Rádióműsor - 2016. március 9. - 150. adás

INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET2016. március 9-ei műsor (150. adás), mely itt hallgatható meg: http://www.honvedelem.hu/cikk/56038

Magazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban.

A 150. ADÁS ÍRÁSOS - SZERKESZTETT VÁLTOZATA

„A szeretet olyan gyümölcs, amely minden évszakban egyformán érik és érlelhető. Ez a gyümölcs mindenkinek érik, bármiféle megkülönböztetés nélkül. A szeretet rendszeres meditáció, intenzív belső élet, valamint kellő alázat és áldozatvállalás útján mindenki számára elérhető és megvalósítható.” – Teréz anya gondolataival köszönti kedves hallgatóit műsor szerkesztője, Fodor Endre.

Ajánlom figyelmükbe a most kezdődő adássorozatot, amely egy olyan római konferencián elhangzott szavakkal indul, amely a Tábori Lelkészi Szolgálat lényegét ekképpen fogalmazza meg: „Inter arma caritas - Fegyverek között a szeretet”. Új műsor, amely szándékaink szerint hétről hétre lelkiismeretességről, alázatról, hivatástudatról, következetességről, szorgalomról, bajtársiasságról, szeretetről szól a fegyverek között, amely értékek mindenekelőtt valóak a honvédségben is. Egy műsor, amely katonákról szól ám nem csak katonáknak. Legyen szó a példás családi életet élő sokgyermekes családapáról, a misszióban bajtársuknak lelki támaszt nyújtó tábori lelkészről vagy az árvízi védekezésben fáradságot nem ismerő, homokzsákot cipelő katonáról. Katonasorsok, értékes gondolatok, a szeretet egy-egy gyümölcse - hogy ismét Teréz anyát idézzem -, amelyet jelképesen leszakítva műsorunk fájáról talán lélekben gazdagabbá teszi önt is kedves hallgató.

 

Az első adásunk beköszönő gondolatait hallották még 2012-ből. Immáron 150. alkalommal jelentkezünk, köszönti önöket a szerkesztő, Fodor Endre és kívánok tartalmas perceket a következőkben. Adásunk válogatás, nem teljes ugyan, de talán átfogó képet nyújt a honvédség életéről. Bíró László katolikus tábori püspök gondolatai még az első adásból.

- Amikor először szóba került, hogy a Mária Rádióban egy honvédségi adás jelenik meg, akkor azokra az idős hallgatókra gondoltam, akik együtt imádkozzák a rózsafüzért a rádióval, akik szentmisét hallgatnak. Felmerült bennem a kérdés, hogy hogy jön ide egy honvédelmi adás? A katona is ember, a katona is családban él, a hívő katona is imádkozik és majd a műsor során ki fog derülni, hogy mennyi katonaságtól érintett szent van, mennyi emelkedett gondolat van abban a világban, amit így nevezünk, hogy katonaság. Én örülök annak, hogy az idegensége, ahogyan szoktunk nézni a honvédségre egy kicsit szűnik majd, és megtapasztaljuk, hogy mennyire ember az ember mundérban is, mennyire keresztény a keresztény mundérban is és mennyire sok igyekezet, jó szándék van tulajdonképpen az ilyenfajta elkötelezettségű emberek világában. 

 

Vajon valamennyi hallgatónk tudja-e azt, hogy a Katolikus Tábori Püspökség hogyan jött létre, mi a feladata, hogyan vesz részt a honvédelemben, a katonai szolgálatban? A püspökség történetéről beszélgettem Berta Tibor ezredessel, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynökével. 

