16
december
szombat
December 16. szombat

KALENDÁRIUM

December 16. szombat

Advent II. hete

 

Istenes és világi gondolatok

„Ezért mindenkor bizakodunk, és tudjuk, hogy amíg a testben élünk, távol járunk az Úrtól, mert hitben járunk, és nem szemlélésben. De bizakodunk, s jobban szeretnénk kiköltözni a testből, és elérkezni az Úrhoz. Ezért igyekszünk is Neki tetszeni, akár Nála vagyunk, akár távol élünk Tőle. Mert mindnyájunknak meg kell jelennünk Krisztus ítélőszéke előtt, hogy mindenki elvegye a bérét, aszerint, hogy jót vagy gonoszat cselekedett testében.” (2Kor5,6-10)

Isten mindenkivel el fog számolni, hiszen Ő nem adósunk semmivel. A „jót” megjutalmazza, a „rosszat” megbünteti, de nem a mi stílusunk szerint. Isten „egészen más”, és mégis a mi világunkhoz igazodva nyilatkoztatta ki Önmagát. A hívő ember életének, egzisztenciájának lényege, hogy Neki, az Istennek akarunk tetszeni.

 

„A magyar kiejtést is tanulni kell, még a született magyarnak is. Ha nem csiszolja, újítja folytonosan, berozsdásodik.” (Kodály Zoltán Kossuth-díjas magyar zeneszerző, népzenekutató, zenetudós, sz.1882.12.16.)

Felelősségünk van az anyanyelvünkkel szemben. A „kívülállók” szerint a mi nyelvünk „mekeg”, ezért kellene figyelnünk arra, hogy ahol lehet ne „e” hangot használjunk, pl.: „föltámadt” a „feltámadt” helyett. Persze Kodály nem erről írt.

 

„Balgaság volna azt hinni, hogy egy jó könyveken tartott gyerek valami ellenmérget hord magában a rossz olvasmány ellen. Nem olvassuk még mi felnőttek is az újságot? - Miért? Mert az agy tohonya állat, és rákap arra, ami üresen vagy csaknem dolog nélkül hagyja, nehogy más, nehezebb munkát végeztessünk vele.” (Németh László)

A katolikusoknál, lelkiismeretvizsgálati szempont, hogy mit olvas az ember. Ezért van nagy felelőssége a felnőtteknek a könyvek miatt.

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Mt17,10-13

A tanítványok megkérdezték Jézustól: „Miért mondják az írástudók, hogy Illésnek előbb el kell jönnie?” Ő ezt felelte: „Illés valóban eljön, és helyreállít mindent [Mal3,23-24], sőt, mondom nektek: Illés már eljött, s nem ismerték fel őt, hanem azt tették vele, amit csak akartak. Éppígy az Emberfia is szenvedni fog általuk.” Akkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról beszélt nekik.

Ismét Keresztelő Jánosról van szó, az ő szerepéről. Az Illésre vonatkozó prófétai jövendölést minden hithű zsidó ismerte: „Íme, én elküldöm majd nektek Illés prófétát, mielőtt eljönne az Úrnak nagy és rettenetes napja” hogy visszatérítse az atyák szívét fiaikhoz, s a fiúk szívét atyáikhoz, nehogy elmenjek és átokkal sújtsam a földet.” (Mal3,23-24), hiszen a Tóra, a Törvény mellett a „Prófétákat” olvasták szombatonként a zsinagógában. Éppen ezért foglalkoztatja a kérdés a tanítványokat. Erre a kérdésre Jézus többször is visszatér, ami mutatja, hogy Számára is fontos Keresztelő János személye és szerepe. Jézus szerint János nem csak előfutár, hanem előkép is, akinek a sorsa mutatja, hogy itt a földön mi a sorsa annak, aki Isten dolgaiban jár. Az Egyháznak azóta is fontos a Keresztelő személye, kiemelkedő szentként tiszteljük.

