KALENDÁRIUM
Szent Jakab hava
Július 23. kedd
Évközi idő 16. hét
Szent Brigitta szerzetesnő, Európa társvédőszentje:
http://www.ktp.hu/kalendar/julius-23sved-szent-brigitta-szerzetesno-europa-tarsvedoszentje-unnep
„Nem csak kenyérrel él az ember…”
NAPI EVANGÉLIUM: Jn15,1-18
Én vagyok az igazi szőlőtő, Atyám pedig a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz Rajtam gyümölcsöt, lemetsz, és minden termőt megtisztít, hogy többet teremjen. Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet mondtam nektek. Maradjatok Bennem, és Én tibennetek. Miként a szőlővessző nem tud gyümölcsöt hozni önmagától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok Bennem.
Én vagyok a szőlőtő, ti pedig a szőlővesszők. Aki Bennem marad, és Én őbenne, az bő termést hoz, mert Nálam nélkül semmit sem tehettek. Ha valaki nem marad Bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és elszárad; összeszedik, tűzre vetik és elég.
Ha Bennem maradtok, és az Én igéim tibennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy sok gyümölcsöt hoztok, és tanítványaim lesztek.
Szent Brigitta élete kisgyerek korától tele volt rendkívüli – ma úgy mondanánk: extrém – eseményekkel, látomásokkal, amiket a gyóntatója lejegyzett, és a középkorban nagy népszerűségre tettek szert. Ezek a látomások – elsősorban Jézus születéséről – a mai napig meghatározzák a nyugati keresztény művészetet.
Szent Brigitta lelkiségét a „krisztusi szegénység”, a szegényekkel való azonosulás és a missziós elkötelezettség határozta meg, és ez tette őt az Egyház szemében Európa hathatós közbenjárójává, hiszen ma is erre a két dologra van szükségünk: az Isten szeretetéért való önkorlátozásra, a szegényekkel vállalt egzisztenciális közösségvállalásra, és az Evangélium szenvedélyes hirdetésére.
A mai nap evangéliuma Jézus legfontosabb „önkinyilatkoztatását” hordozza. Egy „misztikus szent” esetében az Egyháznak ez a választása, amivel ezt a szakaszt rendeli erre az ünnepre, jól mutatja, hogy nem a rendkívüli misztikus élményeket kell keresnünk, hanem a „hétköznapi misztikát”: hogyan tudunk „Krisztusban maradni”. Az emberi élet célja és értelme, hogy már itt a földön megéljük a Jézussal való bensőséges egységet, azt, hogy az Ő élete van bennünk, mint ahogy a szőlővesszőkben a szőlőtő élete.
Jézus szavai: „Nálam nélkül semmit sem tehettek”, azt jelentik, hogy minden, ami jó, maradandó, igazán emberi, azt csak Őáltala tehetjük, ezért kell Őt kérnünk, hogy minden, amit teszünk, azt Vele és Általa tehessük.
Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
1290. Megkoronázzák III. András királyt (1290-1301), az utolsó Árpád-házi uralkodót
István herceg és Thomasina Morosini (Katalin) fia Velencében nevelkedett, ahol anyai ősei, a Marosiniak patríciusok voltak. Apja, István herceg, aki II. András király utószülött fia volt, soha nem látta Magyarországot. Mint trónkövetelő már IV. László életében megjelent Dél-Magyarországon, Albert osztrák herceg azonban elfogatta és Bécsben őriztette. Amikor IV. Lászlót a kunok 1290. júniusában megölték, a magyar rendek mint az Árpád-ház egyetlen élő férfi tagját királlyá választották, akit szerzetesi ruhában szöktettek meg bécsi fogságából, hogy Szent István koronájával királlyá koronázzák. Uralkodását nehézzé tette, hogy IV. Béla leányági ivadékai: Mária nápolyi-szicíliai királyné és az Anjou-ház VIII. Bonifác pápát is befolyásolva igényelték a magyar trónt. Egyedül a köznemesi tömegekben és a klérusban bízhatott, rájuk támaszkodva hívta össze aztán az 1290. évi óbudai országgyűlést, ahol 31 cikkelyből álló dekrétumot adott ki. A király az oklevél értelmében országtanácsot szervezett a legfőbb egyházi és világi méltóságokból, az oligarchák befolyását pedig úgy igyekezett ellensúlyozni, hogy a legfőbb pozíciók betöltését a köznemesi tömegek hozzájárulásához kötötte. András megtiltotta örökölhető tisztségek és egész vármegyék eladományozását, és előirányozta a szedett vámok és korábban szerzett birtokok felülvizsgálatát. Bár az uralkodó megfelelő eszközöket választott helyzete javítására, ahhoz már nem volt elegendő ereje, hogy a fenti intézkedéseket végre is hajtsa. A bárói famíliák burkoltan, majd nyíltan is felléptek ellene, és elsősorban diplomáciai elszigeteltségét használták ki. 1291-ben sikeres hadjárattal visszaszerezte Albert osztrák hercegtől az általa eltulajdonított területeket. Alberttel Hainburgban békét kötött, sőt segédcsapataival a német királyi trón elnyerésében is támogatta (göttheimi csata). Első felesége, Fennena (†1295) lengyel hercegnő halála után Albert leányát, Ágnest vette nőül. Alattvalói közül a papság és a köznemesség volt igazán a híve, az oligarchák ideig-óráig inkább csak eltűrték uralmát. Nagy támasza anyja volt, akit 1300 végén megmérgeztek. A források - bizonytalan hitellel - úgy tudják, hogy ő maga is mérgezés áldozata lett 1301. januárban. A budai várban, a ferencesek kolostorában (ez a későbbi Várszínház épületének őse) temették el.
