22
március
péntek
Március 22. péntek

 

KALENDÁRIUM

Böjtmás hava

Március 22. péntek

Nagyböjti idő 2. hét

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Mt21,33-43.45-46

Jézus így szólt a főpapokhoz és a nép véneihez:

Hallgassatok meg egy példabeszédet. Volt egy gazda: szőlőt ültetett, kerítést készített köréje, prést ásott benne és tornyot épített [Iz5,1-2]. Aztán kiadta azt bérlőknek, és idegen földre utazott. Amikor elközelgett a szüret ideje, elküldte szolgáit a bérlőkhöz, hogy szedjék be a termését. A bérlők azonban megragadták a szolgáit; az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték. Ekkor ismét küldött más szolgákat, az előzőknél többet, de azok éppúgy tettek velük is. Végül elküldte hozzájuk a fiát, mondván: „A fiamat majd tiszteletben tartják.” De a bérlők, mihelyt meglátták a fiút, azt mondták egymás között: „Itt az örökös, gyertek, öljük meg, és szerezzük meg az örökségét.” Megragadták őt, kidobták a szőlőn kívülre és megölték. Amikor tehát eljön a szőlő ura, mit fog tenni ezekkel a bérlőkkel?«

Azt felelték neki: »A gonoszokat kegyetlenül el fogja pusztítani, a szőlőt pedig más bérlőknek adja, akik megadják neki a termést a maga idejében.« Jézus ekkor azt mondta nekik: »Sohasem olvastátok az Írásokban:

„A kő, amelyet az építők elvetettek,

szegletkővé lett;

az Úr tette azzá,

és ez csodálatos a mi szemünkben”? [Zsolt118,22-23]

Ezért mondom nektek, hogy elveszik tőletek az Isten Országát, és olyan népnek adják, amely meghozza annak gyümölcseit. Példabeszédeit hallva a főpapok és a farizeusok megértették, hogy róluk beszél. Ekkor el akarták Őt fogni, de féltek a tömegtől, mert az emberek prófétának tartották Őt.

Nagyböjtben az Egyház úgy válogatja össze az evangéliumi szakaszokat, hogy azok Jézus végső sorsára mutassanak, így ez a példabeszéd is Őrá vonatkozik.

A prófétai hagyományban a „szőlőskert” Izraelt jelenti, mint ami az Úr tulajdona (Iz5,7). Jézus ezt a képet viszi tovább, és Önmaga és Izrael népének viszonyára vonatkoztatja. A történelem Jézus-i értelmezése látható belőle, ahol a termésért küldött és megvert, megölt szolgák, a próféták és „igazak” sorát jelentik, akik Őelőtte jártak.

A példabeszéd csúcspontját ez a mondat jelenti: „Végül elküldte hozzájuk a Fiát”. Jézus a „végső időben” jött, ami azóta is tart, hiszen az Ő halálával és Föltámadásával jött el „eszkaton”, a végidő. A gazda fia, a példabeszéd logikája szerint maga Krisztus. Lukács evangélista egyenesen „egyetlen kedves Fiúról” beszél (Lk20,9-19). Mi is így beszélünk Róla.

A példabeszéd befejezése mutatja, hogy milyen hatást váltott ki a hallgatókból: a főpapok és farizeusok, a magát vallási elitnek tartó réteg fölháborodik, mert megértették, hogy Jézus róluk beszél.

Ezek a példabeszédek Jézus „fegyverei”, amelyekkel tanítását megfogalmazza, és célba is juttatja. Megértik az övéi és örvendeznek, megértik ellenfelei, és el akarják Őt pusztítani. Érdemes vizsgálni, hogy mi hogyan értjük Őt.

