Rádióműsor - 2014. október 22. - 86. adás

INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET 2014. október 22-ei műsor (86. adás), mely itt hallgatható meg: http://www.honvedelem.hu/cikk/47208

Magazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban.

A 86. ADÁS ÍRÁSOS - SZERKESZTETT VÁLTOZATA

Áldott legyen a szív, amely hordozott 
És áldott legyen a kéz, mely felnevelt,
Legyen áldott eddigi utad,
És áldott legyen egész életed.

Legyen áldott Benned a Fény,
Hogy másoknak is fénye lehess.
Legyen áldott a Nap sugara,
És melegítse fel szívedet.

Hogy lehess enyhet adó forrás
A szeretetedre szomjazóknak,
Legyen áldott támasz karod,
A segítségre szorulóknak.

Legyen áldott gyógyír szavad
Minden hozzád fordulónak,
Legyen áldást hozó kezed 
Azoknak, kik érte nyúlnak.

Áldott legyen a mosolyod,
Légy vigasz szenvedőknek.
Légy te áldott találkozás
Minden téged keresőnek. 

Legyen áldott immár
Minden hibád, bűnöd, vétked.
Hiszen, ki megbocsátja,
Végtelenül szeret téged!

Őrizzen hát ez az áldás,
Fájdalomban, szenvedésben,
Örömödben, bánatodban,
Bűnök közti kísértésben.

Őrizze meg tisztaságod,
Őrizze meg kedvességed.
Őrizzen meg önmagadnak,
És a téged szeretőknek. 

 

Ezzel a szép imával köszöntöm önöket, amelyet Bíró László katolikus tábori püspök a Magyar Katolikus Püspöki Kar családügyi referense mondott azon a Családerősítő Hétvégén, amelyet katonacsaládoknak, honvédségben, minisztériumban dolgozó civil munkatársaknak és családtagjainak tartott Balatonkenesén, idén 2014-ben. A mai és a következő adásban püspök atya gondolatait hallják majd a családról, a szeretetről, a család egységéről. Tartalmas rádiózás kíván a szerkesztő, Fodor Endre!

     A házasság szentségéről tartott Ferenc pápa egy gyönyörű elmélkedést Rómában idén áprilisban. Azt gondolom, hogy nagyon fontos látnunk saját misztikánkat. Tudjátok, ha azt akarjuk, hogy gyerekeink ne menjenek el majd nyűvésbe és a nyavalyába, ahhoz merni kell néha megállni és egy picikét mélyebbre tekinteni, nem pusztán a felszínen megfogalmazni valamilyen pragmatikus magatartásokat. A házasságra hála Istennek nagyon sok jó könyv van már. Általában életvezetési tanácsokkal foglalkoznak és ezt a fajta mélységét, misztikáját a házasságnak, amiről most szeretnék beszélni, elhagyják. Ha a házasság szentségében él valaki, vagy ha nem, azért tulajdonképpen a meghívása erre a szeretetre szól, amit nagyon biblikus módon fogalmaz meg Ferenc pápa, de nagyon gyakorlati lesz. Két oldalról közelíti meg a házasság misztériumát. Egyrészt a Teremtés elbeszélés felől, az ember Isten képmássága felől, másrészt pedig az Efezusi 5 alapján; Krisztus, a vőlegény, a menyasszony és az Egyház kapcsolatából. Ennek a kettőnek a megjelenítéséről szól a házasság a mi gondolkodásunkban. Egyrészt Isten szívébe akar elvinni minket a házasság, másrészt Krisztus és az Egyház kapcsolatát akarja tükrözni mások felé. Érdekes volt tavaly, amikor Milánóban volt a családkonferencia, akkor a „gender” kifejezés egyszer sem hangzott el, de olyan klasszul beszéltek ellene. A lényeg, hogy a genderben és a homo házasságban nem tud olyan egyesülés kialakulni, amely egy férfi és egy nő között tud létrejönni. Tulajdonképpen a házastársi viszony, az a legmélyebb emberi kapcsolat, ami leginkább tudja tükrözni a Szentháromságos Istennek a belsejét. Azt mondjuk, hogy az Isten az egy, de nem magányos, mert annyira egy a három személy - amiről fogok majd mindjárt beszélni -, hogy egy Istenről beszélhetünk. Igazából a házasságnak is ez a titka, hogy annyira eggyé tudtok válni, hogyha az egyik féllel beszélek, olyan mintha a másikkal is beszéltem volna és fordítva. Ez a házasságnak a titka. Ezt a titkot próbálja kifejteni Ferenc pápa. Hozzám nagyon közel áll az elmélkedése, abszolút a saját gondolkodásunk ez a házasságról. Azt mondja, a házasság szentsége az Isten szívének tervébe vezet vissza bennünket, amely a szövetség, a szeretetközösség terve. Mit jelent az, hogy a házasság visszavezet Isten szívébe? Mi van Isten szívében? Azt mondja János levele, hogy Isten a szeretet. A másik, amit idézek és mindjárt kifejtek, azt mondja az Úrjézus: Én az Atyában vagyok, az Atya bennem van. A harmadik: Ami az enyém, az az Atyáé, ami az Atyáé, az enyém. 
   