1552. A szentandrási csatában megsemmisül a Temesvárt megsegíteni szándékozó szegedi hajdúsereg
A csata Arad közelében, a Maros jobb partján lezajlott csata, a mai Temeszentandrásnál a szegedi, valamint bihari hajdúk és a törökök között. Az ütközetben a nagyobb és felkészültebb török lovasság szabályszerűen lemészárolta Tóth Mihály csapatát, ami az ostromlott Temesvárba próbált Losonczy Istvánnak erősítést vinni. Az 1552. évi török hadjáratkor a szentandrási illetve a palásti ütközetek voltak egyetlen olyan összecsapások, ahol nyílt rónán kísérletek meg csatát a törökökkel. A sebesült Tóth egy bokorban bújt el, majd egy Ambrózi nevű környékbeli nemes úr házába tért be. Ambrózi ellátta és mikor már némileg összeszedte magát, visszatért az aradi táborba. Tóth a vereség ellenére megpróbálta 1200 főre apadt seregét bejuttatni Temesvárra, de már a hajdúk megrémültek és többé nem lehetett őket rábírni a harcra. Ott helyben a sereg teljesen szétoszlott és ki-ki amerre látott, elmenekült. Losonczy István sorsa ezzel megpecsételődött. A várkapitány teljesen kétségbeesve végül elfogadta a spanyol parancsnokok követelését, hogy adják át a várat a nagyvezírnek, aki már előzőleg is szabad elvonulással kecsegtette a temesváriakat. Losonczy és megmaradt emberei kivonulóban voltak a várból, de a törökök mégis felkoncolták őket.
1849. Poeltenberg Ernő Harsánynál összecsap Kuznyecov altábornagy kozákjaival
1914. Az Osztrák–Magyar Monarchia ultimátumot intéz Szerbiához, ennek visszautasítása nyomán, július 28-án a Monarchia hadat üzen, megkezdődik az I. világháború
1959. Jogerős ítélet az újpesti felkelők és forradalmárok ügyében
Kósa Pál nemzeti bizottsági elnököt, Rajki Márton forradalmi bizottsági elnököt, a Keresztény Párt egyik megalapítóját és több társukat halálra ítélik. Többségüket július 30-án végzik ki; Kósát sikertelen öngyilkossági kísérlete után csak augusztus 5-én.
Ezen a napon született:
1824. Kuno Fischer német filozófus
1829. Preysz Móric kémikus
Vegyészeti tanulmányait 1844-ben Pesten kezdte, majd 1845-ben a bécsi műegyetemen folytatta. 1853-ban Bécsben Anton Schrötter professzor (a vörösfoszfor felfedezője) mellett tanársegéd volt. Két év múlva hazajött, és az újonnan megnyíló, legelső magyar nyelvű pesti reáliskola (a mai Eötvös József Gimnázium) kémiatanára lett. Már 1861-ben - négy évvel Pasteur eljárása előtt - kimutatta, hogy a bor utóerjedése meggátolható, ha zárt edényben 70-80 oC-ra melegítik, majd légmentesen elzárják. Vizsgálatait a Természettudományi Társulat ösztönzésére folytatta, a tokaji bor szállítása érdekében. E munkájáról 1865-ben írásban is beszámolt: A tokaji bor utóerjedésének meggátlásáról (Természettudományi Közlöny, 1865). Eredményét csupán előadás keretében ismertette, eljárását még rövid tudósítás alakjában sem közölte nyomtatásban, s bár megkísérelte meg prioritásának érvényesítését, elkésett, így az eljárás pasztőrözés néven terjedt el és vált világszerte ismertté. Tevékeny része volt a gázvilágítás elterjesztésében is, vizsgálatai a gázminőség megjavítását célozták. Az 1861-ben elkezdett vízvizsgálatai és vízellátási kutatásai hozzájárultak, hogy a pesti vízvezeték 1868-ban megépült. Egyike volt a legelső középiskolai tanároknak, akiket a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választott. Budapesten hunyt el, 1877. március 24-én.
1849. Zichy Géza író, drámaíró, zeneszerző, zongoraművész
1863. Bródy Sándor író, újságíró
1870. Cholnoky Jenő író, földrajztudós, tanár
1906. Vladimir Prelog kémiai Nobel-díjas bosznia-hercegovinai horvát vegyész
1909. Szüdi György József Attila-díjas költő
1927. Balla László kárpátaljai magyar költő, író, műfordító és újságíró
1939. Dr. Veér András pszichiáter orvos
Ezen a napon hunyt el:
1875. Isaac Merritt Singer amerikai feltaláló, a varrógép elterjesztője
1876. Fényes Elek Magyarország statisztikájának és honismertetésének megalapozója
1917. ifj. Kerpely Antal kohómérnök, feltaláló
2003. Cserháti Zsuzsa énekesnő
2007. Tábori György író, műfordító, rendező