18
július
szerda
Július 18. szerda

KALENDÁRIUM

Július 18. szerda

Évközi 15. hét

Szent Hedvig: http://www.ktp.hu/kalendar/julius-18-szent-hedvig-kiralyno-emleknap

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Mt11,25-27

Abban az időben így szólt Jézus: Áldalak Téged Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett ez Neked! Mindent

Nekem adott át az Én Atyám, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.

Ezt a részletet „Jánosi-helynek” nevezik, mert hangvétele a negyedik evangéliumra jellemző. Jézus az Ő és az Atya kapcsolatáról beszél, vagy inkább azt nyilatkoztatja ki. Mi a hétköznapokban a hasznosságot, a praktikumot hajszoljuk, s ebből a szempontból ez a részlet „haszontalannak” tűnik, hiszen nincsen benne semmiféle olyan erkölcsi tanítás vagy bölcsesség, amit boncolgatni lehetne. Mindez azonban csak első látásra tűnik így. Jézus minden tanítását és ígéretét az igazolja, ha Ő és az Atya „egy”, különben Ő „csak” az emberiség nagyhatású bölcseinek egyike.. De ha Jézus az, Aki egyedül ismeri az Atyát, akkor Ő az, Aki a Láthatatlan Istent egyes-egyedül be tudja mutatni, ki tudja nyilatkoztatni. Márpedig ez nagyon fontos abból a szempontból, hogy ne kelljen félnünk ettől az Istentől. Az „ismeretlen Istennel” való találkozás ugyanis rendszeresen rettegést vált ki belőlünk. Az az Isten viszont, akit Jézus nyilatkoztatott ki, az Atya, akitől nem kell félnünk. Ezért fontos ez a mai evangéliumi szakasz, mondhatnánk azért, mert „spirituálisan praktikus”.

 

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

64.      Néró római császár, miután fölgyújtatta Rómát, megkezdi a keresztények üldözését, őket okolva a tűzvészért

1291.   III. András hadai bevonulnak Ausztriába

1703.  II. Rákóczi Ferenc csapataival átkel a Tiszán

1849.  Szemere Bertalan miniszterelnök megtiltja a köztisztviselőknek, hogy szolgálati ügyekben az illetékes minisztériumokat megkerülve egyenesen Kossuth kormányzóhoz forduljanak

1849.  Poeltenberg Ernő Vadkert és Balassagyarmat között legyőzi a feldunai hadsereget üldöző oroszokat

1870.  Az I. vatikáni zsinat elfogadja a pápai tévedhetetlenség vagy csalatkozhatatlanság (infallibilitas) dogmáját. A dogma csak hit és erkölcs dolgára vonatkozik

Az 1869–70 között megtartott XX. egyetemes zsinatról először IX. Pius pápa 1864-ben a Rituskongregáció ülésén beszélt, ahol a bíborosok aggodalmuknak adtak hangot, főleg az Egyház és az olasz állam feszült viszonya, illetve a pápa evilági hatalmát ért kritikák miatt. A pápa, hogy nagyobb ünnepélyességet adjon a leendő zsinatnak 1867. június 29-re Szent Péter és Pál halálának 1800. évfordulójára Rómába hívta a világ pásztorait és híveit, melyen több, mint 500 püspökvett részt. A pápa ekkor hirdette meg a zsinatot, az ünnepélyes összehívó Aeterni Patris bulla 1868. június 29-én jelent meg: a zsinat megnyitását 1869. december 8-ra tűzte ki. A meghirdetés hatalmas visszhangot váltott ki, főleg az olasz kormány és a liberális sajtó részéről igen ellenséges volt. A zsinatot a pápa nyitotta meg a vatikáni Szent Péter-bazilikában. A 791 résztvevő püspök közül 60 keleti szertartású volt. A pápa a zsinat vezetését öt bíborosra bízta. A liberális, racionalista és jozefinista nézeteket valló ellenzék nem találta az időt alkalmasnak arra, hogy dogmává nyilvánítsák a pápai tévedhetetlenséget. Az összes zsinati tagból álló ált. gyűlések megvizsgálták a hittudósok által kidolgozott tervezeteket, a 87 tervezet közül csak hatot akartak tárgyalni: a hitről, kettőt a püspökökről, a papságról, a kiskatekizmusról és az egyházról. A 3. nyilvános ülésen, a tervezet átdolgozása után 1870. április 24-énaz atyák egyhangúan elfogadták a hitről szóló, Dei Filius kezdetű dogmatikus határozatot.Ezután az egyházról szóló tervezettel foglalkozott a zsinat, főleg az utólag betoldott pápai primátussal és tévedhetetlenséggel. 533 szavazattal 2 ellenében a zsinat elfogadta a pápai primátusról és tévedhetetlenségről szóló dogmát, IX. Pius pedig kihirdette a Pastor aeternus kezdetű konstitúciót. A pápai tévedhetetelenség Istentől kinyilatkoztatott dogma: „Amikor a római püspök „ex cathedra” (tanítói székéből) beszél, azaz, amikor minden keresztények pásztorának és tanítójának a feladatát teljesítve legfelsőbb apostoli akaratának nyilvánításával meghatározza, hogy egy-egy hitbeli vagy erkölcsi tanítást az egyetemes Egyház számára kötelező, akkor Szent Péter személyén át megígért isteni segítség révén azzal a tévedhetetlenséggel bír, amellyel az isteni Megváltó a hitre vagy az erkölcsökre vonatkozó tanítás meghatározására nézve Egyházát felkészültté akarta tenni; ezért a római pápa ilyen határozatai nem az Egyház beleegyezése miatt, hanem önmagukból kifolyólag megmásíthatatlanok. Ha pedig valaki ezen határozatunknak ellentmondani mer, – amitől Isten mentsen – az legyen kiközösítve.”

