésének folyamata 1948 második felében zárult le, az utolsó szerelvények Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Baranya és Bács-Bodrog megyéből hagyták el az országot 1948 augusztusában, illetve szeptemberében. A kitelepített németek számára vonatkozó adatok eltérőek. Az aktuális németországi kutatás 200 000 kitelepítettet tart nyilván. Ebből 150 000 főt az amerikai, 50 000 személyt a szovjet zónába szállítottak. A magyar történészek adatsorai némileg eltérnek ettől. Az 1946-ban, vagyis az amerikai megszállási övezetbe kitelepített németek számát 120-130 000-re, míg az 1947-48 folyamán a szovjet zónába elűzöttekét 38-50 000 főre teszik. Az illegális úton Magyarországra visszatértek létszámát 8-10 ezer körülire becsülik.

1957. Kivégzik az első forradalmárokat, Szabó Jánost és Dudás Józsefet.

1969. A prágai nemzeti múzeum előtt felgyújtja magát Jan Palach, egy cseh diák a szovjet megszállás elleni tiltakozásául.

2006. A szlovák légierő AN-24 típusú repülőgépe – kosovói békemisszióból hazatérő katonákkal – becsapódott a Borsó-hegy gerincébe, Hejce község külterületén.

 

Ezen a napon született:

1736. James Watt skót mérnök, a gőzgép feltalálója  

1807. Robert E. Lee tábornok, az amerikai polgárháborúban a Konföderációs haderő parancsnoka

1809. Edgar Allan Poe amerikai költő, novellista, újságíró

1839. Paul Cézanne francia festőművész

1917. Maros Rudolf zeneszerző

1921. Mészöly Miklós Kossuth-díjas író  

 

Ezen a napon hunyt el:

1557. Jacques Cartier francia felfedező, Észak-Amerika kutatója

1878. Szigligeti Ede drámaíró, műfordító

1919. Wagner Sándor festőművész  

1930. Frank Plumpton Ramsey brit matematikus

1943. Csukás Kálmán vezérkari alezredes, a 2. repülődandár vezérkari főnöke

1997. Bertha Bulcsu író, költő

2006. Agárdy Gábor Jászai- és Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze