2013 - Megemlékező gyászbeszéd Koszovóban - Horváth Kornél

Megemlékező gyászbeszéd 

Koszovó, 2013. Elmondta: Horváth kornél hadnagy, tábori lelkész

 

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

Hallgassuk meg hittel Krisztus üzenetét, aki az evangélium szavaival vígasztal minket!

Evangélium Szent János könyvéből: „Az utolsó vacsorán Jézus így búcsúzott tanítványaitól: Ne nyugtalankodjék szívetek! Higgyetek az Istenben, és bennem is higgyetek! Atyám házában sok hely van. Ha nem így lenne, mondtam volna-e: Elmegyek és helyet készítek nektek?! Ha majd elmegyek és helyet készítek nektek, ismét eljövök, és magammal viszlek titeket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok.”

Ezek az evangélium igéi.

 

Bajtársaim, Tisztelt gyászoló közösség!

Földi életünknek vannak olyan helyzetei, amikor - úgy tűnik -, hogy feleslegessé válik minden szó, minden emberi beszéd. A szavak ilyenkor nemcsak hogy feleslegesek, de sokszor fájdalmat is okoznak. Fájnak a kimondott és a meghallgatott emberi szavak, amikor bármit is mondhatunk, már nem tudjuk megváltoztatni a valóságot.

És most itt vagyunk, ahol pedig szavakra van szükség. Szavakra, amelyek nemcsak megtörik a csendet, de lelkünket is táplálják. Ha mégis van szó, ami értelmet adhat ebben a helyzetben, az csak a vigasztalásé lehet. A vigasztalás szavait az evangéliumból olvastam fel:

„Ne nyugtalankodjék szívetek, higgyetek az Istenben és bennem is higgyetek. Atyám házában sok hely van.”

Elhunyt katonatársunk földi zarándok útja végleg befejeződött. A földi élet köre, a születéssel kezdődő és a halállal végződő kör az ő esetében véget ért.

Úgy tartják, hogy a legszomorúbbak azok a dolgok, melyeknek romjai vannak, melyek elmúltak anélkül, hogy lettek volna. Ő elmúlt. De nem úgy, mint ami nem volt, ami nem létezett. Nagyon is létezett, és nyomott hagyott a világban. Nyomot hagyott itt és máshol is. Egy-egy nevetésével, ahogy itt Koszovóban is és otthon is, és hiszem, hogy egy-egy baráti és mindenféle más kapcsolatban amely több, mint egy kézfogás, és tovább is tart.

Hogyha nem tudsz csillag lenni az égen akkor legyél mécses a szobában, és ő valószínű tudott mind a kettő lenni. S ha ezentúl akár misszióban, akár itthon, feltekintünk az égre, egy picit őt is látni fogjuk, mint egy csillagot. S ha nincs az égen csillag, az a mécses akkor is ott ég a szobában.

Ezért arra kérem a gondviselő Istent, hogy fordítsa hálaadásra a gyászoló lelkű bajtársak szívét, hogy hálát adjon azért az életért kiről most megemlékezünk. Köszönjük meg Istennek mindazt a szépet és jót, amit elhunyt testvérünk életében nekünk adhatott.

Urunk Jézus Krisztus, te azt mondottad apostolaidnak: „Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek”. Adja Isten hogy ezt a békességet, ezt az együttérző és reménységet adó szeretet békességét adhassuk egymás számára és csöndesen vegyünk búcsút embertársunktól.

Pászti Zsolt szakaszvezető! Nyugodj békében, és emléked legyen háborítatlan! Ámen.

 

Típus: 
Beszéd
Tartalom dátuma: 
péntek, 2014, augusztus 1