Rádióműsor - 2016. július 06. - 166. adás

INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET2016. július 06-ai műsor (166. adás), mely itt hallgatható meg: http://www.honvedelem.hu/cikk/58170

Magazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban.

A 166. ADÁS ÍRÁSOS - SZERKESZTETT VÁLTOZATA

„Ne mondd, hogy az, ki bátor volt megszületni, mind hős, ha majd tenni kell. Az álmom rég majd békében úgy ébredni, hogy ezt hősök nélkül értük el.” – E dalszöveggel köszöntöm önöket, a szerkesztőt, Fodor Endrét hallják.

Az Inter arma caritas mai adásában egy hálaadó szentmiséről hallanak, melyet tíz ezüstmisés atya celebrált. Folytatjuk Nádasi Alfonz Hadinapló című kötetének felolvasását, de váratlan tragédia következtében elhunyt, hősi halált halt tűzszerész katonáinkra is emlékezünk.

 

Július 1-én, pénteken, kora délután a Hortobágyi Nemzeti Parkban a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred állományába tartozó tűzszerészek mentesítési feladatokat láttak el és a mentesítés során az egyik robbanótest, eddig tisztázatlan okból felrobbant. A robbanás következtében négy tűzszerész katona életét vesztette, egy súlyosan megsérült. Még pénteken este rendkívüli sajtótájékoztatót tartottak a Honvédelmi Minisztériumban, Dr. Simicskó István honvédelmi minisztert és Dr. Benkő Tibor vezérkarfőnököt hallják.

- Négy tűzszerész katonánk vesztette életét a mai nap folyamán. Egy katonánk súlyosan, de nem életveszélyesen megsérült, akit jelenleg a Honvédkórházban ápolnak. Öt gyermek maradt édesapa nélkül. Természetesen mindent megteszünk annak érdekében, hogy a hozzátartozókat, a családtagokat minden lehetséges segítségben részesítsünk, a lehetőségeink maximumáig szeretnénk elmenni. Amit én magam, honvédelmi miniszterként megtehetek túl a részvétnyilvánításon az az, hogy hősi halottá nyilvánítjuk a négy tűzszerész katonánkat, és amit én adhatok legmagasabb elismerésként az a Hazáért Érdemjel. Ezt is kezdeményeztem, hogy az érdemjelet átadjuk a hozzátartóknak és a családtagoknak.

- Az a bomba, amit előtaláltak, az egy 250 kilós repeszromboló bomba. Ott a helyszínen találták elő. Két bomba várt megsemmisítésre, mind a két bombát a mai napon kívánták a katonák megsemmisíteni. Ezek a bombák már hatástalanítva voltak, ezekből a bombákból a tűzszerészek jelentése alapján, korábban kiszerelték a gyújtószerkezetet, a gyutacsot, amelyek működésbe hozhatnak egy bombát, hogy felrobbanjon. Ennek ellenére, hogy ezek kiszerelésre kerültek, nem tudjuk, hogy mi az az ok, amely kiváltotta ezt a tragédiát, nyilván a vizsgálat fogja meghatározni.

 

Hálaadó szentmisét tartottak a Balatonfűzfő-Gyártelepi Szent László templom búcsúünnepén. Tíz ezüstmisés atya celebrálta a szentmisét, köztük Berta Tibor ezredes, általános helynök. Ami közös hálaadásuk volt, hogy főpásztoraik 25 évvel ezelőtt szentelték őket áldozópappá.

Berta Tibor ezredest, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynökét hallják

- 25 esztendeje szenteltek bennünket pappá. Ebben az évfolyamban, akik mi Esztergomban végeztünk, tízen vagyunk. Valójában többen kezdtük el, de van, aki nem lett pap közülünk és az évfolyamunk még két társsal lenne teljes, akik a Központi Szemináriumban végeztek. Igazából mi egy nagy évfolyam voltunk annak idején 1991-ben, 12-en végeztünk. Azért vagyunk most itt, mert Szécsi Feri, mint balatonfűzfői plébános meghívott bennünket, hogy itt tartsuk meg a szokásos évfolyam találkozónkat, amiben én azért nagy ludas vagyok, mert sokszor hiányoztam ezekről a találkozókról akár nyáron, akár télen voltak. Ezen a szentmisén a 25 esztendőért adunk hálát, melyet sokan negyed századnak mondanak, amit én kicsit túlzásnak tartok, maradjunk a 25 évnél, az kicsit jobban hangzik. Én személy szerint nagyon sokaknak köszönhetem ezt a 25 évet. Ha visszafelé haladunk az időben, akkor köszönet jár a Magyar Honvédségnek, a minisztériumnak, a vezérkarnak és a Zrínyi Médiának természetesen, de gondolhatok azokra a katonákra is, akikkel már együtt vagyok 22 esztendeje. Az embernek meg kell említenie mindazokat is, akiknek azt köszönheti, hogy most itt áll, a szüleimet, tanítóimat, tanáraimat, professzorokat a teológián, püspököket, azokat az elöljárókat, akik lehetővé tették azt, hogy az ember 25 évig dolgozhasson, akár a Katolikus Egyházat nézzük, akár 22 éve most már a Magyar Honvédséget. Ebből a 25 évből 22 a tábori lelkészségé hála Istennek és én azt mondom, hogy hála Istennek, mert nagyon szeretem ezt csinálni. Az előbb kérdezték tőlem, hogy miben különbözik ez a plébániai szolgálattól? Mindenben különbözik tőle, teljesen más, mint egy plébánosi szolgálat, hiszen mi próbálunk igazodni a katonák sajátságos életéhez és ezt a sajátságos életformát kell valójában nekünk, lelkipásztoroknak szolgálni. 

