Tábori lelkészek a császári és királyi hadseregben
Tábori lelkészek a császári és királyi hadseregben
TÁBORI LELKÉSZEK A CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI HADSEREGBEN
Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik!
ALLERSDORFER ANDRÁS JULIÁN tábori főlelkész
A Moson megyei Boldogasszonyon született 1854. augusztus 23-án. A minorita rend tagjaként szentelték pappá 1878. július 21-én. 1898-ban átvették az Esztergomi Főegyházmegyébe. Ezután tábori főlelkész lett Aradon, 1913-ban a tábori kórházban működött. Érdemeiért Koronás Arany Érdemkeresztet és Jubileumi Kereszt kitüntetést kapott. Nagyszombatban hunyt el 1915. január 23-án.
AUER JENŐ dr., tábori főesperes
Szombathelyen született 1869. április 21-én. 1892. június 29-én szentelték pappá a bencés rend címére. 1895-től volt tábori lelkész, mint a császári és királyi katonai iskola tanára Kismartonban. 1898-ban áthelyezték Wiener-Neustadtba a Theresiana Akadémiára. 1901-ben Budapesten a Ludovika tanára. 1905-ben a hadifoglyok lelkésze. 1907-ben tábori plébános, 1916-ban tábori főesperes. Katonai érdemeiért a Koronás Arany Érdemkereszt továbbá Jubileumi Kereszt a polgári állami alkalmazottak számára kitüntetést nyerte el. Valószínűleg Kőszegen hunyt el 1945. március 29-én.
BABUSCHEK (BABUCSEK) ANTAL DEZSŐ tábori főlelkész
A Nyitra megyei Babindalon született 1866. május 9-én. 1889. március 2-án szentelték pappá.1893-tól volt tábori lelkész Hercegovinában Bileken, 1896-ban Fočan, 1898-ban Plevljeben, majd Novibazarban, 1899-ben Nevesinjében, 1900-ban újra Plevljeben, 1902-ben Budapesten. 1908-tól Temesvárott tábori főlelkész, majd 1913-ban Bécsben a püspökségen tanácsos titkár. 1917-18-ban Bécsben a tábori püspökségen szolgált. Az I. Ferenc József-rend jelvényével, a Háborús Emlékéremmel (lovagi), a II. osztályú papi katonai kereszttel, a Vöröskereszt II. osztályú háborús jelvénnyel, az Aranykereszt a Koronával Emlékéremmel és a jubileumi kereszttel tüntették ki.
BAROSS MIKLÓS tábori lelkész
A Hont megyei Felsőzsemberen született 1867. december 1-jén. Pappá szentelték 1890. április 7-én. 1899-ben császári és királyi második osztályú tábori lelkész Bécsben, innen mint hittanárt áthelyezték a pozsonyi katonai iskolába, 1918-ban is itt található. A Koronás Arany Érdemkereszttel, Jubileumi Emlékéremmel a polgári állami alkalmazottak számára és a Jubileumi Kereszttel a polgári tüntették ki. 1933-ban hunyt el.
BROGYÁNYI LAJOS tábori lelkész
1816. augusztus 25-én született. 1839. október 15-én szentelték pappá. Decemberben tábori lelkész lett először a gyalog-, majd a lovas-, végül egy tüzérezrednél szolgált 1850-ig. 1895. szeptember 10-én hunyt el.
DOBROZEMSZKY HENRIK dr., tábori főesperes
Pécsett született 1873. augusztus 11-én. 1896. október 15-én szentelték pappá. 1900-ban a főbárosban tábori lelkész. 1903-ban szintén tábori lelkész Szarajevóban Bileken, a hercegovinai Mostaron, később Gyulafehérvárott, azután Grazban, végül Szegeden. 1918-ban központi tábori lelkészi szolgálatot látott el. 1920-ban a tábori vikariátus kancelláriájának igazgatója, 1921-ben tábori főesperes. Ugyanezen évben elnyerte a Szűz Máriáról nevezett ruteni préposti címet. Budapesten hunyt el 1945 januárjában.