 

     Isten a szeretet: Mit jelent ez a ti házasságotok felől nézve? Egy teológus eljátszik a gondolattal, hogy mi lenne, ha az Isteni személyek megszűnnének egymás felé fordulni? Az Atya nem szeretné a Fiút, a Fiú nem fordulna az Atya felé, az Atya és a Fiú nem fordulna a Szentlélek felé és viszont. Mi történnek akkor? Megszűnne ez a terem, megszűnnénk benne mi, megszűnne létezni az egész teremtés, mert maga Isten szűnik meg. Isten a szüntelen szeretet. Tehát azt kimondani, hogy Isten nem szeret, az ostobaság, mert nem ő nem szeret, hanem én nem tudom befogadni az ő szeretetét. Ez a problémám. Isten mindenkit szeret, ő fölkelti napját jókra és gonoszakra egyaránt. Tehát Isten a szüntelen szeretet. A házasság ugyanerre van kitalálva, hogy ti egymás felé a szüntelen szeretet legyetek. És amint megszűnik kettőtök között a szüntelen szeretet, az egymás felé fordulás, abban a pillanatban tulajdonképpen megszűnt a kapcsolatotok, megszűnt a házasság. A falak, az érdekek összetarthatnak benneteket, de nem az a kapcsolatotok, ami lehetne. Tehát egy ilyen fajta együttlétnek is az a célja, hogy újraindulunk. Újraindulunk egymás felé. Ha én hiszem azt, hogy a ti kapcsolatotok Isten szívébe vezet el benneteket, akkor újra meg újra elindulunk egymás felé szeretni. Mert, ha a házasság erodálólik a család mögül, akkor vége az egész nótának. Minden ideges, feszült, semmi lesz. Tehát Isten a szeretet, ez az egésznek az egyik gondolata. 
     

