KALENDÁRIUM
Szeptember 24. hétfő
Évközi 25. hét
Szent Gellért püspök, vértanú: http://www.ktp.hu/kalendar/szeptember-24-szent-gellert-puspok-vertanu-muszaki-katonak-vedoszentje-unnep
Fogolykiváltó Boldogasszony: http://www.ktp.hu/kalendar/szeptember-24-fogolykivalto-boldogasszony-0
„Nem csak kenyérrel él az ember…”
NAPI EVANGÉLIUM: Mt 10,28-33
Jézus így szólt: Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Féljetek inkább attól, aki a lelket is és a testet is el tudja pusztítani a gyehennában. Két verebet ugye egy fillérért árulnak? És egy sem esik közülük a földre a ti Atyátok tudta nélkül. Nektek azonban még a hajszálaitok is mind meg vannak számlálva a fejeteken. Ne féljetek hát, hisz különbek vagytok ti sok verébnél. Mindazt, aki megvall engem az emberek előtt, Én is megvallom Atyám előtt, Aki a Mennyekben van. De azt, aki megtagad Engem az emberek előtt, Én is meg fogom tagadni Atyám előtt, Aki a Mennyekben van.
Egy vértanú „mennyei születésnapján” különös hangsúllyal esik latba a Gondviselésbe vetett hit jézusi megfogalmazása. Szent Gellérti meghalt, miközben Jézus oltalmat ígér a Benne bízóknak. Jézus ígéretei azonban elsősorban nem evilág keretei között érvényesek, az Örök Élet prspektvája nélkül csalódást okoznak. Minden hívőre érvényes, amit a Szentírás mond: „Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden teremtménynél nyomorultabbak vagyunk” (1Kor15,19) Az evilági helytállás és hitvallás szoros kapcsolatban van az Isten világával. Milyen jó lenne, ha Krisztus megvallana minket a Mennyei Atya előtt. Az Egyház az üdvösség dolgában nem tévedhet, így abban sem, hogy Szent Gellért az Istennél van, mellette már tanuskodott a Fiú.
Egyetlen módon lehet csak engedelmeskedni Krisztus szavainak, hogy „ne féljünk”. Krisztusi értelemben kell a mában élnünk. A múlt a bűnbánat és annak a Krisztusnak a „terepe”, Aki nem azért jött, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön Általa a világ (Jn3,17). A jövő pedig Isten Gondviselő kezében van. Nekünk a saját dolgunkkal kell törődnünk, és rábízni az Atyára azt, ami viszont az Ő dolga. Szent Gellért így cselekedett.
Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
899. A magyarok a Brenta folyó melletti csatában legyőzik Berengár seregét
1493. Kolumbusz Kristóf elindul második útjára
1848. Kossuth Lajos toborzókörútra indul az Alföldre
1848. A fehértemplomi magyar helyőrség több falut visszafoglal a szerbektől
1862. I. Vilmos porosz király Otto von Bismarckot nevezi ki miniszterelnökké
1869. A Wall Streeten kitört tőzsdepánik miatt több ezer üzletember megy csődbe
1949. Halálra ítélik Rajk László volt belügyminisztert, Szőnyi Tibort és Szalay Andrást
Rajk Lászlót 1949. május 30-án koholt vádak alapján (kémkedés az imperialistáknak, együttműködés a Horthy-korszak titkosrendőrségével) váratlanul tartóztatták le, majd a Svábhegyre, egy Eötvös úti titkos ÁVO-villába szállították, ahol ügyének több szereplőjét már fogva tartották. Az első héten pszichikai ráhatással, kifárasztással, a kínzások hatására megtört, rá terhelő vallomást tett "tanúkkal" való szembesítéssel próbálkoztak nála, ő azonban ártatlanságát hangoztatta, és kérte, hogy beszélhessen Rákosi Mátyással. A párt első titkára erre nem volt hajlandó, de június 7-én késő este odaküldte két miniszterét: Kádár János belügy- és Farkas Mihály honvédelmi miniszter igyekeztek meggyőzni Rajkot, hogy a per célja csak megfélemlítés lesz, és a halálos ítélet végrehajtására nem kerül sor. Rajk önkritikát gyakorolt, elismerte, hogy miniszteri működése során ugyan követett el hibákat, de a kémkedés vádját nem volt hajlandó vállalni. Farkas Mihály az eredménytelen próbálkozás után verette meg először, azonban Rajk ekkor még a brutális bántalmazások ellenére is minden vádat tagadott. Ekkor kapcsolódtak be a szovjet tanácsadók: Fjodor Bjelkin altábornagy, Jevdokimenko ezredes és Poljakov alezredes. Bár több kihallgatást ők vezettek, nevük a fennmaradt