Rádióműsor - 2015. július 15. - 119. adás

INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET 2015. július 15-ei műsor (119. adás), mely itt hallgatható meg: http://www.honvedelem.hu/cikk/52201

Magazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban.

A 119. ADÁS ÍRÁSOS - SZERKESZTETT VÁLTOZATA

„A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből.” – Albert Einstein gondolataival köszöntöm önöket, a szerkesztőt, Fodor Endrét hallják.

• Mai adásunkban a Katolikus Tábori Püspökség által szervezett Zalavári Gyerektáborba kalauzolom el önöket.
• Neves történelmi dátumokra emlékezünk a Múltidéző Kalendáriumban.
• Folytatjuk Nádasi Alfonz Hadinapló című kötetének fölolvasását.

 

Idén július 5-én indultak útnak a Katolikus Tábori Püspökség szervezésében a 12. Zalavári Környezet- és Természetvédelmi Gyermektábor résztvevői, amelyben a Honvédelmi Minisztériumban, a Magyar Honvédségben szolgálatot teljesítő katonák, kormánytisztviselők, közalkalmazottak és önkéntes tartalékos katonák gyermekei vettek részt. Az első tábort 2004-ben szervezte meg a püspökség, akkor még 53 gyermek volt a táborban, amely egy hétig tartott. A következő években már két egyhetes turnusban voltak a gyermekek a táborozáson, 50-70 fővel. A tábor vezetője mindig egy tábori lelkész, a csoportok vezetői tábori lelkészek és a Magyar Honvédség katonái. A résztvevő gyermekek csoportokban, a táborozás ideje alatt különböző feladatokat kapnak, versenyeznek egymással, szellemi, ügyességi, kulturális vetélkedőkön vesznek részt. Pillantsunk be röviden a tábor életébe Ferenczi János hangfelvételén.

Bíró László katolikus tábori püspök

- A tábori püspökség sokrétűen van jelen a katonák életében, különböző ünnepi alkalmakon szoktunk megjelenni, de azért a legkézenfekvőbb, amiről ismerik a tábori püspökség munkáját, éppen ez a gyermektábor. Azoknak a gyerekeknek a szülei, akik most szabadok a gyerekektől, azt hiszem, hogy nagyon hálásak ilyenkor, mert a gyerekeket lekötjük, és nem otthon lógnak a nyakukon, nem unatkoznak a 40 fokos panellakásban. Az ország különböző részeiről gyűlnek össze ezek a gyerekek, nekik is nagy élmény az egymással való találkozás, nekünk pedig a gyerekeken keresztül a szülőkkel való találkozás. 

Nevelős Dániel

- Kaposvárról jöttem. Édesapám katona, édesanyám dajkaként dolgozik Kaposváron.

Hányadszor vagy a táborban?

- Ez a hatodik alkalom és egyben az utolsó, sajnos. 

Miért?

- Nagyon szeretek visszajönni, nagyon sok élmény köt ehhez a helyhez. Itt vannak a barátaim az egész országból, nagyon jó élmény. Minden nap több órát strandolunk a Balatonon. Voltunk már a Kőröshegyi völgyhídon, voltunk Alsómocsoládon, és kajakoztunk is. Tavaly sétarepülésen vettünk részt, az is nagyon tetszett. A hajnali és éjszakai túrák azok kifejezetten szép élmények voltak. A lányok és fiúk egyaránt jó fejek, nincs olyan, hogy valaki elkülönül, és senki nem barátkozik vele.

Bíró László katolikus tábori püspök

- Nagyon pozitív tapasztalatok vannak, sőt most már a segítők között is vannak olyanok, akik itt nőttek föl ebben a táborban és ismerik ennek a tábornak az atmoszféráját. Maga Zalavár is egy sajátos hely, kevesen ismerik az országban. Itt van egy középkori műemlék együttes, egy középkori kolostornak az alapfalai, a Szent Adorján templom, és a Cirill-Metód emlékhely. Sajátos hely ez a Mosaburg, ahogy annak idején nevezték Mocsárvára, mert gazdag vidék történelmileg is. Van Makovecz templom, de található itt újra fölépített Árpád kori templom is. Aztán a Kis-Balaton is természeti sajátossága, gazdagsága Magyarországnak, és Zalavár ennek a tövében található, szóval csodálatosan szép világ ez. Saját történelmünk megismertetése, gyökereink, sajátos gazdagságunk, a természet megszerettetése, lenne ennek a tábornak a célja. Bár egyházi szervezésű tábor, de a gyerekek nagyon heterogének vallási szempontból. Ezért a szépen, a történelmen, természeten keresztül próbáljuk őket indirekt módon közelebb vinni a saját történelmünkhöz. Persze a miliő az egyházias, mert egy plébánia udvarban van maga a tábor és itt van mellettünk a szépen felújított templom. Egyházias környezetben, tulajdonképpen egy természetbarát programmal körülvett együttlét ez.

