Rádióműsor - 2016. július 13. - 167. adás

INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET2016. július 13-ai műsor (167. adás), mely itt hallgatható meg: http://www.honvedelem.hu/cikk/58251

Magazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban.

A 167. ADÁS ÍRÁSOS - SZERKESZTETT VÁLTOZATA

„Valójában az a bátor ember, aki ellenáll a félelemnek, aki legyőzi a félelmét – nem pedig az, akiből hiányzik a félelem” – mondta Mark Twain amerikai író. Köszöntöm önöket, a szerkesztőt, Fodor Endrét hallják.

Mai adásunkban majd honvédelmi táborozókról hallanak és katonai esküre, altiszti esküre is hívjuk önöket hangképes riportunkban.

Előző héten beszámoltunk a Hortobágyon történt tűzszerészek tragédiájáról. Egy hír a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjától: 12 napi ápolást, kivizsgálást és több műtétet követően hazatávozhatott a július 1-én megsérült tűzszerész főtörzsőrmester. Természetesen további vizsgálatokkal, rehabilitációval folytatódik a kezelése.

 

Hallották már, ismerik önök az altiszti hitvallást? Szentendrén, a város főterén, 142 altiszt tett esküt szüleik, családtagjaik, ismerőseik jelenlétében.

Orosz Zoltán altábornagy, honvéd vezérkar főnök helyettes

- A honvédelem ügye az ország polgárainak közös felelőssége, melyben kiemelt szerepe és jelentősége van a Magyar Honvédségnek. A haza védelme minden polgár kötelessége a saját területén, a saját munkahelyén, a saját posztján. A Magyar Honvédség a honvédelem ügyének egy oszlopa. Önök fogadalmat tettek, hogy a haza fegyveres védelmének szentelik életüket és ezt a feladatot élethivatásuknak tekintik. Kérem és elvárom önöktől, történelmi értékeinkhez híven erősítsék meg önmagukat hazánk védelme iránti elkötelezettségben, hitben, akarásban, katonai tudásban és felkészültségben. Tegyenek meg mindent azért, hogy önmaguk és katonaközösségük bármilyen veszélyhelyzetben is kész és képes a Magyar Honvédség küldetése teljesítésére. Mai esküjükhöz hűen, kiváló szolgálattal mindig legyenek méltók a társadalom bizalmára és elismerésére. Megalkuvást nem tűrve, minden körülmények között őrizzék meg egyenruhájuk és a Magyar Honvédség becsületét.

- Én, Tóth Ádám őrmester esküszöm, hogy Magyarországot híven szolgálom, hűséges altisztje leszek. Magyarország függetlenségét, az állampolgárok jogait és szabadságát bátran, a törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott honvédek és fegyverek erejével, életem árán is megvédem. Elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimet jogaik tiszteletben tartásával vezetem, róluk emberséggel és felelősséggel gondoskodom. Isten engem úgy segéljen!

 

Itt a nyár ideje, nem véletlen, hogy táborozás időszakában honvédelmi tábort is tartanak. A Klapka György Lövészdandár várta a fiatalokat.

Orbán Viktor százados

- Miniszter úr feladatszabása alapján elkezdtük szervezni ezeket a honvédelmi táborokat. A jelenlegi tábor ezen a héten hétfőn, azaz július 4-én indult. Mintegy 16 gyerkőc jelent meg itt nálunk hétfőn reggel riadt szemmel a kapuban, de azt kell mondjam, hogy a hét során igazi lövész alegységgé kovácsolódtak össze. Ott vannak mentálisan fejben, és tudják a dolgukat. Tudják nagyjából azt, hogy mi az, ami egy lövészkatonának a napi életét kiteszi, körülbelül mik azok a feladatok, szakterületek, ami egy lövészkatona feladatellátásához illetve a napi életéhez szükséges.

Rezicska Richárd, táborozó

- Székesfehérváron négyen megnyertünk egy honvédelmi versenyt és nyereményként kaptunk egy egyhetes tábort. Több helyre is mehettünk volna, de mi a lövészetet választottuk.

Simon Bíbor, táborozó

- Nagyon szeretem volna sporttáborba menni, sok ilyet kerestem és akkor találtam ezt a katonai tábort. Tudtam, hogy itt lehet feszegetni a határokat, amit én nagyon szeretek.

