KALENDÁRIUM
Pünkösd hava
Május 26. vasárnap
Húsvét 6. vasárnapja
Néri Szent Fülöp áldozópap:
http://www.ktp.hu/kalendar/majus-26-neri-szent-fulop-aldozopap-emleknap
„Nem csak kenyérrel él az ember…”
NAPI EVANGÉLIUM: Jn14,23-29
Az Utolsó Vacsorán Így búcsúzott Jézus a tanítványitól: Aki szeret Engem, megtartja tanításomat, Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk, és lakóhelyet veszünk nála. Aki nem szeret, az nem tartja meg tanításomat. A tanítás pedig, amelyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, aki engem küldött. Ezeket akartam nektek elmondani, amíg veletek vagyok. S a Vigasztaló, a Szentlélek, akit majd a Nevemben küld az Atya, megtanít titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek.
Békességet hagyok rátok. Az Én Békémet adom nektek. Nem úgy adom, ahogy a világ adja nektek.
Ne nyugtalankodjék szívetek, és ne csüggedjen. Hiszen hallottátok, hogy azt mondtam: Elmegyek, de visszajövök hozzátok. Ha szeretnétek, örülnétek annak, hogy az Atyához megyek, mert az Atya nagyobb Nálam. Előre megmondtam nektek, mielőtt megtörténnék, hogy ha majd bekövetkezik, higgyetek.
A húsvéti idő vége felé vagyunk. A Szentlélek elküldését ígéri Jézus, Aki által meg lehet érteni Jézus tanítását és misztériumát. A keresztény ember számára nyugtalanító mondat, hogy az Atya nagyobb Jézusnál, hiszen a hitünk lényege a szentháromsági személyek „egyenlősége”, hogy Jézus egylényegű az Atyával. A „dogmatikus egzegézis” pontosítja a biblikust. Jézus szavai csak úgy értelmezhetőek, mint amik az Ő emberi természetére vonatkoznak, hiszen emberi természete szerin kisebb az Atyánál. Az apostolok hitének az egyik legfontosabb eleme, Jézus „előretudása”. Az, hogy Jézus előre megmondta halálát és föltámadását (és Jeruzsálem pusztulását) az apostolok számára az Ő istenségének „bizonyítéka” volt.
Nagyon sokat kellene elmélkednünk Jézus Békéjéről, ami lényegileg különbözik a világ „békéjétől”. A mi békénk pusztán csak a háború hiánya, vagy szünetelése. Jézus Békéjét fölfedezni, elfogadni kell, ami nem szűnik meg még a háborúval sem, mert a bensőnkben lakik, valójában az Ő élete mibennünk.
Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
1805. Napóleont Itália királyává koronázták
1926. Budapesten felavatták a millenniumi emlékművet
A Magyar Országgyűlés 1896. április 21-én a honfoglalás 1000. évfordulója alkalmából törvénybe iktatta a történelmi eseményt. A millenniumi törvény felsorolta “a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó műveket”: emlékművet a budapesti Andrássy út végén; emlékművet vagy emlékoszlopot az ország hét pontján (munkácsi várhegy, nyitrai Zoborhegy, dévényi Várhegy, Pannonhalma, Zimonyi Várhegy, Pusztaszer, brassói Cenk-hegy); a Mátyás-templom melletti Szent István-szobrot; a Szépművészeti Múzeum épületét és 400 népiskolát. Ahatáridőre a vidéki emlékművek szinte mindegyike elkészült, de a központi emlékmű építése csak az év végén kezdődött, és mintegy 30 évig húzódott. Az emlékmű 85 méter széles és 25 méter mély, félkör alakú oszlopcsarnokát és a középpontjában álló obeliszk zárókövét 1901. október 24-én helyezték el. Az emlékmű szobrai lassan készültek, az obeliszk tetejére tervezett arkangyal szobra – mellyel Zala György nagydíjat nyert az 1900-as párizsi világkiállításon - már a századfordulóra elkészült, Az emlékművet végül 1929. május 26-án, a Hősök napján avatták fel. Az emlékmű alakjai vagyis a hét vezér 4,7 méter magas szobrai ellen senki sem emelt kifogást, de ideológiai viták övezték a 2,8 méter magas királyszobrokat. A tizennégy helyből öt jutott Habsburg-uralkodónak. Az ünnepélyes avatásra 1901. október 24-én került sor, amikor az oszlop belsejében elhelyezték az emlékmű történetét tartalmazó pergament, majd a zárókőre felkerült a kezében a magyar királyi koronát és az apostoli kettős keresztet tartó arkangyal szobra. 1905-re készült el Mátyás, I. Ferdinánd, IV. Béla, Károly Róbert, II. Lipót, egy évvel később Könyves Kálmán és a (nem király, csak kormányzó) Hunyadi János, 1908-ra Ferenc József, 1911-re Szent László, Szent István és Mária Terézia, 1912-re II. Endre és III. Károly szobra, Nagy Lajos helyén űr maradt. A tizenhárom szoborból három Zala György, három Füredi Richárd, kettő-kettő Senyei Károly és Margó Ede, egy-egy Telcs Ede, Köllő Miklós és Kiss György műve. Az első világháborús vereség után az összes Habsburg-uralkodó szobrát eltávolították, Ferenc Józsefét össze is törték. A Tanácsköztársaság idején a május 1-jei rendezvényre vörös drapériával vonták be az oszlopcsarnokot és az obeliszket, előbbin a Világ proletárjai, egyesüljetek felirat, utóbbin Marx és Engels arcképe volt látható. 