KALENDÁRIUM
Szent Mihály hava
Szeptember 19. csütörtök
Évközi idő 24. hét
„Nem csak kenyérrel él az ember…”
NAPI EVANGÉLIUM: Lk7,36-50
Egy farizeus meghívta Jézust, hogy egyen nála. Bement a farizeus házába és asztalhoz telepedett. És íme, egy asszony, aki bűnös volt a városban, amint megtudta, hogy a farizeus házában étkezik, kenetet hozott egy alabástrom edényben. Megállt hátul Jézus lábainál, elkezdte könnyeivel öntözni a lábait, és megtörölte hajával, csókolgatta azokat, és megkente a kenettel. Amikor a farizeus, aki meghívta, látta ezt, így szólt magában:» Ha ez próféta volna, bizonyára tudná, kicsoda és miféle asszony ez, aki Őt érinti, vagyis hogy bűnös.«Jézus ezt válaszolta neki:» Simon! Mondanék neked valamit.«Az így szólt:» Mester, szólj!«
»Két adósa volt egy hitelezőnek. Az egyik ötszáz dénárral tartozott, a másik ötvennel. Nem lévén nekik miből megfizetni, elengedte mind a kettőnek. Melyik fogja őt közülük jobban szeretni?«
Simon ezt felelte: »Úgy vélem, az, akinek többet engedett el.« Ő pedig ezt mondta neki: »Helyesen ítéltél.«
Majd az asszony felé fordulva ezt mondta Simonnak: »Látod ezt az asszonyt? Bejöttem a házadba, és nem adtál vizet lábaimra; ez meg könnyeivel öntözte lábaimat, és a hajával törölte meg. Csókot nem adtál nekem; ez meg, amióta bejött, nem szűnt meg csókolgatni lábaimat. Olajjal nem kented meg fejemet; ez meg kenettel kente meg a lábaimat. Azért mondom neked: Sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett. Akinek keveset bocsátanak meg, kevéssé szeret.« Aztán így szólt az asszonyhoz: »Bocsánatot nyertek bűneid.« Erre az asztaltársak ezt kezdték mondogatni magukban: »Kicsoda ez, hogy még a bűnöket is megbocsátja?«
Ő pedig így szólt az asszonyhoz: »A hited megszabadított téged; menj békével.«
Jézus korában hellenista szokás szerint kereveteken, könyökre támaszkodva étkeztek, így érthető, miért mondja a Szentírás, hogy az asszony „megállt hátul Jézus lábánál”.
Jézus példázata teljesen új megközelítésbe helyezi az ember bűnösségét. Míg Simon farizeus – mint ahogyan általában mi is – a bűn súlyosságát és az elítélhetőséget nézi, addig Jézus a szeretet és a szerethetőség lehetőségét.
Ezek a példabeszédek Jézus vitáinak „harcainak” eszközei, amelyekkel úgy tudja szembesíteni ellenfeleit a teljesebb valósággal, hogy közben az illető nem érzi magát megtámadva.
Ahogy a mai jelenetből is kiderül, Jézus nem egy „széltől hajtott nádszál”, Ő nem „mulya”, aki nem tud kiállni Önmaga mellett. Nagyon is határozott jellem, akinek „józan esze és ítélőképessége” van. Jézus tudja, hogy mi jár neki, és ezt nem durván, de határozottan ki is fejezi. Ennek eszköze a példabeszéd.
Az egyik legreménykeltőbb evangéliumi szakasz ez, ahol elhangoznak a fölemelő szavak: „Sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett.” Ez az, amiben minden hívő ember reménykedhet, és ezért kell mindenek fölött az Isten és emberszeretetre törekednünk. Ennek fényében a sok bűn megbocsátása nagyobb szeretetet eredményez. Ez minden esélyünk.
Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
1532. A leobersdorfi csata, amelyben a német-magyar sereg megsemmisíti I. Szulejmán előreküldött portyázó seregét Bécs közelében
1782. Pesten megnyílt a mérnökképzést szolgáló intézet, az Institutum Geometricum
1783. Montgolfier forrólevegős léggömbjének felszállása a versailles-i kastély parkjában, XVI. Lajos francia király és felesége jelenlétében
1853. I. Ferenc József osztrák császár és magyar király megtekinti a Bécsbe szállított Szent Koronát, és elrendeli annak a budai várban való őrzését
1893. Új-Zéland elsőként a világon szavazati joggal ruházza fel a nőket
1937. Budapesten átadták a forgalomnak a Horthy Miklósról elnevezett hetedik Duna-hidat, a mai Petőfi hidat
1938. A müncheni konferencia, ahol Csehszlovákia bevonása és megkérdezése nélkül Chamberlain, Daladier, Hitler és Mussolini eldöntik, hogy Csehszlovákia adja át Németországnak a Szudéta-vidéket, Magyarország és Csehszlovákia kormányát felszólítják, kezdjenek tárgyalásokat a magyar területi igényekről
1944. Brit-USA légitámadás a szolnoki pályaudvar ellen
1960. Kádár János Hruscsov kíséretében New Yorkba érkezik az ENSZ közgyűlésére. A kikötőben a dokkmunkások megtagadják a csomagok kirakodását. Az amerikai hatóságok korlátozzák Kádár és a magyar ENSZ-delegáció mozgását. Kádár megjelenését mindenhol magyar emigránsok és a magyar ügy szimpatizánsainak tüntetése kíséri. Az ENSZ közgyűlésen az Egyesült Államok javasolja 1956 napirendi pontként való tárgyalását. Kádár János október 3-án a közgyűlésen mond beszédet, melyben a „nemzetközi reakció erői által külföldről szervezett ellenforradalmi puccsnak” nevezi a forradalmat.
2010. Henry Newman bíboros boldoggá avatása
Ezen a napon született:
866. VI. (Bölcs) Leó bizánci császár
1802. Kossuth Lajos
Monokon született egy kisnemesi család gyermekeként, apja, Kossuth László a monoki Andrássy-uradalom ügyésze és a vármegye lajstromozója volt. Édesapja nyomdokain járva a jogi pályát választotta, előbb Eperjesen, később pedig a sárospataki református kollégiumban tanult, majd a hétszemélyes királyi táblánál alkalmazták gyakornokként. Bár Pesten akart karriert építeni, de 1824-ben kénytelen volt visszaténi Zemplénbe, ahol a táblabíróságig, majd a sárospataki ügyészi hivatalig jutott. Politikai pályafutását 1830-ban kezdte meg, amikor a reformellenzék oldalán bekapcsolódott a vármegye politikai életébe, majd 1831-ben kolerabiztosként tevékenykedett a Felvidéken. Komoly érdemeket szerzett a lázongó parasztság lecsillapításában, ugyanakkor a megszerzett élményei hatására - látva a jobbágyság helyzetét - fogalmazódott meg benne az alsó társadalmi rétegek felemelése és a polgári Magyarország megteremtése. Bár a kolera idején szerzett érdemeiért a vármegyei karrierje ígéretesen indult, de terveit meggátolta, hogy megvádolták sikkasztással, ezzel pedig teljesen diszkreditálták. Mivel több zempléni főrendi tag képviseletében részt vehetett az 1832-36-os diétán, ahol a reformellenzékkel szimpatizált. Az ülésszak alatt országos hírnévre tett szert, miután 1832-ben belefogott az Országgyűlési Tudósítások szerkesztésébe. Bár a hatóságok a lap kiadását minden lehetséges módon megpróbálták ellehetetleníteni, de kitartó munkájának köszönhetően az országgyűlés négy éve alatt az időszaki lap hallatlanul népszerű lett. Sikerei nyomán még elkötelezettebben szállt síkra a nyilvánosság bevonása érdekében, és a diéta berekesztése után újabb periodikát indított, mely a Pest vármegyei törvényhatóság munkájáról értesített. A jogszabályok miatt ugyanakkor a Tudósításokkal törvényt sértett, az 1832-36-os reformországgyűlés után drasztikus eszközökhöz folyamodó Helytartótanács pedig szigorúan megtorolta tettét: 1837 során perbe fogták, és három év börtönbüntetésre ítélték, amit a hétszemélyes tábla még egy évvel megtoldott. Metternich és a kamarilla arra számított, hogy a budai börtönévek megtörik, de amikor 1840-ben amnesztiával szabadlábra került, eltökéltebb és népszerűbb volt, mint valaha. A bécsi körök ekkor Landerer Lajos nyomdászt, a Habsburg titkosrendőrség ügynökét arra utasították, hogy ajánljon fel neki egy szerkesztői állást, amivel, úgy vélték, képesek lesznek majd kordában tartani. Az 1841 januárjában elinduló Pesti Hírlap a reformkori Pest-Buda egyik legnépszerűbb lapja és az ellenzék legfőbb szócsöve lett, melyben híres vezércikkei nyomán három év alatt kikristályosodott a liberálisok politikai programja, a Wesselényi Miklós báró által megfogalmazott társadalmi érdekegyesítés, valamint a nemesi jogok kiterjesztése, a kötelező és általános örökváltság megvalósítása és az általános közteherviselés bevezetése. A politikai küzdelmek közben komoly energiákat fordított a magyar gazdaság fellendítésére, 1842-ben megszervezte az első magyarországi iparkiállítást, majd oroszlánrészt vállalt a Magyar Kereskedelmi Társaság és a Védegylet megalapításában. Miután 1844 során összeveszett Landerer Lajossal, elhagyta a Pesti Naplót, de ekkor már állandó sajtónyilvánosság nélkül is alkalmasnak bizonyult a lassan egységesülő liberális ellenzék összefogására, így a lassan megformálódó Ellenzéki Párt vezéralakja lett. Az 1847-48-as diétára megszilárduló alsóházi szövetség hivatalos programját ő fogalmazta meg, de az országgyűlés örökváltságról, adózásról és alkotmányozásról szóló vitáiban is ő vitte a főszerepet. Az Ellenzéki Párt és személye számára az 1848 februárjában kirobbanó párizsi forradalom hozta meg a fordulatot, melyet úgy használt ki, hogy március 3-i beszédében a birodalom valamennyi népének alkotmányt követelt, amivel hozzájárult a Habsburg Birodalmat elborító forradalmi hullám kiteljesedéséhez. A megmozdulások hatására V. Ferdinánd király (1835-1848) kinevezte az első felelős magyar kormányt, melynek pénzügyminiszteri székét ő kapta meg. A Batthyány-kabinetben kiemelkedő teljesítményt nyújtott, 1848 során megalkotta Magyarország első önálló költségvetését, később pedig bevezette az úgynevezett Kossuth-bankót, mely a szabadságharc bukásáig alkalmasnak bizonyult a kormány költségeinek finanszírozására. Július 11-i „megajánlási beszéde” után az országgyűlés 42 millió forintot és 200 000 újoncot szavazott meg az ország számára. A bécsi udvarral fennálló konfliktus kiéleződése, a Batthyány-kormány távozása után nem mondott le pénzügyminiszteri posztjáról, így tekintélyének és addigi eredményeinek köszönhetően a hatalom mindinkább az ő kezében összpontosult. Kulcsszerepet játszott az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) életre hívásában, mely 1848. szeptember 15-e után sikeresen szervezte meg a honvédseregek toborzását, és az ország védelmét. Miután a hadi kiadások finanszírozását ő felügyelte, az OHB elnöki szerepköre és karizmája révén ő lett a magyar szabadságharc vezetője. Mindenre kiterjedő szervezőképessége számos vitatható döntést is eredményezett, melyek közül a legjelentősebb az 1849. április 14-ei Függetlenségi Nyilatkozat keresztülvitele volt. A nyilatkozat úgy adott választ a márciusi olmützi oktrojált alkotmányra, hogy detronizálta a Habsburg-dinasztiát, és átmeneti állapotként őt, mint kormányzó elnököt bízta meg Magyarország irányításával. A szabadságharc utolsó hónapjaiban már nem tudta befolyásolni az eseményeket, s bár megpróbálta megnyerni a nemzetiségeket a magyar függetlenség ügyének, nemes gesztusoknál többre nem jutott idő. A júniusban meginduló orosz intervenció két hónap alatt felőrölte a kisebb hadtesteket, Temesvár mellett pedig a magyar főseregek döntő vereséget szenvedtek. 1849. augusztus 9. után két nappal diktátori hatalommal ruházta fel Görgeit, ő maga elmenekült az országból. Először Vidinben, majd a kis-ázsiai Kütahyában telepedett le, ahol alkotmánytervezetet készített az általa elképzelt független Magyarország számára. Az új érdekegyesítés nyomán született meg a Duna-völgyi népek konföderációjának gondolata, mely rendezte volna a térség ellentéteit és Közép-Európa stabilitását is biztosíthatta volna. Emigrációban töltött évtizedei során ez a célkitűzés lett a legfőbb mottója. Nagy népszerűségre tett szert angliai és amerikai körútja során, nemzeti hősnek kijáró ünneplésben részesült, de ez nem volt elég ahhoz, hogy bármelyik nagyhatalom tevőlegesen lépjen fel a magyar függetlenség érdekében. Amikor 1859-ben az olasz egység megvalósítására törekvő Piemont III. Napóleon francia császár (1852-1870) támogatásával háborút indított a Habsburg Birodalom ellen, abban reménykedett, hogy a dinasztia elleni hadjárat során a magyar forradalom is újra éled, ezért Teleki Lászlóval és Klapka Györggyel Párizsban létrehozta a Magyar Nemzeti Igazgatóságot, és légiót szervezett az olasz szabadságharcosok támogatására. Mivel III. Napóleon nem kívánta szétzúzni a Habsburgok nagyhatalmi pozícióját, és a solferinói diadal után békét kötött Ausztriával, ő pedig Párizsban nem lelt támogatókra, ezért 1861-ben Olaszországba, Torinóba költözött. Az 1867-ben megvalósuló Kiegyzést a magyar szuverenitás feladásaként értékelte, ezért előbb röpiratokban, a kiegyezési törvény elfogadása előtt pedig a Deáknak címzett híres Cassandra-levélben próbált meg gátat vetni a megállapodásnak. 1894-ig kitartó híve maradt a magyar függetlenség és szuverenitás ügyének. 92 éves korában bekövetkező halálát az egész ország megrendülten fogadta. Ferenc József (1867-1916) nem engedélyezett állami dísztemetést, de a földi maradványait szállító vonatot Csáktornyától a fővárosig gyászolók százezrei várták, a Kerepesi-temetőbe vezető utolsó útjára pedig több mint félmillióan kísérték őt el.
1878. id. Latabár Árpád színész
1878. Sipőcz Jenő ügyvéd, Budapest főpolgármestere
1909. Ferdinand Porsche német autótervező és -gyártó
1911. William Golding Nobel-díjas angol író, költő
Ezen a napon hunyt el:
1812. Meyer Amschel Rothschild német bankár, a Rothschild bankház alapítója
1935. Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij orosz rakétatudós, pedagógus, író
1993. Mihály András zeneszerző, karmester
1997. Dr. Nádasi Alfonz bencés szerzetes, tartalékos tábori lelkész, Kodály Zoltán gyóntatója és munkatársa
Pápán született 1909. március 21-én. Jelentkezett a bencés rendbe, 1933. június 10-én szentelték pappá. 1933-42 között Sopronban, Esztergomban és Budapesten görög és latin nyelvet tanított a rendi gimnáziumaiban. A Zeneakadémián hegedű, zongora és egyházzenei szakon tanult, de a háború miatt nem diplomázhatott. -1942-től volt tartalékos tábori lelkész a keleti fronton. Przemysl, Kowel majd Breszt érintése után Gornikiban töltött hosszabb időt. 1943-ban ott volt a doni áttörésnél, szolgálatáért Vaskeresztet kapott. Tábori műtőben asszisztált, a brianszki erdőben aknát szedett, lefagyott végtagokat amputált. A szovjet csapatok előrenyomulása miatt visszaszorult csapatával Magyarországra, ahol Budapesten esett fogságba 1945. február 12-én. A kiskunfélegyházi gyűjtőtáborból vitték a Szovjetunióba, az uszmányi fogolytáborba 1945 májusában. Itt többször ment panaszra az illetékesekhez, hogy közben járjon társai érdekében, de természetesen mindig süket fülekre talált. Ezért orosz nyelvű beadványt szerkesztett. Büntetésből szétszórták a tábort. Nádasit az Uszmánytól mintegy 900 km-re északra fekvő Borovicsi táborba vitték. Itt négy éjszakán át cigarettapapírra írta le a táborban lakó 3000 fogoly tiszt névsorát, melyet Rajk Endre (Rajk László testvére, aki szintén ott volt fogoly, de testvére kiszabadította) hazahozott. Ennek eredményeként (s az 1947-es választások kampányfogásaként) a táborból hazatérhetett a 3000 hadifogoly tiszt. Rövidesen még északabbra a zarubinai bauxitbányákhoz küldik. Váratlan felmentés után 1947. július 22-én érkezett vissza Budapestre, ahol a bencés rendház gondnokává nevezték ki. 1949-ben bencés diákokból megszervezte a Schola Benedictina fiúkórust. Az ÁVO többször előállította és kihallgatta, a kórust betiltották. Ekkor édesanyákból megalakította a Szent Skolasztika Kórust. 1950-től a Győri Bencés Gimnázium tanára volt. 1980-91 között a Központi Papanevelő Intézet énektanára volt. Kodály Zoltánhoz évtizedes barátság fűzte. 1994-ben őrnaggyá léptették elő. 2009-ben adták ki a háborúról írt Hadinapló-t, majd ezt követően a könyv szerves folytatása a fogságról írt Hadifogolynapló-t.
2006. Bellák László hétszeres világbajnok asztaliteniszező
2010. Polgár László operaénekes