Elsődleges fülek

február 2019

h k sze cs p szo v
28
29
30
31
1
2
3
 
 
 
 
 
 
 
4
5
6
7
8
9
10
 
 
 
 
 
 
 
11
12
13
14
15
16
17
 
 
 
 
 
 
 
18
19
20
21
22
23
24
 
19
február
kedd
Február 19. kedd

 

KALENDÁRIUM

Böjtelő hava

Február 19. kedd

Évközi 6. hét

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Mk8,14-21

A tanítványok egy alkalommal áthajóztak a Genezáreti-tavon. Elfelejtettek kenyeret vinni, és egy kenyérnél több nem volt náluk a hajóban.

Ekkor Jézus így intette őket: „Vigyázzatok, óvakodjatok a farizeusok kovászától és Heródes kovászától.”

Azok pedig tanakodtak egymás közt, arra gondolva, hogy: „Nincsen kenyerünk.”

Jézus észrevette ezt, és azt mondta nekik: »Miért tanakodtok azon, hogy nincsen kenyeretek? Még mindig nem tudjátok és nem értitek a dolgot? Még mindig el van vakulva a szívetek? Van szemetek, és nem láttok? Van fületek, és nem hallotok? [Jer5,21] Nem emlékeztek arra, hogy amikor az öt kenyeret ötezernek megtörtem, hány tele kosár hulladékot szedtetek fel?« Azt felelték neki: »Tizenkettőt.« »És amikor a hét kenyeret négyezernek, hány kosár maradékot szedtetek össze?« Azt felelték neki: »Hetet.« Erre így szólt hozzájuk: »Miért van tehát az, hogy mégsem értitek?«

Jézusnak „mindenről ugyan az jut az eszébe”: az Isten Országa. Ő valóban „egy-ügyű”, bár mi is azok lennénk!

Két világ polgárai vagyunk, a láthatóé és a láthatatlané, mindkettőnek meg vannak a maga törvényei és „kényszerei”. A látható világ egyik legfőbb szükséglete, hogy mit eszünk, vagy mit iszunk. Jézus nem értékeli le ezt az aggodalmunkat, csak a nehezebben „észre-vehető” felé akarja irányítani tanítványait. Mind az, amit Krisztus mellett megtapasztaltak, föl kellene hogy oldja bennük a félelmeket és az aggódást a „földi kenyér” miatt.

Az ember folyamatosan hánykolódik a determináció képzete és a Gondviselés reménye között. Félünk a kényszertől, ami külsőleg nehezedik ránk, s a teológia ezt a tudatot nevezi determinációnak, amikor Isten ránk kényszeríti az akaratát, a Gondviselésbe vetett bizalom azonban a tények, és dolgok mögött Isten szeretetét látja, és ez a mai történet ezt tanítja számunkra Jézus szavai által.

A hívő ember nem elképzel valamit, és a hitetlen nem képzeletszegény. A hívő bízik Isten Hatalmas szeretetében, ami fölötte áll a statisztikáknak és logikának. Jézus a bizalmat várja és kéri számon a tanítványain, és rajtunk is.

 

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

1942.  Horthy Istvánt kormányzó-helyettessé választják

1986.  A Szovjetunió elindítja a Mir űrállomás első elemét

1988. Király Zoltán vitaindító előadásával újraindul a Rakpart Klub, amelyet 1986-ban az 1956 értékeléséről rendezett vita miatt betiltottak.

2008. Fidel Castro lemond a kubai államtanács elnöki tisztéről

 

Ezen a napon született:

1473.   Nikolausz Kopernikusz asztrológus, csillagász, matematikus és közgazdász

1785.   Szemere Pál író, költő, akadémikus

1817.   Kossuth Zsuzsanna, az 1848–49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónője, Kossuth Lajos húga

Flór Ferenc vezetésével 1849 elején szervezték újjá a honvédség egészségügyi osztályát. Kossuth Lajos 1849. április 16-án „az összes tábori kórházak főápolónőjének” nevezte ki. Három hónap alatt több mint hetven tábori kórház létesült, melyekben a korban megszokottnál korszerűbb módszereket alkalmaztak. Fölszólította a magyar nőket, hogy önkéntesként vegyenek részt a sebesültek ápolásában. A szabadságharc bukásáig fáradhatatlanul járta az országot, próbálva a betegellátás egyre rosszabbodó feltételein javítani. A világosi fegyverletétel után, orosz, majd császári fogságba esett. Haynau a budai várbörtönbe vitette, majd rövidesen bírósági eljárás indult ellene. A tárgyaláson az egykori osztrák hadifogoly tisztek tanúsították, hogy a honvédekhez hasonló gondos ellátásban részesültek, ezért felmentették, és szabadon engedték. Gyermekek neveléséből tartotta el családját a hatóságok állandó zaklatása közben. Kapcsolatba került a Makk József és Jubál Károly vezette szervezkedéssel, ezért 1851 decemberében ismét letartóztatták és a pesti Újépületbe vitték. Kiújult tüdőbaja miatt átkerült a bécsi rabkórházba, ahonnan az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének közbenjárására rövidesen szabadon engedték, azzal a feltétellel, hogy külföldre távozik, és soha nem térhet vissza Magyarországra. Brüsszelben telepedett le, ahol csipkeverő műhelyt tartott fenn. Az osztrák követség zaklatásai miatt 1853-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ahol csipkeverésből kívánt megélni, de a túlfeszített munka miatt tüdőbaja súlyosabbra fordult és rövidesen – harminchét éves korában – meghalt.

 

Ezen a napon hunyt el:

1837.  Georg Büchner német drámaíró

1942.  Bárány Dezső aranykoszorús hegedűkészítő mester

1951.   André Gide Nobel-díjas francia író, esszéista

1992.  Domokos Pál Péter  Széchenyi-díjas magyar tanár, történész, néprajzkutató, a csángók történetének, kultúrájának kutatója

1901. június 28-án született a ma Csíkszereda részét képező Csíkvárdotfalván hatgyermekes székely földművescsaládban. A csíksomlyói Katolikus Tanítóképző Intézetben kezdett tanulmányai 1916-ban megszakadtak, a románok erdélyi betörése miatt egész Csík vármegye elmenekült. A második osztályt a debreceni tanítóképzőben végezte, a továbbiakat ismét itthon, 1919-ben szerzett kántortanítói oklevelet. A budapesti Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán 1926-ban matematika–fizika–kémia, valamint ének–zene szakos tanári diplomákat szerzett. Hazatérése után, 1926–33 között ének–zene tanár volt Csíkkarcfalván, Vulkánban, Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen, 1936-tól az Erdélyi Katolikus Népszövetség titkára. 1929-ben fazekasárusnak álcázva magát tette első gyűjtőútját a moldvai csángó magyarok falvaiban, feltérképezte az ott élő magyarokat, s ettől kezdve e táj és népcsoport elismert tudósa lett. Ő gyűjtötte össze Moldvában a 18. század hangszeres tánczenéjét. 1933-ban a románok felismerték, milyen veszélyes számukra munkássága, ezért eltiltották a katedrától. Ezután kántor lett Gyergyóalfaluban, később egyházmegyei tanfelügyelő, majd 1940–44 között a kolozsvári Tanítóképző igazgatója lett – itt védte meg néprajzi, majd magyar irodalmi és történelmi doktorátusát. Népművészeti kiállításokat rendezett, lerakta a csíkszeredai Székely Múzeum alapjait. 1945–49 között Budapesten a Népjóléti Minisztérium tisztviselője lett, de elbocsátották, mert a segélyezéshez amerikai civil adományokat vett igénybe. Ezután a Baranya megyei Szárászpusztán sváb birtokot kapott, s több tucat, Moldvából áttelepült csángó család között gazdálkodott, míg családja a fővárosban maradt. Itt folytatta a gyűjtést, de 1951-ben az Államvédelmi Osztály elvitte. Hamarosan szabadon engedték, ám földjét elvették. Az építőiparban dolgozott, majd 1951–1961 között, nyugdíjazásáig Budapesten általános, majd középiskolákban tanított, s írta néprajzi, népzenei és irodalomtörténeti munkáit, olykor ezekért is zaklatták. Lefordította és közreadta a Bandinus-kódexet és több, a moldvai katolikusok múltjára vonatkozó okmányt. Dallamokkal kiegészítve adta ki Kájoni János 17. századi csíkcsobotfalvi énekgyűjteményét, a Cantionale Catholicumot. A ferences szerzetes latin és magyar egyházi énekszövegek százait dallamutalással, kotta nélkül adta közre. A Kájoni-gyűjtés révén került Kodállyal, majd Bartókkal is kapcsolatba. Márton Áron erdélyi püspökről Rendületlenül címmel írt regényt, 1988-ban a történelem-, illetve néprajztudományok doktora lett.

2000. Friedensreich Hundertwasser osztrák festőművész, építész