Akikkel együtt végzett, azok közül van-e másnak is kapcsolata a tábori lelkészettel?

- Szécsi Ferenc atyának, aki 10 esztendeje már kisegítő tábori lelkészként dolgozik nálunk. A többiek hagyományos lelkipásztori munkában dolgoznak, de Feri atya teljesen benne van a honvédségben. Attól függetlenül, hogy ő plébános, Veszprémben vagy Balatonakarattyán mindent megtesz azért, hogy a honvédség lelkipásztori szolgálatát ellássa. 

Negyed század azért mégis komoly idő ebben a szolgálatban, legyünk őszinték. Hogyha néhány mondatban summázni kéne ezt a szolgálatot, akkor milyen tapasztalásokat ad az elmúlt 25 év?

- Egy olyan tapasztalást ad, ami azelőtt nem volt. Tehát én nem tanultam ezt, nem tudtuk elsajátítani könyvekből. Sőt amikor a teológián tanultunk, akkor azt hiszem, hogy talán egyszer lett megemlítve az, hogy létezik tábori lelkész. Egyébként különösebben nem tudtunk erről semmit sem. Azt a tapasztalatot, amit én szereztem az elmúlt 25 év alatt, azt közösen alakítottuk ki a tábori lelkészekkel, vagy az, amit az ember egyénileg megpróbált megtenni. Ebben van külszolgálati tapasztalat, van itteni tapasztalat, vannak benne nehéz dolgok, amikor halálesetek történtek. De vannak benne örömteliek és olyan derűs pillanatok, amikor az ember keresztelésekre, házasságkötésekre emlékszik, egy-egy katonai sikerre vagy egy-egy olyan emberre, aki valamiképpen megpróbálta azt az eszményt megtestesíteni, ami a szolgálati szabályzat első pár oldalában benne van, ami egy nagyon magas mérce igazából, de én azt hiszem, hogy sokan vannak olyan katonák, akik ezt az eszményt elszeretnék érni. 

Egy ilyen évfolyam találkozó mit ad pluszba?

- Sokat beszélgetünk, hogy kivel, mi történt az elmúlt időszakban. Nekem most minden bizonnyal lesz olyan is, akivel talán nem is találkoztam jó pár esztendeje. Talán ma este arra is sor kerül, hogy megbeszéljük kivel, mi történt az elmúlt 5 vagy akár 25 év alatt és gondolom arról is beszélünk, hogy milyen aktuális dolgok vannak az ember életében.

A felvételt a Zrínyi Katonai Filmstúdió készítette.

 

Nádasi Alfonz Hadinapló című kötetének felolvasását folytatjuk, Bőzsöny Ferencet hallják.

július 7.