- Internetes honlapunkon látható a cím, hogy Katolikus Tábori Püspökség és alatta olvasható, hogy Katonai Ordinariátus. Hogyha az a kérdés, hogy honvédségi vagy egyházi intézmény, akkor ez a kettő mindjárt nagyon jól megvilágítja ezt. Honvédségi intézmény abban a tekintetben, hogy Honvédelmi Minisztérium, Tábori Lelkészi Szolgálat, Katolikus Szolgálati Ág, Katolikus Tábori Püspökség. Ez egy honvédségi intézmény, hiszen a Tábori Püspökség, a Katolikus Szolgálati Ág a Honvédelmi Minisztérium egyik háttérintézménye. A Katonai Ordinariátus pedig egyházi intézmény, az egyházmegyékkel azonos jogállású szervezet tulajdonképpen. Talán így lehetne megvilágítani ezt a fajta jogállást akár honvédségi akár pedig egyházi részről. Valójában ugyanúgy épül föl a Katonai Ordinariátus, mint egy egyházmegye csak nem területhez kötődően vannak a különböző szervezetei, lelkészei, papjai, hanem személyekhez kötődően, nevezetesen a katonákhoz.

 

A következő riport a makkosmáriai zarándoklaton készült.

Püspök atya a szentbeszédében említette a család fontosságát, ha valamikor, akkor azt hiszem, hogy most 2012-ben ez igencsak fontos.

- Észre se vesszük, hogy a család mennyire epizód szereplőjévé vált a társadalomnak. Azt gondolom, az ilyenfajta keresztény alkalmak jók arra, hogy tudatosítsuk, hogy a család milyen fontos a társadalom számára.

Druzsin József százados és felesége Druzsin Zsóka

Akkor a család jött el erre a zarándokútra, a gyerekek is. Hány gyerek van?

- Hivatalosan kettő, de most hármat hoztunk.

Akkor ezt most meg kell magyarázni.

- Egy baráti házaspár nagyobbik kislányát hoztuk el magunkkal.

Ez a lelki viszonyulás teljesen ellentétes egy fegyveres testületben betöltött hivatással szemben?

- Egyáltalán nem, sőt pont a tegnapi napon voltunk kihelyezett parancsnoki értekezleten, Kalocsán az alakulatommal, ahol misével kezdtük a parancsnoki értekezletet. A helyőrségi lelkész tartotta a szentmisét és az egész állomány, aki a parancsnoki értekezletre hivatalos volt, részt vett ezen a szentmisén. 

Püspök úr is említette a szentbeszédében a család fontosságát. Ha valami, akkor azt hiszem ez tetten érhető az önök példáján is, hogy az önök esetében fontos a család. 

- Természetesen, egy katona életében mindenképpen fontos, hiszen ez a hátország. Ez az a biztos pont, amihez mindig vissza lehet nyúlni, ami mindig alapot ad a mindennapos küzdelmekhez. Ez egyértelmű. Nem beszélve a teológiai vonatkozásról, ecclesiola azt jelenti család, kis egyház. Tehát mi vagyunk annak az ős mintának az életre váltása, amit Krisztus elénk élt.

 

Legyetek éberek, virrasszatok! - adventi gondolatait osztja meg velünk Takács Tamás katolikus tábori lelkész, amelyet Afganisztánban rögzítettünk.

- Vannak pillanatai az életnek, amikor az ember megtanulja értékelni azt, amiről addig úgy gondolta, hogy természetes tartozéka az életének. Több ezer kilométer távolságban az otthontól, karácsony tájékán talán még inkább igaz ez.
Aki az ünnepet jelenti itt az otthontól távol is, a Gyermek nem ír hivatalos meghívólevelet, nem szólítgat protokoll szerint, sőt egyáltalán nem beszél, mégis mindenkihez eljut üzenete. Van, aki meghallja, van, aki megérti...
Az ünnepre méltóvá kell válnunk, hogy le ne késsük azt. El ne suhanjon felettünk észrevétlenül. Ezért is van az adventi készületi időszak. A várakozás, a virrasztás, az „őrszolgálat", mert meg kell „dolgozni" az ünnepért. 
Legyetek éberek, virrasszatok! A katonák számára sokkal természetesebb ez a parancs, mint a civil világnak, hiszen nekik az alapvető feladataik közé tartozik, hogy őrizzék a többieket. Nem dermedten, és tanácstalanul, mint az evangéliumi utolsó időket váró tömeg, hanem tettekre készen, hiszen nem csak önmagukért felelősek, virrasztásuk a társaikat is védelmezi. A virrasztó az éjszakában virraszt, az éjfélen már túl, de a hajnalon még innen. Ő az alvók között éber. Értéket őriz, olyan kincset, amiről a többiek csak álmodni mernek. És az álomból felriadva talán arra is rádöbbennek egyszer, hogy nem ők tartják meg az ünnepet, hanem az ünnep tartja meg őket emberségükben.

