Rádióműsor - 2016. május 18. - 159. adás

INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET 2016. május 18-ai műsor (159. adás), mely itt hallgatható meg: http://www.honvedelem.hu/cikk/57230

Magazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban.

A 159. ADÁS ÍRÁSOS - SZERKESZTETT VÁLTOZATA

„Egy gyermek csupa fül és csupa szem. Feltétel nélkül meri elveszíteni önmagát, ami a valódi birtoklás egyedüli formája. Egy gyermek mellett minden felnőtt görcsös és fukar szegény. Gyermekkorunkban minden a miénk, amit megpillantunk, s a felnőttség talán nem is más, mint a világ lassú és fokozatos elvesztése.” – Pilinszky János költő gondolataival köszöntöm önöket, a szerkesztő, Fodor Endre vagyok.

Mai adásunkban többek között majd hallanak egy Irak Kurdisztáni miniszteri látogatásról, de beszámolunk a Veszprém Légierő Zenekar stúdiófelvételéről illetve folytatjuk Nádasi Alfonz Hadinapló című kötetének felolvasását. 

 

Delegáció élén Simicskó István honvédelmi miniszter, meglátogatta a Magyar Honvédség Iraki Kiképzés-biztosító Kontingensét. A felvételt a Zrínyi Katonai Filmstúdió készítette.

Dr. Simicskó István, honvédelmi miniszter

- Azok a fiúk, akik ide eljöttek és ezt a szolgálatot vállalták, ezt az áldozatot meghozták egyéni életükben, a családjuk vonatkozásában és a katona szakmai előmenetelük érdekében is, ráadásul az ügy amit képviselnek az egy jó ügy, hiszen egy nagyon komoly fenyegetettséggel és veszéllyel szemben képezik a pesmerga erőket az Iszlám Állam nevű terrorszervezet harcosaival szemben, amely hihetetlenül nagy kockázattal jár, azt hiszem, hogy csak elismeréssel lehet szólni a magyar katonák helytállásáról és áldozatvállalásáról. Mindenhol és mindenkivel, akivel találkoztunk és beszéltünk, az elnöktől a védelmi miniszterig, a német parancsnokon át a pesmerga erők tábornokáig, mindenki pozitív, egyöntetű és elismerő véleményt fogalmazott meg a magyar katonák itt végzett szolgálatáról.

Bernd Prill ezredes, Kurdisztáni Kiképzési Koordinációs Központ parancsnok

- A magyar kiképző csoport egy lövészszázad kiképzéséért felel. Nagyon jól végzik a munkájukat, professzionális katonák, akik nagyon jól felkészültek erre a misszióra és személyesen is nagyon elégedett vagyok velük. A magyar kiképző csoport egy igazán jó csoport. 

Karim Sinjari belügyi és védelmi miniszter, Iraki Kurdisztán

- Szeretnék köszönetet mondani a magyar népnek és a magyar országgyűlésnek, továbbá Magyarország kormányának azért a támogatásért, amit az Iszlám Állam ellen harcoló pesmerga erőknek nyújtanak. Az együttműködésünk nagyon jó, a magyar katonák kiképzik a pesmerga erőinket, ami nagy segítség számunkra az Iszlám Állam legyőzéséhez. 

Falah Mustafa Bakir külügyminiszter, Iraki Kurdisztán

- Nagyon örülünk a magyarországi és a kurdisztáni régió közötti színvonalas együttműködésnek. Hálásak vagyunk a magyar népnek és Magyarország kormányának azért a támogatásért, amit számunkra nyújtanak. Nagyon eredményes politikai konzultációkra került sor eddig, a katonai és gazdasági együttműködésünk is kitűnő. Elköteleztük magunkat a Magyarországgal való hosszú távú stratégiai partnerség mellett, mert a magyarok valóban bizonyították, hogy nagyszerű barátaink.

Dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök

- Rájuk bárhol, bármikor, bármilyen feladatban számíthatunk. Látszik rajtuk, hogy felkészültek, tudják pontosan, hogy mit miért tesznek. Számomra nagyon megnyugtató volt az, amikor a parancsok azt mondja, aki a kurd katonák kiképzését, felkészítését végzi, hogy az „enyéim”. Tehát, sajátjának érzi nem csak a magyar katonát, hanem azokat a katonákat is, akiknek a felkészítéséért felel. Bármelyik helyszínen jelentünk meg és mindegy, hogy milyen nemzetiségiekkel dolgoznak együtt a katonák, mindenkitől a legnagyobb elismerést hallhattuk. 