jegyzőkönyvekben nem került rögzítésre. A per célja a Titoval szembeni szovjet szembenállás felé történő szolidaritás hangsúlyozása volt, Rajkot és társait a jugoszláv kommunistákkal való kapcsolattartással vádolták. Rajk ekkor minden ellene felhozott képtelen vádat beismert, Kádár János révén a pártvezetés meggyőzte arról, hogy ismerje el a kémkedés vádját, mivel az egész per csupán a tömegeknek szól. Rajk beismerése után Rákosi Mátyás közzé tette a rádióban: „Rajk és bandája meg akarták semmisíteni a magyar népi demokrácia minden nagy vívmányát, a parasztoknak kiosztott földet vissza akarták adni a nagybirtokosoknak, a bányákat, gyárakat a nagytőkéseknek. A dolgozó nép kezét újra bilincsbe verni, és újra hatalomra juttatni a magyar nép nyugatra szökött ellenségeit. (…) Rajk és társai tervei mögött is az amerikai imperializmus állott. (…) Rajk László és társai e bűnös, aljas célok elérésének semmiféle gazságtól nem riadtak vissza. A vád a vádlottak beismerésével, az iratokhoz csatolt és a főtárgyaláson ismertetendő iratokkal és feljegyzésekkel bizonyított. A vádat mindenben igazolja azoknak a tanúknak a vallomása, akiknek kihallgatására a vádiratban indítványt tettem.” A per 1949 szeptember 16 és 24 között zajlott. A vádiratot Rákosi Mátyás, a párt főtitkára készítette, és Sztálin hagyta jóvá. A tárgyalásvezető bíró Jankó Péter volt. Rákosi a per idejére a dolgozószobájában külön hangszórót szereltetett fel, amin végigkísérhette a tárgyalás menetét, illetve egy külön telefonvonalat, amin a helyszínen levő Péter Gáboron keresztül folyamatosan instruálta a bíróságot, a vádlottakat és a védőket is. A bírósági tárgyalást rádión közvetítették. A perben meghozott halálos ítéletet október 15-én hajtották végre.
1963. Az Egyesült Államok szenátusa jóváhagyja a nukleáris kísérletek korlátozásáról szóló egyezményt
1972. Norvégiában a lakosság 54%-a népszavazáson elutasítja az ország csatlakozását az Európai Unióhoz
1973. Összeül a Watergate-bizottság; kiderül, hogy a betörők kapcsolatban állnak Richard Nixon elnök újraválasztási stábjának tagjaival
1980. Lengyelországban hivatalosan bejegyezték a Szolidaritás szakszervezetet, melynek Lech Walesa lett az elnöke
1989. Az SZDSZ aláírás-gyűjtést kezdeményez a később "4 igenes" népszavazásként híressé vált kérdésekről
1992. A Demokratikus Charta tüntetése a Parlament előtt és a Petőfi-szobornál
1996. A világ nagy atomhatalmai aláírják a nukleáris fegyverek tesztelésének és fejlesztésének tilalmáról szóló egyezményt
Ezen a napon született:
1583. Albrecht Wenzel Eusebius von Waldstein, ismert nevén Wallenstein, csehországi német származású katonatiszt, Friedland hercege, német-római császári fővezér
1804. Schöpf-Merei Ágoston gyermekorvos, akadémikus, a magyar tudományos gyermekgyógyászat megalapítója.
Orvosegyetemi tanulmányait Bécsben kezdte, Prágában majd Padovában folytatta, végül Paviában fejezte be 1832-ben; ezután Bécsben volt gyakorló orvos. 1835-ben az MTA levelező tagjául választották. A következő évben ő létesítette Pesten az első ortopédiai intézetet. Az épület az 1838. évi árvíz idején elpusztult. Ezt követően 1839-ben megnyitotta az első pesti kisdedkórházat. A vizsgálati módszereket tökéletesítette: ő vezette be a hallgatózással és kopogtatással végzett diagnosztikai vizsgálatokat; előírta a kórtörténetek módszeres feljegyzését és vezetését, ő honosította meg a bőr alatti (szubkután) ín- és izommetszéssel végzett műtéteket, például a kancsalság javítására. 1836-tól az orvostörténet címzetes rendkívüli tanára volt, majd 1844-től gyermekgyógyászati előadásokat tartott a pesti egyetemen. Ő írta az első magyar gyermekgyógyászati tankönyvet. Ő indította el az első magyar gyermekgyógyászati folyóiratot. A szabadságharc alatt az olasz légióban katonaorvosként szolgált. A szabadságharc bukása után Kossuth Lajossal emigrált; előbb Törökországba, majd Párizsba, végül Angliába került. Manchesterben gyermekkórházat alapított.