     Én az Atyában vagyok, az Atya bennem van: Nem azt mondja, hogy én annyira egy vagyok az Atyával, hogy szinte meg is semmisültem az Atyában, vagy az Atya megszűnt bennem. A Szentháromság titkának éppen az a lényege, hogy az Atya nem tud Fiú lenni, a Fiú nem tud Atya lenni, a Szentlélek nem tud Atya és Fiú lenni. Mindegyik más és más. Igazából az Atya-Fiúsággal szemben áll a reláció, nem tud más lenni. Egy egész gyereknevelésnél probléma tud lenni, mikor a szülő barátja akar lenni gyerekének és nem apja meg anyja. Nem tud az lenni, mert más a reláció. Nem lehet összekeverni, mert ha összekeveredik, akkor baj van, nincs kihez fölnőnie a gyereknek. Tehát én az Atyában vagyok, az Atya bennem van. Vagyis néha van jó házasság, annak látszó házasság, ahol egyik fölfalta a másikat, lenyelte. Túl erős egyéniség és nem figyel a másikra. Az Atya nem falja föl a Fiút, a Fiú nem falja föl az Atyát. Amire meg vagyunk hívva egy házasságban, az a különbözőségeknek az egysége. Nem az uniformizmusnak, az egyformaságnak az egysége. Ha nagyon egyforma egy házasság, akkor a gyerekeknek nagyon szűk a mozgástere. Ha két karakteres szülő áll mögöttük, akkor megy az egymásra acsalkodás, szikrázik a levegő, de a gyerekeknek nagy a mozgástere. Nem szabad egyformaságot csinálni a különbözőségből. Nem azt mondja az Úristen, hogy én az Atyába belesemmisültem, hanem én vagyok benne az Atyában. Igazából a sajátos minősége a házasságnak a különbözőségek egységén nyugszik, tehát legfőképp a két nem polarizációján. A két nem polarizációján van az egész emberiség egysége, az élet ezen nyugszik. Szóval a nő és férfi különbözősége olyan ajándék, amely a gender és a homo kapcsolatokban eltűnik. Ezt akarják eltüntetni. De ha sikerülne, megszűnne az apaság és az anyaság, a nagyszülő és az unoka reláció, minden. Azt mondja Benedek pápa az egyik helyen, hogy amikor látod a másiknak a különbözőségét, néha szenvedsz is tőle. Azt mondja, hogy akkor gondolj arra, hogy Isten teremtő fantáziája milyen gazdag, milyen mást tudott teremteni, mint amilyen én vagyok. Gondolj arra, hogy Isten ezekben a különbözőségekben gyönyörű szimfóniát teremt és gondolj arra, hogy téged is el kell viselnie a másiknak éppúgy, mint neked őt. Ezt a hármat mondja. Az egyformaság ellen beszélve, bennem él egy régi elmélkedés Ződi Lászlótól. Azt mondja, hogyha az ember erdőt ültet, akkor milyen szép glédába állatja a kis fákat, aztán megnőnek a fák, és ott marad az üres semmi alatta. Ha az Isten ültet erdőt, a csenevész bokor is megfér benne, a fa is, a délceg is meg a nem délceg is. Szóval nem szelektál. Ez a teremtés. Szabad megkérdezni egymástól és önmagunktól is, hogy nem érzi-e valamelyikőtök elnyomottnak magát a párja mellett? Tudjátok, nagyon nagy mesterek vagyunk abban, hogy egymást elnémítsuk. 77 változatát ismerem. Ne nyelje le egyik a másikát! A különbözőségekben legyetek egyek! A néven szólítás nagyon izgalmas dolog ám. A neveden szólítalak! Mondják is, hogy a névnap és a születésnap ünneplése az mindig az ember személyi méltóságát mélyíti el, nem engedi, hogy individuummá zülljünk le a családban legalább. Mindenhol individuumok vagyunk. Temetésen nagyon sokat beszélek, mindig dühvel tudom mondani azt, hogy az nem igaz, hogy nincs pótolhatatlan ember. A munkahelyen azt éled meg, kidőlsz, jön helyetted más, megy tovább az élet, pótolható vagy. De valójában a személy nem pótolható. Tehát ha megcsinálnák az én klónomat, a klónom nem tudná átélni, amit én megéltem anyámmal, apámmal, bátyámmal. A személy az helyettesíthetetlen, ezért jogos a gyász. A házasság az két személy egysége. A nehézsége a házasságnak a két autonóm személy egysége és a két autonóm személy eggyé válása, mivel hozunk egy mintát, hozunk egy karaktert. Szüleinknek a jó és rossz mintáját, ami úgy bennünk van, hogy kiirthatatlan. Ezt aztán el kell viselni egy életen keresztül. Van egy házaspárom, ahol a feleségnek egyetlen ígérete volt a férje felé, hogy ő nem fogja verni a gyermekét, mert őt nagyon sokat verte az anyja. S jönnek hozzám, és mondja a férj, hogy a feleségem veri a gyerekeket. Nem tud szabadulni a mintától, pedig ez az egyetlen elhatározása volt, hogy ezt nem fogja csinálni. 
   