FEDORCSIK PÉTER tábori segédlelkész
A Sáros vármegyei Tarnoban született 1832. augusztus 19-én. Szatmári egyházmegyés áldozópap.1856. február 25-én szentelték pappá, majd segédlelkész lett Munkácson, Ungváron, Felsőbányán. 1860-ban császári és királyi tábori segédlelkész volt. 1861-től ismét egyházmegyei lelkész. 1913. december 18-án hunyt el.
FERÉNYI FERENC pápai káplán, tábori főlelkész
A Trencsén megyei Prorszkán született 1860-ban. 1883-ban szentelték pappá. 1900-ban tábori lelkész Pozsonyban, 1902-ben a pozsonyi kórház tábori lelkésze, 1914-ben ugyanitt tábori főlelkész, 1915-ben tábori főlelkész Nagyszombatban. 1915-ben pápai kápláni címmel tüntették ki. Érdemeiért Jubileumi Emlékérem a polgári alkalmazottak számára és Jubileumi kereszt polgári alkalmazotta számára kitüntetéssel tüntették ki.
FORGÁCH JÁNOS tábori segédlelkész
Ungváron született 1855. július 25-én. Szatmári egyházmegyés áldozópap. 1877. július 18-án szentelték pappá, majd segédlelkész lett Vinnán, Szatmáron, Felsőbányán és Ungváron. 1882-ben rövid ideig tábori segédlelkész, majd ismét egyházmegyés segédlelkész. Szatmáron hunyt el 1908. június 1-én.
GAUDNIK GYULA SZANISZLÓ pápai kamarás, tábori főlelkész
Zsolnán született 1861. május 2-án. Pappá szentelték 1884. március 14-én a ferences minorita rend címére. 1898-ban tábori lelkész Nagyváradon, 1899-ben Nagyszombatban. 1913-ban pápai kamarási címmel tüntették ki. 1915-ben tábori főlelkész Pozsonyban. 1918-ban is. Érdemeiért a Koronás Arany Érdemkereszttel, Katonai Jubileumi Kereszttel a polgári állami alkalmazottak számára tüntették ki. 1938 júliusában hunyt el.
GÁLFFY FERENC tábori lelkész
Tállyán született 1851. december 24-én. Szatmári egyházmegyés áldozópap. 1876. július 11-én szentelték pappá. Segédlelkész Dobóruszkán, Beregszászon, Ungváron, Szatmáron. 1880-ban tábori segédlelkész Pólámban. 1881-től tábori lelkész és katonai reáliskolai tanár volt Kassán. 1901-ben a koronás magyar érdemkereszttel lett kitüntetve. 1919. február 7-én hunyt el
HUDECZ RUDOLF
Péteriben Zólyom Vármegyében született 1883. január 19-én. Szatmári egyházmegyés áldozópap. 1905. július 3-án szentelték pappá, majd segédlelkész volt Túrterebesen, Pálócon, Tibán, Nagybereznán, Munkácson. 1911-től volt tábori lelkész.
KAPI HORVÁTH JENŐ
Ebergőcön Sopron Megyében született 1881. január 1-én, H. István szabó és Horváth Erzsébet szülőktől. A rendben gimnáziumi hittanár és egyben káplán Nagykárolyban 1905-től, Temesvárott 1909-től, teológiai doktor 1911-től, tábori lelkész a 92. hadosztálynál 1917-től, a főparancsnokság tábori lelkészi főnökségének igazgatója Romániában 1919-től. A román piarista rendtartomány helyettes tanácsosa 1922-től, asszisztense, egyben a középiskolai hittanárokat képesítő bizottság elnöke, könyvbíráló és szentszéki bíró 1924-től. A veszprémi egyházmegyében adminisztrátor Balatoncsicsón 1927-től, véglegesítve az egyházmegyében 1928-tól, plébános Öreglakon 1930-tól, a somogyvári kerület esperese 1930. március 1-től. 1936. január 21-én hunyt el Budapesten a Szent István kórházban. Öreglakon temették.
KOMKA GYULA tábori segédlelkész
Munkácson született 1836. február 6-án. Szatmári egyházmegyés áldozópap,1859. március 16-án. 1860-1864 között tábori káplánként szolgált. 1864-től ismét egyházmegyei szolgálatban szegény-intézeti lelkész Szatmáron, majd lelkész Tövisfalván, plébános Felső-Schönbornban. Munkácson hunyt el 1913. június 17-én.