Huszár Boglárka

- Veszprémből érkeztem a táborba. Nekem ez a negyedik táborom. Nagyon sokat szoktunk a Balatonra járni úszni, de voltunk például most Alsómocsoládon, íjaztunk és kenuztunk is. Nekem az tetszett az elmúlt években a legjobban, amikor kijöttek a tűzszerészek meg a tűzoltók is, és fölvehettük a ruhájukat, illetve láthattunk bomba és drogkereső kutyákat is. Rengeteg helyről jönnek ebbe a táborba, nekem például van pápai, pesti, debreceni barátom is. 

Markovics Milán Mór főhadnagy, tábori lelkész

- Az elmúlt évekről, különösen az elmúlt évről tudok beszélni, annak is én voltam a táborvezetője. 2004 óta szervezzük meg a tábort, egész pontosan a Katonai Ordinariátus vagy Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus Szolgálati Ága. A tábor alapvetően természetvédelmi jellegű, környezetvédelmi programokkal ötvözve. Ami nekünk elsősorban számít, hogy aktív kikapcsolódás is legyen a gyerekeknek, így rengeteg játékkal van ez ötvözve. A programok önmagában adottak, hiszen egy olyan tájon, vidéken vagyunk, ami a Kis-Balatonhoz tartozik. Itt rengeteg természetvédelmi terület van, rengeteg védett növény és állat, amit a gyerekek testközelből láthatnak. Elmegyünk olyan helyekre újra és újra rendszeresen, mint például a kápolnapusztai bivalyrezervátum, ahol éppen tegnap voltunk. Akik régi táborozók, azok sokszor jártak már a rezervátumban, viszont mindig azt mondják, hogy találnak benne új dolgot. Ezenkívül, vannak olyan rendszeres programjaink, mint például a szemétszedés, így megtanulják a gyerekek mit jelent szemetet szedni, láthatják, hogy mennyire káros a természetre, hogyha a turisták eldobják a hulladékokat. Nem csak esztétikailag rontja a természetet, hanem hatással is van rá. Megtanulhatják, hogy milyen újrahasznosítási módszerek léteznek. Mivel itt vagyunk Zalaváron, nagyon közel van a Cirill-Metód emlékhely illetve a Kis-Balaton Ház, amelyben működik egy nagyszerű múzeum is, ahol most egy részen az energia újrahasznosításról láthatunk kiállítást. Ennek a múzeumnak ebben a részében egészen modern környezetvédelmi dologról tanulhattak és láthattak egy nagyszerű kiállítást a táborlakók. Rengeteg kirándulásunk van, nagyon sok aktív program, legyen szó arról akár, hogy elmennek a Balatonra strandolni, de egy hosszú túra is be van tervezve minden évben, amit vagy hajnalban, vagy éjszaka szervezünk meg, hogy meglepetésként érje a gyerekeket. Természetesen nagyon sokat tanulnak is. Azt gondolom, hogy környezetvédelmi szempontból felelősebbek lesznek és az, hogy a tábori püspökség szervezi ezt a tábort, az azt is jelenti, hogy ad valamiféle spiritualitás többletet is. Ez nem azt jelenti feltétlenül, hogy vallásos dolgokban kell nagyon részt venni. Egy szentmise szokott lenni a táborban és az étkezések előtt meg szoktuk tartani az imát. Fegyelmezi ez a gyermekeket és azt látom, hogy kicsit toleránsabbak is lesznek a másik iránt. Tehát nincs senkire se ráerőltetve ez a dolog, de például aki vallásos és fölállva imádkozik, akkor a többi gyerek is föláll. Neki nem kell ugyan imádkoznia, de látja, hogy valaki másképp gondolkodik. Ugyanígy igaz ez fordítva is, mert a vallásos ember is láthatja, hogy van, aki nem hívő ember, de megtiszteli őt azzal, hogy feláll egy ilyen alkalommal. Általában én ezt a két dolgot szoktam kiemelni a változás kapcsán.