 

Kálinger Roland, Rozsé atya is bemutatkozott a hallgatóknak.

- A tábori lelkész legfontosabb feladata, hogy mindig ott legyen a katonával. Ott legyen akkor, amikor a katona sportol, ott legyen akkor, amikor a katona gyakorlatozik, ott legyen, mert bármikor szükség lehet a tábori lelkészre. Ez nem feltétlenül egyházi szolgálat vagy szentségek felvétele. Egy beszélgetés. Egy mély lelki beszélgetés a katona problémájáról. 
Zalában kezdtem meg a papi pályámat, itt voltam káplán több helyen, itt voltam plébános is és innen kerültem át a tábori püspökségre. Minden helyen voltak új lehetőségek, új kihívások és nem mondanám azt, hogy az egyik helyem jobb volt, mint a másik. Mindegyik más volt. Mindenhol meg kell találni azt, ami az embernek az igazi helye, igazi öröme, igazi boldogsága, ahol a legjobban tudja szolgálni Istent és az embertársait is és úgy érzem, úgy tapasztalom, hogy ez a tábori lelkészi kör, a katonák, a hittanos gyerekek, a katonagyerekek. Most ezen a helyen tudom a legjobban szolgálni a jó Istent és a katonákat is. Remélem, hogy továbbra is tudom szolgálni őket. 

 

A lourdesi zarándoklat igazi lelki élményt nyújtott azoknak a honvédeknek, akik eljutottak oda. 

Kónyáné Valéria, Honvédkórház

- Második alkalommal veszek részt a zarándoklaton. Én gyermekkoromban megvettem a Szent Bernadett élete című könyvet és engem is Bernadettnek hívnak. Már akkor gondoltam, hogy valami közös lehet bennünk. Gyermekkoromban úgy gondoltam, hogy talán egyszer, majd ha lesz rá lehetőségem, akkor én el szeretnék jönni ide Lourdesba. Most megadatott már másodjára is. Ami nekem itt nagyon sokat adott, az a maga a hit. Egy számvetést hoz az ember ide, hogy mi az, amit megtudtam valósítani és mi az, amit esetleg nem. Kérem az Urat, hogy adjon erre nekem erőt és lehetőséget. Azért is jöttem ide, hogy hálát adjak azért, amit eddig elértem mind lelkiekben, mind anyagiakban, a munkám során illetve a hivatásom által. Ami lehetőségeket kaptam mindeddig, azokat úgy érzem, hogy abszolút maradéktalanul meg tudtam valósítani, betartani a szabályokat, dolgozni más országokban, missziókban. Ezt jöttem megköszönni.

Monzáre Judit zászlós, Honvédkórház

- Az ikrem adott nagy erőt ahhoz, hogy bevállaljam ezt az utat, mert köszönetet szeretettem volna mondani az Úrnak, hogy segített felnevelni a gyerekeket. Adott erőt ahhoz, hogy fel tudjam nevelni a két gyermekemet. Sokszor nem tudtam, hogy holnap hogy lesz, de a hitem soha nem hagyott el. A testvéreim, a nagycsalád mindig mellettem volt és ott volt az a két gyermek, akinek én voltam egy személyben az apja, meg az anyja. A biztonságot én jelentettem nekik.

 

A redpugliai zarándoklaton a honvédek Ferenc pápával találkozhattak.