1915.   A második isonzói csata kezdete, melyben az olasz hadsereg nagy erejű támadásával szemben az Osztrák- Magyar Monarchia sikeresen védekezik

1951.   Befejeződnek a jelentős mértékű kitelepítések; Budapestről 13 ezer „osztályidegen” személy kényszer-költöztetése

1958.  Súlyos börtönbüntetések a BAZ-megyei Munkástanács vezetői (Földvári Rudolf, Nagy Attila és társaik) ellen. Halálra ítélik Fónay Jenőt a Széna tériek egyik perében, de másnap kegyelemből életfogytiglanra enyhül a büntetése.

1966.  A Karlovy Vary filmfesztivál fődíját Kovács András Hideg napok című filmje kapja

1973.   Magyarországon tárgyal Kurt Waldheim ENSZ főtitkár

1974.   John Lennont kiutasítják az Egyesült Államokból, mert 1968-ban Angliában bűnösnek találták marihuána birtoklása miatt, ezért nem hosszabbíthatta meg vízumát

1998.  Megkezdheti működését az ENSZ tagországai által létrehozott Nemzetközi Törvényszék Hágában; feladata az emberiség elleni bűntettek, népirtás, háborús bűnök, a délszláv háború tettesei fölötti ítélkezés

Ezen a napon született:

1552.   I. Rudolf magyar király (II. Rudolf néven német-római császár)

1811.   William Makepeace Thackeray viktoriánus angol regényíró

1833.  Keleti Károly közgazdász, statisztikus, iparpolitikus

1850.  Deák-Ébner Lajos festőművész

1853.  Hendrik Antoon Lorentz Nobel-díjas holland fizikus

1889.  Nyírő József erdélyi író

1902.  Weiszfeiler Gyula mikrobiológus, immunológus

Ezen a napon hunyt el:

1374.   Francesco Petrarca itáliai költő

1610.   Caravaggio olasz festőművész

1623.  XV. Gergely pápa

1988.  Szentkuthy Miklós író, esszéíró, műfordító

 

Istenes és világi gondolatok

„Péter hozzáfogott, hogy sorjában elmondja a történteket: »Joppe városában voltam és imádkoztam, amikor lelkem elragadtatásában látomást láttam. Valami edény ereszkedett le, mint egy nagy lepedő, a négy sarkánál fogva az Égből, úgyhogy egészen elém ért. Mikor szemügyre vettem és beletekintettem, négylábú földi állatokat és vadakat, csúszómászókat és égi szárnyasokat láttam. Szózatot is hallottam, amely felszólított: ‘Kelj föl Péter, öld meg és edd!’ Én azonban azt mondtam: ‘Távol legyen tőlem, Uram, mert közönséges vagy tisztátalan sohasem jutott a számba!’ Erre másodszor is megszólalt a szózat az Égből: ‘Amit Isten tisztává tett, azt te ne mondd közönségesnek.’ Ez pedig három ízben történt, mire az egész újból visszaemelkedett az Égbe.” (ApCsel11,5-11)

Ez a jelenet vallástörténet legnagyobb pillanatai közé tartozik – vagy ez a legnagyobb, aminek máig ható következményei vannak – amikor egy „kóser” zsidó megérti, hogy a Teremtő mindent „tisztának” alkotott, semmit sem teremtett „rossznak”. Innentől az étkezés gasztronómiai, és nem vallási kérdés.

 

„Tudod, a jó vezetőnek vészhelyzetben az első sorban a helye. De amikor ünneplés van soron, akkor a jó vezető a terem hátsó részében marad. Ha szeretnél együttműködni a körülötted lévő embertársaiddal, akkor éreztesd velük, hogy fontosak. Azáltal, hogy te magad alázatos vagy!” (Nelson Mandela Nobel-békedíjas dél-afrikai politikus sz.1918.07.18)

Uram, Isten, hol vagyunk mi ettől? Van egyáltalán alázatos politikus, aki tudja a helyét?

 

A nyulat már a régi görögök és rómaiak is ismerték, s ők még igen bátor állatnak tartották, aminthogy az is volt; bátorságát a nyúl akkor vesztette el, amikor arról értesült hogy Schwarz Berthold feltalálta a puskaport. Mindjárt tudta, hogy ebből baj lesz. Ettől kezdve bátorsága a különböző lőfegyverek feltalálásával és tökéletesítésével szoros kapcsolatban folyton-folyvást fogyott, annyira, hogy ma már a nyúl oly gyáva állat, hogy ha szegény fegyvertelen nyúl létére meglát egy fegyveres vadászt, a leggyávább módon elfut előle, ami bizony nem válik dicséretére.” (Nagy Lajos: Képtelen természetrajz, A nyúl, r.)