Dr. Simicskó István, honvédelmi miniszter

- Kiváló katonáink vannak, találkoztunk az amerikai parancsnokkal is, ő is nagyon jó véleménnyel volt a magyar katonáink szolgálatáról. Úgyhogy sokkal jobban meg tudjuk érteni ezeket a problémákat és talán helyes döntéseket is ez alapján érdemes hoznunk, mint ahogyan ezt igyekeztünk az elmúlt időszakban is tenni. Magyarország nagyon komolyan kiveszi a részét ebből a küldetésből, fontos, hogy a terrorizmus ellen harcoljunk, ebben a koalícióban Magyarország ott van, szeretnénk a magyar emberek biztonságát ilyen módon is szolgálni itt is és szerte a világon ahol magyar emberek élnek, védelmezni, óvni őket és a katonáink ezt teszik, ezért jöttek.

 

A Zrínyi Katonai Filmstúdióba kalauzolom el önöket, ahol hallgatóink által igen jól ismert Veszprém Légierő Zenekar stúdiófelvételt készített.

A katonai filmstúdió hangstúdiójában vagyunk most. Milyen felvétel készül?

Katona János alezredes, a Veszprém Légierő Zenekar karnagya

- Egy komplex munka van most folyamatban. Egyfelől felvesszük a Magyar Királyi Honvédség repülődalait, ez egy nagy hiánypótlás, hiszen ezekről a dalokról annak idején nem készült felvétel, csak zongorakivonatok voltak. Ezek saját hangszerelésben föl lesznek játszva, a honvéd kórus tagjai fogják énekelni. Ez egy önálló album lesz, amelyen 17 repülődal szerepel. Másik munkánk pedig az, hogy az 56-os nagykönyvhöz készítjük a cd-nket, amelyben olyan különleges énekek lesznek, melyek a kornak voltak a dalai, úgy tánczenei jellegű vagy akár egyházi zene is. Van talán három-négy dal, ami megjelent félzenékben, ezeket az anyagokat egy Széchenyi könyvtár kutatás alapján találtam. Több tíz éves anyagokról van szó. Úgy gondoltuk, hogy a repülő haderőnemnek, fegyvernemnek legyenek dalai. Ezek tulajdonképpen induló dalok, mindegyiknek szövege van, tehát nem istrumentálisak. Ezeket arra szánjuk, hogy majd amikor kikerülnek csapatokhoz, akkor a repülő szerelőknek is meg lesz az indulója, meg ugye a különböző alakulatoknak. Az a célunk, hogy ezt a kultúrát fölelevenítsük, megőrizzük és továbbadjuk.

Ferenczi János a Zrínyi Katonai Filmstúdió hangmérnöke

- Ez egy vadonatúj kiadvány lesz, amely hamarosan megjelenik majd, egy légierő indulókat tartalmazó cd lemez. A katonai filmstúdióban működő hangstúdió az elmúlt két-három évben egy jelentős fejlesztésen és fejlődésen ment keresztül. Mára eljutottunk odáig, hogy tulajdonképpen a többsávos hangfelvételek minden igényt kielégítő megvalósítására is lehetőség van. Nem nagyon lehet mostanában olyan feladatot adni a hangstúdió számára, amelyet ne tudna a legmagasabb színvonalon a lehető legmagasabb elvárásoknak megfelelően teljesíteni.

