Elsődleges fülek

Week of december 17, 2018

  h k sze cs p szo v
All day
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Before 1am
1am
2am
3am
4am
5am
6am
7am
8am
9am
10am
11am
12pm
1pm
2pm
3pm
4pm
5pm
6pm
7pm
8pm
9pm
10pm
11pm
 
17
december
hétfő
December 17. hétfő

 

KALENDÁRIUM

Karácsony hava

December 17. hétfő

Advent III. hete

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Mt1,1-17

Jézus Krisztus nemzetségtáblája, Aki Dávidnak, Ábrahám fiának a fia. Ábrahám nemzette Izsákot; Izsák nemzette Jákobot; Jákob pedig nemzette Júdát és ennek testvéreit; Júda nemzette Fáreszt és Zárát Támártól; Fáresz nemzette Ezront; Ezron nemzette Arámot; Arám nemzette Aminádábot; Aminádáb nemzette Nahsont; Nahson nemzette Szálmont; Szálmon nemzette Boózt Ráhábtól; Boóz nemzette Obedet Rúttól; Obed nemzette Jesszét; Jessze pedig nemzette Dávid királyt. Dávid nemzette Salamont Uriás feleségétől; Salamon nemzette Roboámot; Roboám nemzette Ábiát; Ábia nemzette Ászát. Ásza nemzette Jozafátot; Jozafát nemzette Jórámot; Jórám nemzette Oziját; Ozija nemzette Jótámot; Jótám nemzette Ácházt; Ácház nemzette Hiszkiját; Hiszkija nemzette Manasszét; Manassze nemzette Ámont; Ámon nemzette Joziját; Jozija pedig nemzette Joakimot és ennek testvéreit a Babilonba való áttelepítéskor.

A Babilonba való áttelepítés után Joakin nemzette Salátielt; Salátiel nemzette Zerubbábelt; Zerubbábel nemzette Ábiudot; Ábiud nemzette Eljakimot; Eljakim nemzette Ázort; Ázor nemzette Szádokot; Szádok nemzette Ákimot; Ákim nemzette Eliúdot; Eliúd nemzette Eleazárt; Eleazár nemzette Mattánt; Mattán nemzette Jákobot.

Jákob pedig nemzette Józsefet. Ő volt a férje Máriának, akitől született Jézus, Akit Krisztusnak neveznek.

Az összes nemzedék tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék; Dávidtól a Babilonba való áttelepítésig tizennégy nemzedék; és a Babilonba való áttelepítéstől Krisztusig tizennégy nemzedék.

Jézus nemzetségtáblája nem mai értelemben vett családfa, hanem hitvallás Jézus kilétéről és az Ószövetséghez való viszonyáról. Jézus nem „ejtőernyősként” érkezett a világunkba, hanem „beletestesült” egy népbe, nemzetségbe, családba. Ez a nemzetségtábla az ókori, a keleti ember gondolkodását tükrözi, amelyik jóval tágabban értelmezte a rokonsági fokokat és viszonyokat, mint a „modern”, nyugati civilizációban szokás. Itt Jézusnak a korabeli zsidóságban betöltött szerepéről van szó.

Máté evangélista számára nagyon fontos, hogy úgy mutassa be Jézust, mint „új Mózest”, aki Ábrahám ivadéka és „Dávid Fia”. Ez a „családfa” minden korabeli hívő zsidó számára egyértelmű hitvallás volt, nekünk azonban magyarázni kell. A szimbolikus tartalmat a „háromszor tizennégy” „képlet” hordozza. Egyrészről a tizennégy szent számnak számított a zsidóknál, mert a „teljességet”, sőt a „teljesség” fokozását jelentette (a 7 volt a teljesség száma); másrészt – mivel a héber ABC-ben a betűknek számértéke is volt, így minden nevet számmal is ki lehetett fejezni. Fordítva is igaz, azaz, a számsorokat pedig szöveggé lehetett alakítani. Dávid nevének számértéke is tizennégy (DVD = 4+6+4=14). Ez a szimbolika azt a meggyőződést fejezi ki és erősíti meg, hogy Jézus, Dávid-fia a „Krisztus”, a „Fölkent”, Akit Isten a próféták által megígért.