A gyerekek nem használhatnak mobiltelefont. Kiknek fáj ez jobban, a gyerekeknek vagy a szülőknek?

- Is-is, hogy őszinte legyek. Vannak anyás gyerekek és vannak gyerekes szülők, hogy így fogalmazzak, akik nagyon ragaszkodnak egymáshoz. Ez azt gondlom, hogy természetes, mert különböző módon vagyunk szocializálva. Viszont egészséges is az, hogy a telefon egy ilyen táborban ki van kapcsolva. Talán közhelyesen hangzik, hogy a mai fiatalok bele vannak teljesen illúzionálva a számítógépekbe, a mobiltelefonokba és napjaik nagy részét így töltik, hogy közösségben nem egymással beszélnek, hanem a telefonjukat használják. Ebben a táborban ez egy nagy érvágás, egy nagy nehézség. Annak ellenére, hogy ilyen fegyelem van a mi táborunkban, mégis mindig túljelentkezés van, pedig a gyerekek tisztában vannak ezzel, főleg a visszatérők, akik elég nagy létszámmal vannak a táborban. Úgyhogy azt gondolom, hogy ők valahol tudat alatt érzik, hogy valamit kapnak, egy személyes kapcsolatot, ami ma már a fiataloknál mintha gyengülőben lenne. A gyerekek visszajelzései számítanak elsősorban és a szülők ezt a visszajelzést közlik velünk táborvezetőkkel, táborszervezőkkel. Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk eddig minden évben. Ennek nyilván nagyon sok dolog áll a háta mögött. Gondolok itt arra, hogy van mögöttünk egy intézmény, a Katolikus Tábori Püspökség, van mögöttünk a Magyar Honvédség és azok alakulatai, amelyből ki is emelném a Boconádi Szabó József Logisztikai Ezredet, akik biztosítják a helyszínen a sátrakat, buszokat és logisztikai eszközöket. Továbbá a mögötte lévő emberi anyag, a szolgálati személyek, akik honvédtisztjelöltekből, altisztekből, tisztekből, tábori lelkészekből állnak, önmagában garancia arra, hogy ne csak egy tartalmas programot kapjanak, hanem a gyerekek egy biztonságos környezetben táborozhassanak egy héten keresztül.

 

Múltidéző Kalendárium

501 évvel ezelőtt Szapolyai János erdélyi vajda, döntő vereséget mért a jobbágy felkelőkre, Dózsa Györgyöt fogságba ejtette. Temesvár közelében történt az ütközet, Dózsa György mellett a felkelést vezető társait is fogságba ejtették.
673 évvel ezelőtt, 1342. július 16-án meghalt Károly Róbert magyar király az Anjou-ház magyar ágának megalapítója, akit háromszor koronáztak meg. 1288-ban született Nápolyban, Martell Károly nápolyi trónörökös magyar trónkövetelő és Habsburg Klemencia hercegnő egyetlen fiaként. Magyarországi iránti érdeklődését nagyanyja, Mária királyné, V. István magyar király leánya keltette fel benne. Már 1300-ban ellenkirályként léptették fel III. Andrással szemben. A III. András halálától 1310 nyaráig eltelt tíz év alatt három királya volt Magyarországnak, míg több kiskirály osztozott területén. A három király közül végül az Anjou-házból való I. Károly maradt a győztes, akinek győzelme érdekében háromszor kellett megkoronáztatnia magát. A rendkívüli körülmények, a legfelsőbb egyházi nyomás és Károly tényleges politikai sikerei nem tudták az országot eltéríteni attól a hittől, hogy Magyarország királya csak az lehet, aki Szent István koronáját hordja s attól, hogy csak az az érvényes királyavatás, ha ezt a koronát teszik a leendő uralkodó fejére. Uralkodását különös esemény zavarta meg, amikor 1330-ban Záh Felicián sikertelen merényletet követett el ellene és családja ellen, amit kegyetlenül megtorolt. I. Károlyt Székesfehérváron temették el a Budán tartott pompás gyászszertartás után. 
562 évvel ezelőtt, 1453. július 17-én Franciaország legyőzte Angliát, ezzel véget ért a százéves háború. A százéves háború Anglia és Franciaország között volt 1337-1453 között. Flandria gazdag ipari területeiért és a francia trón birtoklásáért folytatták a harcot, 116 évig tartó háború volt.
425 évvel ezelőtt, 1590. július 20-án befejezték a Károlyi-biblia vagy más néven a vizsolyi biblia kinyomtatását. A Bibliát Károlyi Gáspár református prédikátor és lelkésztársai fordították, ez volt az első teljes magyar nyelvű bibliafordítás. Mantskovits Bálint lengyel származású tipográfus és nyomdász vezetésével történt a munka.
501 évvel ezelőtt, 1514. július 20-án halt meg Dózsa György, az 1514-es parasztháború katonai vezetője. 
260 évvel ezelőtt, 1755. július 20-án született Martinovics Ignác ferences rendi szerzetes, a magyar jakobinus mozgalom vezetője. 
46 évvel ezelőtt, 1969. július 21-én először léptek a Holdra az Apollo-11 űrhajósai, Neil Armstrong és Edwin Aldrin.
559 évvel ezelőtt, 1456. július 21-én halt meg Dugovics Titusz katona, hősi várvédő. Hunyadi János katonája volt, ki élete árán akadályozta meg, hogy a török zászló a nándorfehérvári várra kerüljön. 
559 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én a Nándorfehérvári diadal történt, ahol Hunyadi János serege legyőzte a törököket. 1456. július 4-21. között a keresztények hősiesen védték Nándorfehérvár, a mai Belgrád várát II. Mehmed török szultán, több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben. Július 21-22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket. A déli harangszó az egész keresztény világban, azóta is a Nándorfehérvári diadalra emlékeztet. 