„A háború őrültség. Mialatt Isten folytatja teremtését és nekünk, embereknek, az a hivatásunk, hogy együttműködjünk művével, a háború pusztít. Lerombolja Isten legszebb teremtményét is, az emberi lényt. A háború mindent felborít, a testvérek közötti köteléket is. A háború őrültség, fejlődési terve a pusztítás. A pusztításon keresztül akarja kifejleszteni önmagát.” – Ezek Ferenc pápa gondolatai, aki szentmisét mutatott be a világ minden háborújában elesett összes áldozatért, az Észak-Olaszországban található Fogliano di Redipugliában. 

Kótai Róbert főhadnagy, tábori lelkész

- Ebben az esztendőben én másodszor vagyok itt. Először Bíró László püspök úrral augusztus 1-2-3-án, az I. világháború kitörését követő első napokban látogattunk el a Katolikus Tábori Püspökség szervezésében ide egy 120 fős zarándokcsoporttal. Akkor hármas küldetést határoztunk meg magunknak; kegyeleti, történelmi zarándokút. A Honvédelmi Minisztérium vezetése úgy döntött, hogy két autóbusszal, katonák, együtt, közösen ellátogatunk ide Ferenc pápa szentmiséjére, s utána megemlékezünk mind az osztrák-magyar katonai temetőben, mind itt a Visintini magyar kápolnában, hősi halottainkról. Zarándokút, mert vállaltuk az út fáradalmait, és mint ahogy a mesékben a legkisebb elindul, kiállja a próbát és többként tér haza. Én is többként szeretnék hazatérni.

 

Több alkalommal a Veszprém Légierő Zenekar felvételeit hallhatják. Visszaemlékezünk a zenekar tihanyi hangfelvételére. 

1985 óta létezik a Magyar Honvédség Légierő Zenekar Veszprém, a karmester Katona János alezredes. Az együttesben a tradicionális fúvószenekari hangszereket találhatjuk meg. Évente közel kétszáz alkalommal lépnek fel és nem csak katonai eseményeken. 

Katona János alezredes

A hely ad egyfajta varázst ennek a felvételnek?

- Köszönhetjük elsősorban az Úristennek, másodsorban a Magyar Honvédségnek, hogy ez a dolog így összejön. Nekünk nagyon fontos, hogy szakrális hely legyen, hiszen ez adja meg az ilyeneknek pontosan a bensőségét és fölmutatja az Isten iránti szeretetet. Mi körülbelül 22-23 éve szolgálunk egyházi ünnepeken illetve istentiszteleteken, szentmiséken. Nehezebben kezdtük olyan téren, hogy ennek nem volt még kellő befogadó képessége. A kérdés az volt, hogyan tudnánk ezt úgy fölmutatni a fiatalok körében, hogy ezek az énekek a mai fülnek megfelelően a mai hangszerelésben is megjelenjenek? 1992-1993 között jött az ötlet, hogy az alapvető egyházi énekeket úgy katolikus, mint református énekeket, kicsit modernebb hangszerelésben, talán a mai fülnek megfelelő kíséretben, ha szabad azt a szót használnom, populárisabban kellene meghangszerelni. Ennek az eredménye az, hogy nem szakrális helyen, hanem mondjuk Big Band koncerten második, harmadik vagy az ötödik, hatodik szám egy-egy ilyen egyházi ének. Ennek látom most az eredményét. Én abban bízom, hogyha ezek a fiatalok, akik az énekeket hallják, és ha majd úgy gondolják, hogy Isten közelségét igénylik, akkor, ha bemennek a templomba már ismerős lesz nekik például a Boldogasszonynak vagy az Ahol vagy magyarok tündöklő csillagának a worldös változata.

 

Nem tudtunk teljes képet nyújtani az eddigi 150 adásról ugyan, de remélem tartalmas volt műsorunk. Köszönöm figyelmüket, a következőkben is legyenek rendszeres hallgatóink. A szerkesztőt, Fodor Endrét hallották.

 

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT VÁRJUK, ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK  AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM: Katolikus Tábori Püspökség, 1054 Budapest, Szabadság tér 3.

E-mail-ben: berta.tibor@hm.gov.hu 

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2016, március 9