KOZÁRI GYULA
Pécsi egyházmegyés áldozópap. 1912-ben a nagyváradi hadapród iskolában volt honvéd plébános.
KREPLER GUSZTÁV tábori főesperes
A Bars vármegyei Kistapolcsányban született 1870. szeptember 17-én. Pappá szentelték 1893. június 27-én. 1899. szeptember 1-jétől II. osztályú tábori lelkész a hercegovinai Bieleken, 1900-ban Bécsben, 1904-ben Pozsonyban, azután I. osztályú lelkész Sopronban. 1920-ban tábori főesperes Miskolcon, majd Budapesten. Később a budapesti kerület tábori főesperese. Székesfehérvárott hunyt el 1958. november 5-én.
KRONPERGER ANTAL
Veszprémben született 1876. április 14-én Kranperger Ignác adózó polgár és Laszgallner Katalin szülőktől. Anyai nagybátyja Laszkallner Antal veszprémi kanonok. A gimnáziumot szülővárosában, Keszthelyen, Pécsett és Győrött járta, a teológiát Veszprémben tanulta, mindvégig kitűnő eredménnyel. Pappá szentelték 1818. szeptember 3-án. Káplán Tüskevárott 1819. november 16-tól, Nágocson 1820. iktóber 17-től, kisegítő Bakonyoszlopon 1822. szeptember 14-től, káplán Kislődön 1824. október 2-től. Zsinati vizsgát tett a1829. március 23-án. Plébános Lepsényben 1829. március 23-tól. Tábori lelkésznek ment a Radexzky 5. sz. huszárezredhez Milánóba 1833. január 1-től 1841. július 10-ig. „Nyolc évig nyilvánosan tanította a Milánóban szállásoló cs. és kir. tisztikart a magyar nyelvre; a tábori lelkészségen több hasznos javítást szközöltetett. Szabad idejét olasz, francia s angol nyelv tanulására” s külföldi utazásokra fordította. Leszerelése után egy ideig Bécsben élt, innen Pestre ment, ahonnan 1842. november 24-én visszament egyházmegyéjébe. 1842. december 27-én engedélyt kapott a Pedagógiai és Didactikai Lapok szerkesztéséhez. A Religio és Nevelés c. folyóirat olasz, francia és angol fordítója 1844-48-ig. Br. Geringer Károly budai helytartó meghívására 1851-től 1855-ig a cs. kir. rendőrségen könyvbíráló. A Szent István Társulat megbízásából a Der katholische Christ című lap szerkesztője 1853-59-ig. 1859. november 1-én hunyt el Pesten. Plébánossága idején Balatonbozsokon új iskolát, Lepsényben a régi, roskadozó plébániaház helyett újat építtetett, a templomba új orgonát szerzett 400 ezüstforint költségen, szőlőjét a plébáriára hagyta. A kolerajárvány idején ernyedetlen fáradtsággal igyekezett a betegek vigasztalására lenni.
KURALSZKY (KURÁLSZKY) MÁRTON
1833. október 7-én született. Pappá szentelték 1858. október 21-én. 1862-ben tábori lelkész Haller gróf 12. huszárezredénél 1867-ig. Az Aranykereszt a Koronával Érdemérem kitüntetettje. Nyugdíjas császári és királyi tábori káplánként Csermenden hunyt el 1905. március 16-án.
LÁNG KÁZMÉR PÁL tábori főlelkész
A Trencsén megyei Driethomán született 1860. március 10-én. Pappá szentelték 1882. november 10-én a ferences rend címére. 1898-ban átvette az Esztergomi Főegyházmegye és tábori lelkészi szolgálatot lát el Nagyszombatban, majd 1899-ben Möllersdorfban, 1900-ban a hercegovinai Nevesinjén, 1904-ben a boszniai Dolnja Tuzlán, 1906-ban Szegeden, 1908-ban Budapesten. Tábori főlelkész és pápai káplán lett. Aranykereszt a Koronával Érdeméremmel tüntették ki. 1930. május 16-án hunyt el.