A nemzetségtáblában szerepel négy nő is, akik mindegyike „idegen”, és „bűnös” asszony volt, ami kifejezi, hogy Jézus Magára vette a világ bűneit. Mindegyikünkét.

A „családfát” olvasva egyet biztosan lehet mondani, hogy arra a kérdésre, hogy kicsoda a Názáreti Jézus, határozottan azt a választ adja a Szentírás, hogy emberi természetét tekintve „egy zsidó”. Ezért „is” bűn minden antiszemitizmus vagy rasszizmus.

 

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

1526.   I. Ferdinánd királlyá koronázása Pozsonyban

1832.  Az 1832-36-os országgyűlésen megjelenik a Kossuth Lajos által szerkesztett Országgyűlési Tudósítások első száma

1892.  Szentpéterváron bemutatják Pjotr Iljics Csajkovszkij balettjét, a „Diótörőt”

1894.  Először jelenik meg az „Új Idők” című képes szépirodalmi hetilap Herczeg Ferenc szerkesztésében

1970.  Véres rendcsinálás Lengyelországban

A gdyniai hajógyárnál a katonaság figyelmeztetés nélkül tüzet nyit a reggeli munkakezdésre érkező munkástömegre. Ugyanezen a napon Szczecin több pontján is véres összecsapásokra kerül sor. A több száz polgári személy életét kioltó mészárlások Władysław Gomułka kommunista pártfőtitkár bukásához vezetnek (december 19–23).

1980.  Az országgyűlés elfogadja a honvédelmi törvényt, a katonai szolgálat 24 hónapról 18-ra csökken

1989.  Románia-szerte ezrek tüntettek Nicolae Ceausescu párt- és államfő lemondását követelve

1989.  Bush amerikai elnök elrendeli az „Igaz ügy” hadművelet megindulását

2001.  Budapesten megnyílt a Millenáris Park

 

Ezen a napon született:

1770.   Ludwig van Beethoven német zeneszerző

1800.  Czuczor Gergely költő, nyelvész, paptanár,

1859.  Balló Ede festőművész

1866.  Ferenczy József festőművész

 

Ezen a napon hunyt el:

1551.   Martinuzzi Fráter György esztergomi érsek, bíboros

1674.   Bánffy Dénes erdélyi főúr, kolozsvári főkapitány

1895.  Irinyi János vegyész

1817-ben született Erdélyben a Bihar megyei Albison. Többek között Debrecenben is tanult, de kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának (Meissner Pálnak) sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát (a gyufa fejében a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte). Találmányát eladta egy Rómer István nevű gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi berlini egyetemi, majd hoffenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait. Berlinben, 1838-ban (21 évesen) könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben különösen a savakkal foglalkozott. Értekezett a szikes talajok javításáról is. A magyar szódás szikesek gipsszel történő javítását először Irinyi javasolta. Ugyancsak ő alapította az első magyar gyufagyárat (gyújtófák gyára) 1839-ben Pesten. Irinyi egyike volt a legtehetségesebb magyar kémikusoknak. Tökéletesen elsajátította az A. L. Lavoisier szellemében fejlődő új kémiát. Nagy bátorság kellett ehhez, mert a bécsi és a budapesti tudós világ is el volt telve Winterl Jakab nagyszerűségétől, aki Lavoisier kísérleteinek meddőségét és elméleteinek tarthatatlanságát hirdette. És Winterlnek sok követője, tanítványa volt. Mindebben az a tragikomikus, hogy Irinyi Wintertl halála után nyolc évvel született, és Winterl tekintélye az általa alapított józsefvárosi botanikus kerten és Tessedik Sámuel barátságán nyugodott, tehát távolról sem kémiai természetű alapokon. Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt. A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában. Mint erősen magyar érzésű nemes ember már korábban is részt vett a forradalmi mozgalmakban, a hagyomány szerint a híres 12 pontot ő szövegezte és küldte Pestre. Mezőgazdasági kísérletei anyagilag tönkretették, s könyvelői állást kellett vállalnia, majd a debreceni István malom igazgatója lett.