 

Kalendárium

1817. május 17-én született Irinyi János magyar vegyész, a gyufa feltalálója. Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott. Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és a puskapor gyártás irányításával és az állami gyárak felügyeletével. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű képmia egyik legelső hazai terjesztője volt valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémia szaknyelv kialakításában.
1884. május 17-én hunyt el Kosztolányi Mór a szabadságharc honvéd ezredese. 
1892. május 17-én hunyt el Klapka György honvéd tábornok, a komáromi vár parancsnoka. 
1849. május 21-én az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során a Görgei Artúr által vezetett honvédcsapatok három hetes ostrom után visszafoglalták Buda várát. Ennek emlékére 1992-től a kormány határozata alapján, e napon ünnepeljük a Magyar Honvédelem Napját. 
1916. május 21-én hunyt el Görgey Artúr honvéd tábornok, az 1848-49-es honvéd haderő főparancsnoka. 
1967. május 21-én hunyt el Lakatos Géza honvéd vezérezredes, politikus, akit 1944. augusztus 29-én Horthy Miklós nevezett ki miniszterelnökké és titokban megbízta a háborúból való kilépés és a fegyverszünet előkészítésével. Eltávolították a szélső jobboldali politikusokat és leváltották a zsidó deportálásért felelős államtitkárokat. Október 15-i sikertelen kiugrási kísérlet után a németek fogságába esett. 1945. január 2-án letartóztatták és a sopronkőhidai börtönbe zárták, ahonnan január 28-án szabadon engedték, de Sopronba internálták. 1945 áprilisában a szovjet csapatok bevonulása után Kiskőrösre vitték és folyamatos kihallgatásoknak vetették alá. 1946 januárjában helyezték szabadlábra, számos népbírósági perben hallgatták ki tanúként, 1949-ben pedig megvonták a nyugdíját, elvették a földreform után megmaradt birtokát is. 

 

Nádasi Alfonz Hadinapló, Bőzsöny Ferenc folytatja újabb résszel a kötet felolvasását. 