 

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

1776. Mária Terézia eltörli a kínvallatást

1848. Az országgyűlés elfogadja a nemzetőrség megalakításáról szóló törvényt

1849. Perczel Mór Szőregnél, Szentiványnál és Deszknél, Keményfi József Kiszombornál, Czintula Antal Ókanizsánál vereséget mér a szerbekre

1933. Megnyílik az első náci koncentrációs tábor Dachauban

A Harmadik Birodalom első állandókoncentrációs táborát, az akkori müncheni rendőrfőnök, Heinrich Himmler rendeletére hozták létre, 20km-re Münchentől egy volt lőszergyár területén. Március 22-én 150 foglyot szállítottak a táborba a landsbergi, neudecki és stadelheimi börtönökből, ahol először a bajor állami rendőrség őrizte őket,majd április 11-étől a rendőrség és az SS együtt biztosította a tábor felügyeletét, ahol az SS mint kisegítő rendőrség volt jelen. A dachaui tábor - melyet 5000 fogoly befogadására terveztek - volt az első olyan hely a náci Németországban, ahol a parancsnoknak önálló ítélkezési joga volt, minden külső jogi felügyelet nélkül. Az első parancsnoka Hilmar Wäckerle volt, aki Himmler rendelkezése alapján májusban megírta az első ideiglenes táborrendet, melyben Ebben a rendeletben határozta meg, hogy minden joghatóság a parancsnoké, aki halálos ítéletet is hozhat úgy, hogy ebbe két – a parancsnok által kijelölt – személynek is bele kellett egyeznie. Június elejétől az SS átvette az őrzés felügyeletét, nemsokára Theodor Eicke lett a tábor parancsnoka, aki arra törekedett, hogy a tábort teljesen elkülönítse a külvilágtól. Kezdetben kommunistákat, szociáldemokratákat, szakszervezeti tagokat és néhány konzervatív, liberális, monarchista beállítottságú közéleti személyiséget internáltak a táborba.  Adolf Hitler rendszere bemutatótáborként és elrettentő példának használta a dachaui tábort, ahová külföldi megfigyelőket hívtak meg, hogy tanulmányozzák, másrészt propagandacélokra használták fel. A tábor szerkezete és felépítése a birodalomban és a megszállt területeken később felállított koncentrációs táborok mintaképéül, egyben a megsemmisítő táborok előképéül szolgált, valamint ez volta  kiképzési helye az összes SS őrségcsapatnak és vezetőszemélyzetnek. Minden más koncentrációs tábornál hosszabb ideig állt fenn, 12 éven át működtették 1945 április 29-ig, amíg csak az amerikai csapatok felszabadították. A legalább 200 000 ide internált személyből körülbelül 43 000 halt meg. A háború után egy emlék- és oktatási helyet létesítettek a helyén.

1939. Kárpátalja visszacsatolása során, Szobránc légterében összecsap a szlovák és a magyar légierő, 9 szlovák repülőgép semmisül meg.

1946. A népbíróság halálra ítéli Sztójay Döme volt miniszterelnököt

1963. Elnöki Tanács törvényt alkot az általános amnesztiáról: a fegyveres harcolókat kivéve szabadulnak az 1956-os tevékenységük miatt elítéltek; a közkegyelem kiterjed a személyi kultusz éveiben elkövetett törvénytelenségek elkövetőire és az 1957-63 közötti politikai bűncselekményeire is