1906.  Acsády Ignác műfordító, történetíró

 

Istenes és világi gondolatok

„Ahogy Ábrahám: »hitt Istennek, és ez megigazulására szolgált«. (Ter15,6) Értsétek meg tehát, hogy akik hisznek, azok Ábrahám fiai. Mivel pedig az Írás előre látta, hogy Isten a hit által ad megigazulást a pogányoknak, előre hirdette Ábrahámnak: »Tebenned nyer áldást minden nemzet«. (Ter12,3). Így tehát akik hitből valók, azok nyernek áldást a hívő Ábrahámmal.” (Gal3,6-9)

Az Ábrahámnak tett ígéret „minden nemzetnek” szól, nem csak a zsidóknak. Ez az „egyetemesség” Jézus korára elveszett. Krisztus ezt hozta vissza, és –többek között – ezért ölték meg.

 

„Hogy hazámat ne szeressem,

A bitorlót meg ne vessem:

Hatalom nem teheti!” (Czuczor Gergely magyar költő, nyelvész, bencés tanár, az MTA tagja, sz.1800.12.17.)

Van „szent” harag és van kárhozatos is, a Szentírás is beszél Jézus haragjáról. A Hazával való együttérzés, sokszor „szent haragban” ölt testet.

 

„Nem kell az embernek az Istennel kikezdeni. Ha valamit elvesz, ne mondjuk, hogy amit adna, az se kell. Az ember csak magának árt, ha durcáskodik.” (Németh László)

Istennel nem lehet „bratyizni”. Mindig Ő az Úr, innen kell kiindulnunk, és így válik csodálatossá, hogy a Megtestesülésben társunkká, „barátunkká” vált.

 

 

 
17
december
hétfő
December 17. hétfő

 

KALENDÁRIUM

Karácsony hava

December 17. hétfő

Advent III. hete

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Mt1,1-17

Jézus Krisztus nemzetségtáblája, Aki Dávidnak, Ábrahám fiának a fia. Ábrahám nemzette Izsákot; Izsák nemzette Jákobot; Jákob pedig nemzette Júdát és ennek testvéreit; Júda nemzette Fáreszt és Zárát Támártól; Fáresz nemzette Ezront; Ezron nemzette Arámot; Arám nemzette Aminádábot; Aminádáb nemzette Nahsont; Nahson nemzette Szálmont; Szálmon nemzette Boózt Ráhábtól; Boóz nemzette Obedet Rúttól; Obed nemzette Jesszét; Jessze pedig nemzette Dávid királyt. Dávid nemzette Salamont Uriás feleségétől; Salamon nemzette Roboámot; Roboám nemzette Ábiát; Ábia nemzette Ászát. Ásza nemzette Jozafátot; Jozafát nemzette Jórámot; Jórám nemzette Oziját; Ozija nemzette Jótámot; Jótám nemzette Ácházt; Ácház nemzette Hiszkiját; Hiszkija nemzette Manasszét; Manassze nemzette Ámont; Ámon nemzette Joziját; Jozija pedig nemzette Joakimot és ennek testvéreit a Babilonba való áttelepítéskor.

A Babilonba való áttelepítés után Joakin nemzette Salátielt; Salátiel nemzette Zerubbábelt; Zerubbábel nemzette Ábiudot; Ábiud nemzette Eljakimot; Eljakim nemzette Ázort; Ázor nemzette Szádokot; Szádok nemzette Ákimot; Ákim nemzette Eliúdot; Eliúd nemzette Eleazárt; Eleazár nemzette Mattánt; Mattán nemzette Jákobot.

Jákob pedig nemzette Józsefet. Ő volt a férje Máriának, akitől született Jézus, Akit Krisztusnak neveznek.