Érdekes élmény volt az új alakulatomhoz, a zászlóaljhoz kimenni. Kocsin egy óra alatt odaértem. Aránylag csendes napot sikerült kifognom. Útközben alig láttam a szokásos napi orosz postagépen kívül mást. A postást már jól ismerem. Naponta találkozom vele valamelyik területen. A napokban azt is sikerült meglátnom az erdőben, ahogy egy kis tisztásra értem a lovammal, hogy ejtőernyőn dobja le a szokásos terhét. Olyan alacsonyra szállt, hogy a szó szoros értelemben súrolta a fákat. Nyilván azért, hogy a légfúrósok ne vegyék észre. A jelzett helyen már várta két ember, akik felkapták a kis zsákot. Összegyűrték az ejtőernyőt, és máris eltűntek a fák között. Megtudtam, hogy a környező falvakból kitelepített oroszok laknak ott. Nekik küldik a megfelelő irányítást, partizánparancsot, gyógyszert, rádiót, élelmet. Azt is mesélték a partizán barátaim, hogy embert is ejtenek le. De csak éjjel. Hát ki az öregapám látott már ilyen haditerületet. Velünk szemben a parton oroszok. Közöttünk oroszok. A hátunk mögött oroszok. Az ellenség az ellenség háta mögé a saját embereinek parancsokat juttat el. Az ellenség, jelen esetben jómagam, mindezt látja, de senkinek nem szól, és mindezt megbeszéli az ellenséggel, a partizánokkal. Közben pedig ők becsülnek minket, mi pedig becsüljük őket. Ők is az ördögbe kívánják Sztálint, mi is. De azért ellenségek vagyunk. Aki ezt meg tudja fejteni, annak be kéne aranyozni a fejét.
A zászlóalj eljött Zamoscséről a szemben lévő erdőbe. Gyönyörű helyen vannak, egy nagy tó szomszédságában. Ahogy elgyönyörködtem a tájban, mintha valami varázslat alatt lettem volna. A tóra ráhajoltak a fák. Kristálytiszta vizét itt-ott borzolta a lágy szellő. De aztán újra tükörsima lett. Minden kis levélerezet jól látszott a tükörben. A különböző törésszögekben a halak, mint túlvilági lények látszottak, amint csapatosan vonultak. Apró buborékok szálltak a zöldessárga színű és mégis teljesen átlátszó vízből. Olyan volt, mintha gyöngyfüzért emeltek volna láthatatlan kezek a vízikirálynő nyakába.
Csak álltam, álltam, és újra elfeledkeztem arról, hol vagyok. Miért kell ezt a szépséget, és minden más szépséget elrontani a gyűlölettel, vérrel, szennyel?
Mintha valami zarándoktábor lenne az egész zászlóalj körlet. De vissza kellett süllyednem a valósága. Mert a zarándokok vagy cserkészek a képzeletem után - sajnos - valóságos katonákká alakultak át.
Minden épkézláb ember ott volt a misén. A szolgálatban levők is messziről hallgatták a prédikációt, ahogy körülnéztem. A tisztikar Berzeviczy alezredessel az élén teljes létszámban ott volt. Az alezredes már ismert. Vele jöttem ki a hadműveleti területre.
Úgy látszik, most már teljesen ismerem a körülöttem levő embereket. Az evangélium tanítását sikerül világosan magyaráznom. Úgy, hogy igen-igen, nem-nem a gondolatok lényege. Tehát mindenki megértheti.
Az öntudatos magyar - témát elemeztem. Szerelmese vagyok ennek a gondolatnak. Meggyőződésem, hogy a zseniális tehetségünk, jó tulajdonságaink mellett még ennyi bajnak sem volna szabad lennie, ha több öntudat lenne sok magyarban. Az öntudat hiánya, vagy ha megvan, annak a túltengése /tehát a bölcsesség hiánya igen sok bajnak a forrása. Úgy látszik, jó benyomást keltettem, mert a tisztek bólogattak, a gátlás nélküli karpaszományosok és legénységiek közben jól oldalba vágták egymást.
Utána ismerkedtem az emberekkel. Sörrel kínáltak. Félek, hogy sokat beszéltem. De úgy tűzbe hoztak a kérdéseikkel, hogy nem tudtam ellenállni. Éreztem, hogy az őszinte érdeklődés, a rejtett politikai pártállás, a műveletlenség olyan keresztmetszetben jelentkezik náluk, amelyet mindenképpen át kell hidalnom. Hogy mi volt a kérdések mögött, majd a jövő héten kipuhatolom. Félek, hogy felvágónak látszhattam. De felbőszített a velem szemben ülő százados. Csak bólogatott mindenkinek a mondatára, véleményére, és közben cigarettázott. De annyi mondani valója sem volt, mint egy csigabigának.
Otthon sebesülteket szállítottunk a kórházvonathoz. Néhány nagyon súlyosat nagy aggodalommal bocsátottunk útnak.

 

Rendhagyó módon köszönöm meg a figyelmüket és búcsúzom önöktől. Közös imádságunk az elhunytakért, Juhász Attila főtörzsőrmesterért, Rózsa János Nándor főtörzsőrmesterért, Balázs Ádám őrmesterért és Kozár Gábor szakaszvezetőért szól. Nyugodjanak békében!

Hiszek egy Istenben
mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.
És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban;
aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától;
szenvedett Poncius Pilátus alatt;
megfeszítették, meghalt és eltemették.
Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül;
fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján;
onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben.
Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat;
a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát;
a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved;
jöjjön el a te országod;
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek;
és ne vígy minket kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól! Ámen.

 

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT VÁRJUK, ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM: Katolikus Tábori Püspökség, 1054 Budapest, Szabadság tér 3.

E-mail-ben: berta.tibor@hm.gov.hu 

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2016, július 6