1926-ban visszakerült a négy Habsburg-király, 1927-re Zala elkészült Nagy Lajos király szobrával és újramintázta Ferenc Józsefet. Árpád mögött megjelentek az addig hiányzó honfoglaló vezérek, a királyszobrok alatt a tetteiket ábrázoló domborművek, így 1929. május 26-án, a Hősök napján az ország legmagasabb méltóságainak jelenlétében sor kerülhetett a végső felavatásra. Ekkor avatták fel az első világháborúban elpusztult magyar katonákra emlékeztető Nemzeti Hősök Országos Emlékkövét, a millenniumi emlékmű elé helyezett 6,5 méter hosszú, 3 méter széles, 1,3 méter magas monolit mészkövet. A teret 1932 óta hívják Hősök terének, mai arculatát 1937-ben, az Eucharisztikus Világkongresszus alkalmával nyerte el. 1944-ben, Budapest ostroma idején a Műcsarnok felé eső oszlopcsarnokot találat érte, Mária Terézia és II. Lipót szobra darabokra tört. Pár éven belül a másik három, épen maradt Habsburg-uralkodót is eltávolították, helyük évekig üresen állt. Végül az a döntés született, hogy a Habsburgokat a magyar szabadságért és függetlenségért vívott harc vezetői váltsák fel. Így került Ferenc József helyére Kossuth Lajos, II. Lipótéra II. Rákóczi Ferenc - Kisfaludi Stróbl Zsigmond művei -, Mária Teréziát Grantner Jenő Thököly Imre-szobra váltotta, míg I. Ferdinánd és III. Károly helyére a közeli Köröndről áthozták Bocskai és Bethlen szobrát. A millecentenárium tiszteletére 1995-96-ban újjászületett az emlékoszlop és a hét vezér szobra, majd 2001. augusztus 20-án ünnepélyesen újraavatták a megújult Hősök terét, az emlékmű megszépült szobrait.
1972. Aláírják az október 3-án hatályba lépő SALT-1 szerződést
1980.A szovjet–magyar közös űrrepülés keretében Farkas Bertalan százados űrutazásának kezdete a Szojuz-36 fedélzetén
1986. Az Európai Gazdasági Közösség elfogadja jelképéül az európai zászlót
Ezen a napon született:
1890. Vendl Mária mineralógus
1917. Szörényi Éva (Lersch Elvira) színésznő, Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló művész
Ezen a napon hunyt el:
1903. Marcel Renault francia gyáriparos, autóversenyző
1952. Karafiáth Jenő politikus, miniszter, Budapest főpolgármestere
1966. Tamási Áron Kossuth-díjas erdélyi író
Eredetileg Tamás Áron Farkaslakán született, 1897. szeptember 20-án.1917-től a székelyudvarhelyi katolikus főgimnázium. tanulója, 1917-ben hadiérettségit tett. 1918-ban az olasz fronton szolgált. 1918 novemberétől a kolozsvári jogi egyetemre, 1921-től a Kereskedelmi Akadémiára járt, majd Kolozsvári és brassói bankokban dolgozott, első novellája 1922-ben jelent meg. 1923-26 között az USA-ban alkalmi munkás, tisztviselő. Első kötete (Lélekindulás) 1925-ben jelent meg. 1926-tól volt az Erdélyi Helikon „független írói parlament” alapító tagja. Az 1937-ben megrendezett népfrontos Vásárhelyi Találkozó elnöke, ahol megfogalmazta híressé vált, „erkölcsi és nemzeti alapon álló népi demokráciát” követelő zárszót. 1944-ben az Erdélyi Magyar Tanács tagjaként a háborúból való kilépést szorgalmazta. 1943-tól volt a Magyar Tudományos Akadémia tagja, tagságát 1949-ben megszüntették. 1945-47 között tiszteletbeli országgyűlési képviselő. 1949-től 1953 végéig nem lehetett jelen az irodalmi életben, ekkor verses önéletrajzot, bábjátékokat írt. 1956. október és -1957. április között a Magyar Írók Szövetségének társelnöke, 1956. október 31-én a Petőfi Párt Szellemi Irányító Testületének tagjává választották Megfogalmazta a Gond és hitvallás című forradalom mellett hitet tevő írószövetségi nyilatkozatot, amit a december 28-i közgyűlésen fel is olvasott. 1963-ban a Béketanács elnökségi tagja. Budapesten hunyt el. Végrendeletének megfelelően szülőfalujában temették el. 1929, 1930, 1933, 1943-ban Baumgarten-, 1954-ben Kossuth-díjat kapott. Nyelvteremtő író, nyelve és tematikája a székelység világához kapcsolódott. Műveinek gyökere e közösség mese- és mondavilágába nyúlik, írásainak gyakori szervező elve a mesei elemekkel elért jelképteremtés. Novelláiban a balladai mozzanatok nemegyszer romantikus és humoros elemekkel keverednek, hősei a megtörhetetlen életakarat példázatai. Életművének legismertebb darabja az Ábel regénytrilógia.
1969. Allan Haines Lockheed amerikai repülőgép-tervező
1976. Martin Heidegger német filozófus
1993. Makrisz Agamemnon görög származású magyar szobrászművész
2002. Orbán Ottó költő