Az összes nemzedék tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék; Dávidtól a Babilonba való áttelepítésig tizennégy nemzedék; és a Babilonba való áttelepítéstől Krisztusig tizennégy nemzedék.

Jézus nemzetségtáblája nem mai értelemben vett családfa, hanem hitvallás Jézus kilétéről és az Ószövetséghez való viszonyáról. Jézus nem „ejtőernyősként” érkezett a világunkba, hanem „beletestesült” egy népbe, nemzetségbe, családba. Ez a nemzetségtábla az ókori, a keleti ember gondolkodását tükrözi, amelyik jóval tágabban értelmezte a rokonsági fokokat és viszonyokat, mint a „modern”, nyugati civilizációban szokás. Itt Jézusnak a korabeli zsidóságban betöltött szerepéről van szó.

Máté evangélista számára nagyon fontos, hogy úgy mutassa be Jézust, mint „új Mózest”, aki Ábrahám ivadéka és „Dávid Fia”. Ez a „családfa” minden korabeli hívő zsidó számára egyértelmű hitvallás volt, nekünk azonban magyarázni kell. A szimbolikus tartalmat a „háromszor tizennégy” „képlet” hordozza. Egyrészről a tizennégy szent számnak számított a zsidóknál, mert a „teljességet”, sőt a „teljesség” fokozását jelentette (a 7 volt a teljesség száma); másrészt – mivel a héber ABC-ben a betűknek számértéke is volt, így minden nevet számmal is ki lehetett fejezni. Fordítva is igaz, azaz, a számsorokat pedig szöveggé lehetett alakítani. Dávid nevének számértéke is tizennégy (DVD = 4+6+4=14). Ez a szimbolika azt a meggyőződést fejezi ki és erősíti meg, hogy Jézus, Dávid-fia a „Krisztus”, a „Fölkent”, Akit Isten a próféták által megígért.

A nemzetségtáblában szerepel négy nő is, akik mindegyike „idegen”, és „bűnös” asszony volt, ami kifejezi, hogy Jézus Magára vette a világ bűneit. Mindegyikünkét.

A „családfát” olvasva egyet biztosan lehet mondani, hogy arra a kérdésre, hogy kicsoda a Názáreti Jézus, határozottan azt a választ adja a Szentírás, hogy emberi természetét tekintve „egy zsidó”. Ezért „is” bűn minden antiszemitizmus vagy rasszizmus.

 

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

1526.   I. Ferdinánd királlyá koronázása Pozsonyban

1832.  Az 1832-36-os országgyűlésen megjelenik a Kossuth Lajos által szerkesztett Országgyűlési Tudósítások első száma

1848.  Resica nemzetőr védői visszaverik a császári támadást

1860.  Összeül az Esztergomi értekezlet, az ideiglenes választási törvényjavaslat kidolgozása céljából

1903.  A Wright fivérek első repülése

1970.  Véres rendcsinálás Lengyelországban

A gdyniai hajógyárnál a katonaság figyelmeztetés nélkül tüzet nyit a reggeli munkakezdésre érkező munkástömegre. Ugyanezen a napon Szczecin több pontján is véres összecsapásokra kerül sor. A több száz polgári személy életét kioltó mészárlások Władysław Gomułka kommunista pártfőtitkár bukásához vezetnek (december 19–23).

1980.  Az országgyűlés elfogadja a honvédelmi törvényt, a katonai szolgálat 24 hónapról 18-ra csökken

1989.  Románia-szerte ezrek tüntettek Nicolae Ceausescu párt- és államfő lemondását követelve. Temesvárott a hadsereg a tüntetők közé lőtt, 66-an meghaltak, 196-an megsebesültek. A tiltakozások átterjedtek Bukarestre is

1989.  Bush amerikai elnök elrendeli az „Igaz ügy” hadművelet megindulását

2001.  Budapesten megnyílt a Millenáris Park és kiállítás

 

Ezen a napon született:

1770.   Ludwig van Beethoven német zeneszerző

1800.  Czuczor Gergely költő, nyelvész, paptanár,

1859.  Balló Ede festőművész

1866.  Ferenczy József festőművész

1903.  Erskine Caldwell amerikai író

1903.  Schubert Ernő festőművész, grafikus, textiltervező, érdemes művész

 

Ezen a napon hunyt el:

1551.   Martinuzzi Fráter György esztergomi érsek, bíboros

1674.   Bánffy Dénes erdélyi főúr, kolozsvári főkapitány

1895.  Irinyi János vegyész

1817-ben született Erdélyben a Bihar megyei Albison. Többek között Debrecenben is tanult, de kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának (Meissner Pálnak) sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát (a gyufa fejében a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte). Találmányát eladta egy Rómer István nevű gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi berlini egyetemi, majd hoffenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait. Berlinben, 1838-ban (21 évesen) könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben különösen a savakkal foglalkozott. Értekezett a szikes talajok javításáról is. A magyar szódás szikesek gipsszel történő javítását először Irinyi javasolta. Ugyancsak ő alapította az első magyar gyufagyárat (gyújtófák gyára) 1839-ben Pesten. Irinyi egyike volt a legtehetségesebb magyar kémikusoknak. Tökéletesen elsajátította az A. L. Lavoisier szellemében fejlődő új kémiát. Nagy bátorság kellett ehhez, mert a bécsi és a budapesti tudós világ is el volt telve Winterl Jakab nagyszerűségétől, aki Lavoisier kísérleteinek meddőségét és elméleteinek tarthatatlanságát hirdette. És Winterlnek sok követője, tanítványa volt. Mindebben az a tragikomikus, hogy Irinyi Wintertl halála után nyolc évvel született, és Winterl tekintélye az általa alapított józsefvárosi botanikus kerten és Tessedik Sámuel barátságán nyugodott, tehát távolról sem kémiai természetű alapokon. Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt. A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában. Mint erősen magyar érzésű nemes ember már korábban is részt vett a forradalmi mozgalmakban, a hagyomány szerint a híres 12 pontot ő szövegezte és küldte Pestre. Mezőgazdasági kísérletei anyagilag tönkretették, s könyvelői állást kellett vállalnia, majd a debreceni István malom igazgatója lett.

1906.  Acsády Ignác műfordító, történetíró

 

Istenes és világi gondolatok

„Ahogy Ábrahám: »hitt Istennek, és ez megigazulására szolgált«. (Ter15,6) Értsétek meg tehát, hogy akik hisznek, azok Ábrahám fiai. Mivel pedig az Írás előre látta, hogy Isten a hit által ad megigazulást a pogányoknak, előre hirdette Ábrahámnak: »Tebenned nyer áldást minden nemzet«. (Ter12,3). Így tehát akik hitből valók, azok nyernek áldást a hívő Ábrahámmal.” (Gal3,6-9)

Az Ábrahámnak tett ígéret „minden nemzetnek” szól, nem csak a zsidóknak. Ez az „egyetemesség” Jézus korára elveszett. Krisztus ezt hozta vissza, és –többek között – ezért ölték meg.

 

„Hogy hazámat ne szeressem,

A bitorlót meg ne vessem:

Hatalom nem teheti!” (Czuczor Gergely magyar költő, nyelvész, bencés tanár, az MTA tagja, sz.1800.12.17.)

Van „szent” harag és van kárhozatos is, a Szentírás is beszél Jézus haragjáról. A Hazával való együttérzés, sokszor „szent haragban” ölt testet.

 

„Nem kell az embernek az Istennel kikezdeni. Ha valamit elvesz, ne mondjuk, hogy amit adna, az se kell. Az ember csak magának árt, ha durcáskodik.” (Németh László)

Istennel nem lehet „bratyizni”. Mindig Ő az Úr, innen kell kiindulnunk, és így válik csodálatossá, hogy a Megtestesülésben társunkká, „barátunkká” vált.