     Ami az enyém, az az Atyáé, ami az Atyáé, az enyém: Tehát nem maszekolnak a Szentháromsági személyek. Amit az Atya akar, azt a Fiú is akarja. A házasságban is így van, mikor mondod: Kitaláltad a gondolatomat! Éppen erre gondoltam! Amikor átérnek a szívek, egyet akarnak. A rossz megvalósulása a házasságoknál, amit látok itt-ott, hogy amikor egyes szám első személyben valamelyik túl sokat beszél, én elhatároztam, úgy döntöttem, megcsináltam, stb... mintha a másik nem is létezne mellette. Még ha ő csinálta is teljes egészében, azért tudta ő csinálni, mert a másik helyt állt másutt helyette. Nincs a házasságban olyan, hogy én. Azt szoktam kérni az enyémektől, hogy ha bármit vállal az egyik, azt a másikkal egyeztetve vállalja és akkor közös a vállalás. Nagyon ritkán van olyan helyzet, amikor hirtelen kell dönteni, amikor nem kérdezhetem meg a másikat, hogy te jónak látod-e ha ezt elvállalom? Gyereknevelésnél is nagyon fontos ez. Tudjátok a házasságnak a nagy titka, amint a Szentháromságban mondjuk, Atya, Fiú, Szentlélek, ez a három egy. Ez a mi titkunk. Ez a mi nagy misztériumunk, a Szentháromság titka. Erre a mintára, erre a kommunióra, s Szentháromságos közösségre épül föl az egész teremtés a mítium szerint. Minden kommunió. Alapvetően a házasság és minden más közösség erre épül föl. Amikor a Fiú megtestesül, akkor az Atya szeretetét hozza el közénk. Az igazi házasság nem az, hogy az egyik is szereti a gyermekeket és a másik is szereti a gyerekeket. Nem ez, hanem az, hogy ketten egyeként szeretnek. Ha az édesanya ott van kicsijével, az édesapa szeretetével szeret. Ha az édesapa ott van a gyermekével, akkor az édesanya szeretetével szeret. Ez a házasság titka. Azt mondja Benedek pápa, hogy időnként föl kell mennünk Isten hegyére, telítődnünk kell az ő jelenlétével, s le kell jönnünk és Isten szeretetével kell szeretni. Ez a hitvestársi beszélgetés és a testi egyesülés a házasságban. Mikor fölmegyünk egymás hegyére, mintegy föltöltődünk egymás jelenlétével, és amikor elválunk egymástól, akkor is egymás szeretetével szeretünk. Ez a házasság misztériuma.

Bíró László katolikus tábori püspököt hallották, a Magyar Katolikus Püspöki Kar családügyi referensét, s gondolatait, melyet a családerősítő hétvégén mondott idén 2014-ben azon a Családerősítő Hétvégén, amelyet katonacsaládoknak, a honvédségben dolgozó civil munkatársaknak és családtagjaiknak tartott Balatonkenesén. Következő adásunkban e gondolatokat folytatjuk majd. Abban bízva, hogy lélekemelő, útmutató gondolatokat hallottak köszönök el önöktől egy szép, házastársaknak szóló imával.

"Uram, segíts nekünk, mindig emlékezzünk arra a napra, amikor megismerkedtünk, és megszerettük egymást! Segíts mindig meglátni a jót a társamban és segíts, hogy közösen tudjuk megoldani gondjainkat. Segíts kimondani egymás iránti érzéseinket, és tudjunk bocsánatot kérni egymástól. Uram kezedbe adjuk házasságunkat! Ámen."

 

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT
VÁRJUK, ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK 
AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM:
Katolikus Tábori Püspökség
1054 Budapest, Szabadság tér 3.

E-mail-ben:
berta.tibor@hm.gov.hu 

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2014, október 22