Július 2. vasárnap

Oláh Ferkó orvos is eljött velem Dobrosovoba. Kojó a sok munkája ellenére is jókedvű volt. Ennek azért örülök, mert sohasem ismerem ki magamat teljesen ezen az emberen. Szerb, többször elárulja vad szerb érzelmeit. Nagyon művelt, jó orvos. De mindig az az érzésem, hogy a bicska ott van a zsebében, mely pillanat alatt kinyílik, ha délszláv érzéseiben valaki megsérti. Illetve amikor túlzott érzékenységében ő gondolja, hogy a másik meg akarja sérteni.
Ugyanakkor újabban így kapja a leveleit: Brankovics Szilárd. Meg is mondtam neki, miért kellett a Konstantint most egyszerre megmagyarosítani. Sokkal szimpatikusabb számomra, ha keményen kitart az előző mellett. Igen tetszett neki a mondatom.
Jól éreztük magunkat hármasban. Szeretek ilyen okos, művelt emberek között lenni. Még a legkönnyebb fajsúlyú, tréfás gondolataik is szellemesek. Egészen új emberek vannak körülöttem a misén. Ahogy végignézek rajtuk és köztük, az első gondolatom beszéd közben: vajon ezek hogyan fogadnak engem, a papot. Mikor már kissé megértenénk egymást ebben a feszült, idegen világban, máris más beosztást kapnak, vagy hazamennek vagy átrendeznek bennünket. Itt mindenki fél a másiktól.
Nagyon élesednek a politikai viták. A tisztességes magyarok mindig nagyobb rezignációval beszélnek a jövőről. Bezzeg az a néhány nyilas, aki kukac módjára megbúvik a tömegben, alig várja, hogy teljesen átvegyék az irányítást, és kinyalhassák imádott főtestvérüknek, Szálasinak, és a még inkább imádott főfőtestvérüknek, Hitlernek, a fenekét. Közben észre sem veszik, hogy hazaárulók lesznek.
A fiatal tisztek közt mind jobban látom elharapózni ezt a nyálas, megfoghatatlan, agyrém elméletű elképzelést. Sajnos, tőlem annyira tartanak ezek a tisztek, hogy józan állapotukban nem is merik előhozni véleményüket. De ha jelenlétemben spicces, boros vagy részeg tiszt megszólal, felszabadul a gátlás alól, és hőzöng a soha nem látott jövő, csak megrajzolni akarásával. Mert vagy belefojtom a harmadik mondatába a szót, vagy maga nem tudja folytatni a zagyvasága, műveletlensége, vagy részegsége miatt.
Aztán itt vannak a kommunisták. Látszik, hogy meghúzzák magukat. De folyton szaglásznak, találnak-e magukhoz hasonló lázító valakit. Jaj, csak ilyenekkel ne találkoznám. Gyávák, hazugok, a múltat teljesen megtagadók. Néhány moszkvai zsidót hősnek kiáltanak ki. Ugyanakkor az egész magyar történelem hősei az ő számukra nem léteznek. Akkorákat hazudnak társaikról, hogyan játszották ki a pesti rendőrök éberségét, figyelmét. Éppen olyan hazaárulók, ha nem nagyobbak, mint a nyilasok. Azok Berlinben akarják eladni a hazánkat, ezek pedig Moszkvában. Isten mentsen meg bennünket, ha akármelyik vezetéshez jut. Sajnos, inkább a kommunisták, mert orosz győzelem esetén ezek bújnak elő odúikból.
Mise után kezdtem megismerkedni az új emberekkel. Azt a néhány kötelező trógert leszámítva, aki minden alakulatban akad, igen szívesen vettek körül, és feleltek érdeklődő kérdéseimre. Azt mondja az egyik régebbi magyar: Tisztelendő úr, csak minél több példabeszédet mondjon /példát értett/, elhagyatnánk akármeddig. Hát ennek örültem.
Azért került elő ez a mondat, mert megkérdeztem, megértenek e mindent a prédikációban. Nem hosszú-e, mert kb. 20 percig szoktam beszélni, nem kell e más témákat vennem?
Szeniszcsén az első misét éppen befejeztem, mikor a Himnusz első hangjai közben pillanatok alatt olyan légi harc keletkezett a fejünk felett, hogy remegett körülöttünk minden. Az a két orosz Stormovik, amelyik már reggel itt volt a szomszédba, most újra meg újra kereste a németek állásait, úgy látszik, újabb parancsot kapott a támadásra. Most, 11 órakor végre is hajtották. A légfúrósok nyomjelzős lövedékei a derült égben is kitűnően láthatók voltak. Tovább folytattuk a Himnuszt. Közben a fákról potyogtak a repülők nehézpuskájából a hüvelyek és a golyók. Hirtelen éles csattanás és vijjogó géppisztoly sorozat hangzott közvetlen közelből. Hát ez mi? Kiderült, hogy Kárpáti János bácsi, a híres Nimród, nem bírt magával, és mikor az egyik Stormovik előttünk nem ismert ok miatt, hirtelen mélyre szállt, János bácsit elfogta a vadászszenvedély és a ruszkik iránt érzett őszinte szeretet, hát néhány tárat beléjük eresztett. Azt mondják a szemtanúk, határozottan látták, mikor a gép oldalát eltalálták a golyók.
Az egyik légfúrós jól célzott, mert mikor visszajött a másik gép, kigyulladt. De úgy látszik, ügyes orosz ült benne, mert hirtelen Keletnek fordult, és sikerült átmennie saját területére.
Miközben tovább énekeltünk, a nagy dörejben még a saját hangomat sem értettem. A német állásokban sokan megsebesültek.
A többi misét csendesen tudtam befejezni. Az emberek mindenütt nyugodtan hallgatták a tanításomat.
A mokrányi németek kiheverték a déli támadást. Öt órára "vareitére" hívtak bennünket. Mikor megkérdeztük, hogy megtartják-e, azt a választ kaptuk: mi lenne, ha minden támadás kizökkentené őket az eltervezett szórakozásukból. Volt ebben nagyképűség is, de azért tetszett ez a helytállás. Néhány gyenge számot leszámítva jó volt a műsor. Különösen az énekkaruk volt jó. Egy bűvész nagyszerűen tüntetett és varázsolt el, majd kerített elő mindenféle tárgyat.

„A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér.” Azt hiszem, méltán igazat adhatunk Claude Debussy gondolatainak, amelyet talán a mai műsorunkat hallgatva is bizonyítva látnak. Megköszönöm az önök figyelmét, abban bízva, hogy tartalmasnak ítélték mai műsorunkat is. Elköszön önöktől a szerkesztő, Fodor Endrét hallották.

 

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT VÁRJUK, ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK  AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM: Katolikus Tábori Püspökség,1054 Budapest, Szabadság tér 3.

E-mail-ben: berta.tibor@hm.gov.hu  

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2016, május 18