MACHOVICH JÓZSEF tábori lelkész
Nagypetrösön Nyitra Megyében született 1869. február 6-án. Veszprémben szentelték pappá 1894. június 29-én. Káplán Barcson, Murakeresztúron, Somlószőlősön, majd 1987-től tábori lelkész Bécsben, Trebinjén (Hercegovina) 1900-tól, Budapesten 1904-től, Kassán 1906-tól, ismét Budapesten 1911-től. Tábori esperes 1918-ban, majd nyugalomba vonult. II. osztályú Érdemkeresztet kapott. 1928. március 7-én hunyt el Budapesten.
MÁNDOKY SÁNDOR
Pécsi egyházmegyés áldozópap. 1914. május 1-től a pécsi hadapródiskola honvéd plébánosa.
MINTSEK ANTAL MELKIZEDEK tábori főlelkész
A Vas megyei Muraszombaton született 1865. május 21-én. 1887. október 9-én a ferences rend címére szentelték pappá. 1903-ban tábori lelkészi szolgálatra bocsátották. 1904-ben hittanár a szlavóniai katonai iskolában Kamenecen, majd császári és királyi II. osztályú tábori lelkész Budapesten és Märisch-Weisskirchenben, 1914-ben Görzön, 1915-ben Bécsben, 1918-ban Sopronban, 1919-ben Budapesten, majd Szombathelyen, 1921-ben a budapesti katonai főnökségen. Később tábori főlelkész. Érdemeiért a Signum Laudis Emlékéremmel tüntették ki. Szombathelyen hunyt el 1935. október 3-án.
MOSONYI (MOSER) SÁNDOR vitéz, dr. tábori főesperes
A Kolozs megyei Sztánán született 1881. augusztus 7-én. 1904. július 14-én szentelték pappá. 1914 augusztus 7-től lett tábori lelkész. 1917-ben Bécsben a császári és királyi tábori vikariátus titkára, 1920-ben Budapesten. 1921-ben pápai kamarási címmel tüntetik ki. 1922-ben a központi tábori vezetésnél főesperes és a budapesti katonai iskolában hittanár. 1929-ben a Ludovika Katonai Akadémia tanára és elöljárója. 1937-ben pápai prelátusi címmel tüntetik ki. Az I. Ferenc József-rend lovagi jelvényével és több más háborús emlékéremmel tüntették ki. A katonai akadémiai ifjúság nevelésében felülmúlhatatlan érdemeket szerzett. Budapesten hunyt el 1941. március 9-én.
NEMESOVITS JÁNOS tábori lelkész
Veszprémben született 1800. január 24-én. A filozófiát Győrött, a teológiát Pesten végezte, kánonjogból doktorátust szerzett. Sümegen a plébániatemplomban szentelték pappá 1824. márciusban. Káplán Kaposvárott, Mezőkomáromban, majd 1827. november 11-től tábori lelkész a Radetzky huszárezrednél, amelyet 1831-ben elkísért Olaszországba. Tábori lelkészi tisztségétől felmentést kapott 1832. október 15-én hazatért. Kérésére szentszéki jegyző, majd néhány hónapig az Egyházmegyei Hivatal titkára. Utóbb plébános Balatoncsicsón. 1835-től 1845-ig. Később átvételét kérte a pécsi egyházmegyébe, Vásárosdombón kisegítő lelkész lett. 1863. szeptember 25-én hunyt el.
ORGONÁS ISTVÁN tábori lelkész
Újbányán született 1800. április 22-én, nemes családból. Teológiai tanulmányait Besztercebányán kezdte és Veszprémben fejezte be. Pappá szentelték 1824. december 18-án. Káplán Bakonyoszlopon és Taszáron, majd 1825. december 26-tól, tábori lelkész a gr. Hessen-Homburg, utóbb a gr. Geramb 4. huszárezrednél Tarnopolban 1826. április 15-től. Szolgálatából a bécsi Legfelsőbb Haditanács 1828-ban elbocsátotta. 1857. augusztus 29-én hunyt el.
PALLAY MIKLÓS tábori lelkész
Hybben Liptó Megyében született 1868. november 26-án. A teológiából babérkoszorúsi címet szerzett. Pappá szentelte Pribék István veszprémi segédpüspök 1894. szeptember 10-én szentelték pappá. A bécsi Augustineumban 1893. április 22-én, majd Rómában a Magyar Történeti Intézetben folytatta tanulmányait. Püspöki szertartó és könyvtáros 1895-től. 1900-tól lett tábori lelkész. II. oszt. hadi Érdemkereszt kitüntetéssel 1915-ben nyugalomba vonul Érsekújvárra. 1948. december 10-én hunyt el.