1896. F. Scott Fitzgerald amerikai író
1897. Sinka István posztumusz Kossuth-díjas költő, író
1910. Vas István író, költő
1926–ban Kassák Lajos lapja, a Dokumentum munkatársa volt, majd 1928–ban beiratkozott a bécsi Kereskedelmi Intézetbe. Megismerkedett későbbi első feleségével, Nagy Etel mozdulatművésszel. 1933–ban verseit kezdte közölni a Nyugat, később a Válasz is. 1929--1939 között különböző budapesti cégeknél dolgozott, míg a numerus clausus miatt el nem bocsátották. Ekkor halt meg a felesége. 1944-1945-ben Ottlik Géza és Szántó Piroska bújtatta. 1946-ban a Révai Kiadó lektora lett. 1949-1953 között nem publikálhatott. Ekkor műfordításaiból élt. 1951-ben feleségül vette Szántó Piroska festőművészt. 1956--1971 között az Európa Könyvkiadó lektora volt.
1912. Nagy Olivér zeneszerző, karmester, egyházi karnagy,
1914. Fónay Márta Jászai Mari-díjas magyar színésznő
Ezen a napon hunyt el:
768. Kis Pippin (Pépin le Bref) a Frank Birodalom királya
1046. Szent Gellért püspök
1541. Paracelsus német alkimista, természettudós, orvos
1875. Virághalmy Ferenc író, műfordító, honvéd százados
1916. Stobbe Ferenc a magyarországi labdarúgás atyja
1940. Iványi-Grünwald Béla festő
1986. Kellér Dezső író, humorista
Istenes és világi gondolatok
„Jobb a szegénynek, aki ép és egészséges,
mint a gazdagnak, aki gyenge és nyavalya verte.
Igaz szentség mellett
többet ér a lélek egészsége bármennyi aranynál, ezüstnél,
és az ép test mérhetetlen gazdagságnál.
Nincs gazdagság, amely felér az ép test gazdagságával,
és nincsen gyönyör, amely túltesz a derűs kedélyen!” (Sirák30,14-16.)
Vannak mondásaink: „inkább legyek egészséges, mint gazdag.”, vagy „inkább legyek egészséges és gazdag”, alkudozhatunk, de Istennel, az Úrral nincs szerződésünk, ezért az imádásban, meghódolunk Előtte, nem félelemből, hanem tiszteletből, alázatból.
„Az évek során sikerült olyan sok bajt összegyűjtenem, ha most bemegyek egy kórházba és a liftesnő megkérdezi, melyik emeleten álljon meg, azt mondanám: "mindegy, drágám, amelyiken akarja."” (Kellér Dezső író, humorista, + 1986.09.24.)
Egyikünknek sincs szerződése Istennel, a saját életkorunkkal, vagy életminőségünkkel kapcsolatban. Ő az Úr, de jó, ha tudunk nevetni az Ő rendelkezései fölött.
Ezópusz (Kr.e.620k.-564k.) meséi: Az együtt vándorló ember és oroszlán
Egy oroszlán együtt vándorolt egy emberrel. Egyszer csak az ember rákiáltott: "Hatalmasabb lény az ember az oroszlánnál!" Az oroszlán meg: "Hatalmasabb az oroszlán!" Ahogy továbbmentek, az ember rámutatott azokra a faragott oszlopokra, amelyeket emberek készítettek, s úgy ábrázolták rajtuk az oroszlánokat, hogy alá vannak vetve az embereknek, és így szólt: "Látod, hol vannak az oroszlánok?" Az oroszlán azonban így válaszolt: "Ha az oroszlánok tudnának faragni, sok embert látnál az oroszlánok alatt."
A mese bizonyítja, hogy vannak, akik azzal dicsekszenek, amihez nincs erejük.