 

Nádasi Alfonz Hadinapló című kötetének felolvasását folytatjuk, Bőzsöny Ferencet hallják.

Május 14. vasárnap

A partizánok szinte felrúgva az eddigi szimpatikus viselkedésüket, jól odasóznak nekünk is, akár egyesével, akár csoportban vagyunk. Ott ülök most is a sofőr mellett. Egyszer csak baloldalról puskagolyó süvit felénk. Még egy. A vezető nagyobb sebességet ad, már amennyire ilyen úton egyáltalán lehetséges. Alig jutunk néhányszáz méterre, újabb lövések. Tovább breviáriumoztam, mert kissé simább útra kerültünk. Ebben a pillanatban a kézben tartott breviárium és az arcom között golyó vágódik be jobbomra a fakeretbe. A vége kilóg. Na, ezt újra megúsztam, már nem tudom, hányadszor. Köszönöm, Istenem.
A sofőr hirtelen fékezett. Nem szóltam semmit, csak észrevettem, hogy engem néz. Persze, odanéztem én is, hát erre kiszaladt a száján a klasszikus bevezető: A rossebit! Mondja tisztölendő úr, maga ezek után tovább imádkozik?
Most már értem, miért mondják az emberek: A rosseb látott ilyen papot, essenkitül-semmitül nem fél.
Mondtam neki: Ha minden hasonló esetre mindent abbahagynék, vagy berezelnék, már régen hazaszöktem volna. Nemcsak a fizikai félelem miatt, hanem az undorom miatt, amit az itteni züllött világban eddig láttam és hallottam. Ha nem látnám a derék magyarokat, akik erőt adnak nekem is, és csak a félművelt tisztekből ítélnék, azt kellene gondolnom, hogy aljas nép vagyunk. De nem!!!
Sohasem akarok általánosítani. Csak egyszerűen töményen kapom itt ebben a kicsi világban a soha el nem képzelt viselkedést. Annál inkább örülök, ha embermentő, hazát mentő viselkedést tapasztalok. Ebben nincs különbség tábornok, vezérkari, tiszt vagy legénységi között.
Magam sem értettem, miért ömlött belőlem mindez és sok más, olyan ember előtt, akit akkor láttam másodszor életemben. Azt sem tudtam, mi a neve, vallása, világnézete. Csak a kitörni vágyó tanító szólal meg belőlem ilyenkor, nem pedig a mindenképpen kukacoskodó "civil". 

 

Köszönöm ismét a figyelmüket, egy hét múlva tartsanak majd velünk, akkor hallják majd legfrissebb interjúinkkal újabb adásunkat. Addig is elköszönök önöktől, a szerkesztőt, Fodor Endrét hallották. Egy Mahatma Gandhi idézettel búcsúzom.

„Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd.”

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT
VÁRJUK, ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK 
AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM:
Katolikus Tábori Püspökség
1054 Budapest, Szabadság tér 3.

E-mail-ben:
berta.tibor@hm.gov.hu 

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2015, július 15