1968. Franciaországban a párizsi diáklázadások kezdetén az egyetemisták elfoglalják a Nanterre-i Egyetem épületeit

1989. Megalakul az Ellenzéki Kerekasztal (EKA)

A szervezet célja közös álláspont kialakítása volt az MSZMP-vel folytatódó tárgyalásokról a békés rendszerváltás érdekében. A Kerekasztal létrehozói olyan, a népszuverenitás érvényesítésére törekvő független, ellenzéki szervezetek, melyek nem osztoznak és nem is kívánnak osztozni a hatalmi monopólium kiváltságaiban, és nem is kötnek szövetséget erre törekvő szervezetekkel. A Kerekasztal munkájában részvevő szervezetek a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), a Független Földmunkás és Kisgazda Párt (FKgP), a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), a Magyar Néppárt (MNP), a Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP), a Bajcsy-Zsilinszky Társaság (BZST) és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL) - megfigyelői státusban. Az MSZMP-vel folytatott tárgyalásoknak 1989. június 13-tól a Nemzeti Kerekasztal biztosított intézményes szervezeti kereteket. A háromoldalú tárgyalások delegációi az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal kilenc szervezete és az ún. harmadik oldal hét szervezete volt. A tárgyalások alapvető célja a politikai rendszer, az alkotmányos berendezkedés és az alapvető jogok demokratikus, jogállami szabályozását megvalósító ún. sarkalatos törvények kidolgozása volt. Az alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az országgyűlési képviselők választásáról, a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvények a politikai tárgyalások munkabizottságai vitáiban formálódtak. A 1989. június-szeptemberi tárgyalások vezettek el az 1989. szeptember 18-án aláírt megállapodáshoz, melynek alapján 1989. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot.Az EKA a szeptember 18-án aláírt megállapodás után is fennmaradt, 1990. április 27-ig még a következő évben is tartott kilenc ülést. Az EKA negyvenhárom ülésének jegyzőkönyve továbbá tizenhat ülésének hanganyaga az Ellenzéki Kerekasztal 1989 évi ülésein történteket dokumentálják. A negyvenhárom ülés közül háromra nemzetközi tárgyalófelek részvételével került sor: kétszer az Egyesült Államok, egyszer pedig a Szovjetunió nagykövete látogatott az Ellenzéki Kerekasztalhoz. Az EKA tárgyalásainak döntő többségét video-jegyzőkönyv formájában rögzítette a „Fekete Doboz" Alapítvány stábja. A kezdeti időszakban öt alkalommal még nem készült felvétel, ezek szövegét kivonatos jegyzőkönyvek pótolják. Az 1989. szeptember 18-át követő jegyzőkönyvek a Szabad Demokraták Szövetsége által megőrzött hangkazetták felvételei nyomán készültek. E hanganyagok részben leírt változatai, továbbá a Nemzeti Kerekasztal - plenáris, középszintű illetve munkabizottsági szintű - tárgyalásainak jegyzőkönyvei 1997-ben az Országos Levéltárba kerültek.

 

Ezen a napon született:

1459. I. Miksa német-római császár

1868. Robert Millikan amerikai kísérleti fizikus, fizikai Nobel-díjas

1886. Darányi Kálmán politikus, miniszterelnök.

Ő hirdette meg a „győri programot”, amely egy egymilliárd pengős hadseregfejlesztés volt, melyből 600 milliót közvetlenül a fegyverkezésre, 400 milliót közvetett védelmi fejlesztésre szántak. Az ütemezését 5 évben határozták meg, az első lépcsőt 1940 végéig tervezték végrehajtani. Ez jelentette a katonai célú kutatások megindítását, a magyar ipar egy részének a hadigazdálkodásra való átállítását, a hadsereg legalapvetőbb fegyverekkel való ellátását. A második lépcsőben már egy megalapozott hadsereg minőségi és mennyiségi továbbfejlesztését tűzte ki célul. A változást tükrözte, hogy a bledi konferencián 1938. augusztus 2-3. között a kisantant államok elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. A 400 millióból finanszírozták a mezőgazdaság, közlekedés, infrastruktúra és bányászat fejlesztését. A program célja, öt év alatt 1 milliárd pengő előteremteni és elosztani. Ennek finanszírozását hosszú, illetve rövid lejáratú kölcsönök, valamint egyszeri vagyonadó kombinációjaként akarták megoldani.

1895. Illés Béla író, újságíró

 

Ezen a napon hunyt el:

752.  Zakariás pápa

1471. Podjebrád György cseh király

1832. Johann Wolfgang Goethe német író, költő

1951. gróf Almásy László Afrika-kutató

1963. Székely Mihály operaénekes