POLIAKOVITS (POLIAKOVICS) JÁNOS tábori lelkész
Esztergomban született 1836. február 6-án. Pappá szentelték 1859. február 8-án. Az olasz-francia háborúban 1859. május 2-től tábori lelkész a bécsi tábori kórházban, ahonnan decemberben visszatér. Aranykereszt koronával, és háborús Érdeméremmel, továbbá katonai Jubileumi kereszttel tüntették ki. Ipolyságon hunyt el 1910. december 10-én.
RUCSKA ISTVÁN tábori lelkész
Nagyszombatban született 1825. december 24-én. Pappá szentelték 1849. január 6-án. 1860. október 7-én tábori lelkésszé nevezik ki Lichtenstein Ferenc IX. huszárezredéhez 1865-ig. Nagykosztolányban hunyt el 1904. augusztus 17-én.
SCHNIERER IGNÁC tábori lelkész
Úrvölgyében született 1824. december 17-én. 1850. július 16-án szentelték pappá. 1858-tól tábori lelkész a 72. számú gyalogezredben 1862-ig. Háborús érdeméremmel tüntették ki. 1893. május 4-én hunyt el.
SEIDL KÁROLY tábori lelkész
Veszprémben született 1838. szeptember 26-án. Pappá szentelték 1862. július 27-én. Káplán Tabon és Karádon. 1864-69 között tábori lelkész a Radetzky 5. huszárezrednél Tarnopolblan. Amikor a katonaságtól eljött, a Radetzky huszárezred tisztikara ezüstserleggel ajándékozta meg 1869-ben. Utóbb hadiéremmel tüntették ki 1874-ben. 1906. november 29-én hunyt el.
SOLTÉSZ IMRE tábori segédlelkész
Ungváron született 1833. március 25-én. Szatmári egyházmegyés áldozópap. 1856. március 25-én szentelték pappá, majd segédlelkész lett Munkácson és Felsőbányán. 1858-1863 között császári és királyi tábori segédlelkészként szolgált. 1863-tól ismét egyházmegyés lelkész Paposon, Mérken, Kálmándon. Kálmándon hunyt el 1916. február 17-én.
SPERTL GYÖRGY tábori segédlelkész
Budán született 1816. április 6-án. Pappá szentelték 1841. május 23-án. 1845 szeptemberétől tábori káplán Estey Ferdinánd főherceg harmadik magyar lovasezredében 1848-ig. Kirván hunyt el 1903. január 29-én.
STEGER (STÖGER) LAJOS tábori lelkész
Bécsben született 1824. augusztus 19-én. atyja Pappá szentelték 1851. augusztus 17-én. Káplán Nágocson, Lepsényben, Balatoncsicsón, majd 1856-tól tábori lelkész a 4. huszárezrednél. 1859-ben visszaküldték az egyházmegyébe. 1862. június 18-án hunyt el Bukarestben.
SZÁRTORISZ FERENC tábori segédlelkész
Trencsén Vármegyében Nagyszalatnyán született 1834. február 25-én. Szatmári egyházmegyés áldozópap. 1865. július 22-én szentelték pappá, majd segédlelkész lett Erdődön és Tiszaújlakon. 1866-ban volt császári és királyi tábori segédlelkész. 1867-től ismét egyházmegyés lelkész. Selmecbányán hunyt el 1921. április 1-én.
SZÉKÁCS LÁSZLÓ tábori lelkész
1870. februrár 17-én született. Pappá szentelték 1892. június 27-én. 1900-ban Kassán tábori lelkész. Császári és királyi tábori lelkészként 1900. június 16-án hunyt el Kassán.
SZILÁGYI JENŐ
A Torontál megyei Écskán született 1826. március 11-én. Pappá szentelték 1849. augusztus 12-én. 1855. június 25-én a 11. császári és királyi tüzérezrednél tábori lelkész, majd Pesten a 10. királyi tüzérezrednél, ahol a tábori kórházban tevékenykedik. Ezután éveken keresztül a Ludovikán magyar hitszónok és hitoktató Budapest különböző magán- és közintézményeiben. Pozsonyban hunyt el 1903. november 26-án.