Jézus azonosítja Jánost Illéssel, és azt mondja, hogy az előfutár „helyreállít mindent”. Ez a „helyreállítás” János működésére vonatkozik, ami az ószövetségi értelemben vett megtérést hirdette. Ez erkölcsi tartalmú, ahol a megtérés annyit tesz: „megfordulni”, „visszatérni”, mégpedig a helyes útra, Isten felé. Aki ezt megteszi, alkalmassá válik a jézusi értelemben vett megtérésre, a „metanoiára”, az „értelem átfordítására”, képes és alkalmas lesz arra, hogy befogadja Istennek azt a Képét, ami Krisztusban jelent meg.

 

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

1256.  IV. Béla magyar király kiváltságlevele az esztergomi Szent Adalbert főszékesegyház számára, amelyben először említik a Szent Koronát

1773.  A közvetlen adóztatásra irányuló brit törekvések ellen tiltakozva indiánnak öltözött amerikai telepesek 342 láda adózott teát semmisítettek meg a bostoni kikötőben

1848.  Jellasics hadteste Bécs felől benyomul Magyarországra, Parndorf-nál, a Fertő-tó mellett vereséget mér a magyar csapatokra

1933.  Elindul az első trolibusz-járat Óbudán

1944.  Az Ardennekben megkezdődött a II. világháború utolsó nagy német ellentámadása

1956.  Az első statáriális kivégzés: Miskolcon fegyverrejtegetésért kivégzik Soltész Józsefet

1956.  Uszta Gyula vezérőrnagy, a honvédelmi miniszter első helyettese elrendeli a Petőfi Sándor Katonai Politikai Akadémia beolvasztását a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiába

1989.  A temesvári templom körül több száz ember élőláncban akadályozza Tőkés László református lelkész kilakoltatását

2001.  Az UNESCO bizottsága a Fertő-tó/Neusiedler See kultúrtájat a világörökség részévé nyilvánítja

Ezen a napon született:

1742.  Gebhard Leberecht von Blücher porosz vezértábornagy

1770.  Ludwig van Beethoven német zeneszerző

1775.  Jane Austen angol regényírónő

1833.  Lotz Károly festőművész

1874.  Simay Imre festőművész, szobrász, grafikus

1882.  Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, zenetudós

1883.  Kós Károly erdélyi építész, író

1913.  Kovács István atomfizikus, a molekulaspektroszkópia kiemelkedő tudósa

1917.  Sir Arthur C. Clarke angol író, mérnök

1921.  Aczél Tamás Kossuth-díjas író, költő

1922.  Lukács József filozófus, vallástörténész

Ezen a napon hunyt el:

1965.  William Somerset Maugham angol író

1923.  Kacsóh Pongrác zeneszerző, zenepedagógus

1957.  Gellért Oszkár Kossuth- és Baumgarten-díjas költő

Jogi tanulmányokat végzett. 20 éves volt, amikor Osvát Ernővel megismerkedett és az Új Időkben és a Budapesti Naplóban közölte műveit. Előbb a Magyar Géniusz, majd 1904-től a Pesti Hírlap munkatársa volt. 1904-1918 között több 1000 cikket írt a lapba. 1907. május 18-án Budapesten a Józsefvárosban megnősült, az anyakönyv szerint ekkor vallási felekezeten kívül álló volt. 1908-tól a Nyugat munkatársa volt. 1914-1918 között a Pesti Hírlap szerkesztője, a hadijelentések riportereként dolgozott. 1917-ben a Nyugat főmunkatársai közé került. 1918 decemberében a Vörösmarty Akadémia tagja lett. Egy évvel később Károlyi Mihály, majd a Tanácsköztársaság sajtóirodájának vezetője volt. 1919 szeptemberében körözőlevelet bocsátottak ki ellene. Letartóztatták, vád alá helyezték, a vizsgálati fogságból egy hónappal később szabadult. 1920. január 21-én áttért a római katolikus vallásra. 1920-1940 között a Nyugat fő munkatársa volt.

1991.  Vas István Kossuth- és József Attila-díjas író, költő

2001.  Stefan Heym (Helmut Flieg), német író