SZLOVIK FÉLIX
Polchorán Árva Vármegyében született 1841. május 30-án. Szatmári egyházmegyés áldozópap. 1864. július 25-én szentelték pappá, majd káplán volt Máramarosszigeten, Csanáloson és Szatmáron. 1866-tól tábori segédlelkész lett. 1881-től első osztályú katonai segédlelkész, 1891-től első osztályú katonai lelkész. 1903-tól katonai plébános. Bécsben halt meg 1915-ben
SZTACHOVICH (SZTAHOVICS) JÁNOS
A Nyitra megyei Brockón született 1835. november 4-én. Pappá szentelték 1860. július 31-én. 1864-től tábori lelkészi szolgálatot lát el 1869-ig. 1925. július 4-én hunyt el.
THURÁNSZKY HERMANN
Rózsahegyen született 1811. június 10-én. 1852-től a tüzérezred tábori lelkésze 1855-ig. Nagyszombatban hunyt el 1896. június 17-én.
TOMANN JÓZSEF
Trencsében született 1853. március 2-án. Pappá szentelték 1876. július 16-án. 1877-ben egy évet Boszniában töltött mint tábori lelkész. 1894. május 17-én hunyt el.
TREBITZKY FERENC
Budapesten született 1873. december 3-án. Pappá szentelték 1896. június 27-én. 1905-ben a budapesti II. kerületi állami gimnáziumban hittanár, ugyanezen évben császári és királyi tábori lelkész. 1916-ban hunyt el.
VÁNYA XAV. FERENC
A Zólyom megyei Radványban született 1841. január 14-én. Pappá szentelték 1864. július 26-án. 1866. május 1-től volt tábori lelkész. 1892. május 1-jétől császári és királyi tábori plébános Budapest-Várban, a Szent János evangélistáról nevezett katonai plébánián. Háborús érdeméremmel tüntették ki. Viselte a pápai kamarási címet. A Ferenc József I. lovagi rend jelvényének birtokosa. Kőszegen hunyt el 1902. november 15-én.
VÁRADY GÉZA
1860. március 7-én született Bács–Bodrog Vármegyében Bezdán. 1883-ban szentelték pappá. 1884-ben lett tábori lelkész. 12 évet töltött Bosznia különböző helyőrségeiben. Onnan Temesvárra majd Budapestre, később Nagyszebenbe, azután ismét Budapestre vezényelték. 1900-ban a szebeni katonai kerület katonai plébánosa., 1906-ban visegrádi címzetes apáti címet kapott. 1911-től budapesti katonai plébános., 1914-től (vagy 1918?) pápai prelátusi címet kapott. 1928-tól vitéz. 1929-ben tábori vezéresperes lett. 1942-től Budapest-Kamaraerdőn élt. Tamásiban halt meg 1952. április 5-én. Művei: Alkotmány (1913. 228. sz.-1914. 117. sz. Boszniai útirajzok, Magyar Helikon (1921); Novibazár. Szandzsák-Plevlie. Rajzok, elbeszélések és útleirások. Törökország novibazári szandzsákjából az okkupációtól az annexióig terjedő időből. Laky Imrével. Budapest, 1912.;Emlékeim Boszniából. Úti élmények, rajzok. Budapest, 1914.; Feljegyzések a világháború vérzivataros napjaiból. 1914-18. Budapest, 1925.; A m. katona útmutatója. Hasznos tudnivalók csendőrök, rendőrök, leventék számára. Budapest,1933.; A közös hadseregtől a nemzeti hadseregig. Egy tábori pap visszaemlékezései. Budapest, 1933.
VÖRÖSVÁRY ERNŐ tábori főesperes
A Nyitra megyei Tornócon született 1867. december 26-án. 1893. június 26-án szentelték pappá. 1899-től tábori lelkészként Bécsben teljesít szolgálatot. 1904-től hittanár Kismartonban a katonai reáliskolában. 1919-től Nagykanizsán és Szegeden volt. 1924-ben, mint tábori főesperes vonult nyugállományba. Piliscsabán hunyt el 1938. november 19-én.