A tatai táborozás után most ugorjunk át Csobánkára.

Dr. Zelei Zoltán nyugállományú alezredes, táborvezető

- Alapvető önvédelmi technikákkal foglalkozunk eszközzel, eszköz nélkül. Olyan tapasztalatokat próbálunk átadni a saját gyakorlatból, járőrversenyeken szerzett tapasztalatokból, különböző katonai feladatokból, tehát akár egy ejtőernyős képzésből, ami a fiatalokat érdekli. Lövészettel, általános lőkiképzési elemekkel foglalkozunk, persze modern technikával, kis helyigénnyel, tehát airsoft lövészet például, ami nálunk szerepel. A taktikai képzésbe, például egy épületharcászatba nyilván nem megyünk bele a gyerekekkel, bár nagyon érdekelné őket, de az általános katonai ismereteken túl egy nagyon pici pluszt adunk a specializáció irányába.

Mészáros Zoltán, táborozó

- Érdekel a katonaság, annak tevékenységei. Katonacsaládból származom és szeretnék majd a jövőben én is katona lenni.

A Magyar Tartalékosok Szövetségének Hagyományőrző Tagozata, II. világháborús tüzéralegység életébe kóstolhattak, hallgathattak bele.

Jásdi Balázs a Magyar Tartalékosok Szövetsége, Hagyományőrző Tagozatának vezetője 

- Most vannak civil és katonasulis diákok is. Velük is nagyon komolyan foglalkozunk, hogy a lövészettől kezdve, a kézifegyverek kezeléséig mindent megismerjenek. Vaklőszerünk van bőven, tehát a fegyverek hangját is megszokják. Puskát, géppisztolyt, géppuskát, golyószórót ugyanígy kipróbálhatnak. A kezelőszámokat folyamatosan cseréljük, tehát itt most a hegyiágyúval és a II. világháborús páncéltörő ágyúval is folyamatosan folynak az oktatások. 

Balogh István, táborozó

- Azért jelentkeztem ebbe a táborba, mert önkéntes katonai szolgálatra is jelentkeztem és ez egy jó előkészítése ennek. Két hét múlva kezdődik az önkéntes katonai kiképzés és ettől a tábortól azt várom, hogy valamennyit segít abban, hogy ott könnyebben menjenek a katonai dolgok.

- Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a fiatalok abszolút fogékonyak a honvédelem ügye iránt. Tehát a hírek, amiket hallunk, hogy a fiatalokat már nem érdekli, ez nem igaz, abszolút érdekli őket. Ami nagyon érdekes, hogy vannak olyan gyerekek, akik a tábor elején kicsit ügyetlenebbek, de a tábor végére ők is tökéletesen hajtják végre a díszelgést, a fegyverkezést, ami nagyon kellemes csalódásként szokott érni bennünket. 

 

Nádasi Alfonz Hadinapló című kötetének felolvasását folytatjuk, Bőzsöny Ferencet hallják. 

július 8.

Csendes nap volt. A sebesültek közül csak a könnyebbek maradtak itt. Apró adminisztrációk bosszantják az életet. A sebesültszállítók elmondják a maguk területéről, hogy milyen ostoba módon gazdálkodnak a benzinnel, olajjal, pótalkatrészekkel.
Most kaptuk meg a listát arról, hogy több mint száz fajta teherautót, személykocsit, motorkerékpárt kiselejteznek, mert lehetetlen őket ellátni alkatrészekkel. A szegény sofőrök hónapok óta könyörögnek, hogy ez meglegyen, de az aranygalléros hatökrök méltóságon alulinak minősítik, ha egy pesti vagány autóbuszsofőr javasol valamit.
Erről jut eszembe: Ez a Szabó Kálmán beképzeltségben, önfejűségben, korlátoltságban ezekhez az aranygallérosokhoz lett hasonló. Ami eddig rejtett tulajdonsága volt, mint helyettes parancsnoknak, most ki akarja élni magát. Ma például kijelentette, hogy altisztekkel nem ül egy asztalhoz.
Hát ilyen botrányt még nem csináltam, mint ennek a mondatnak a hallatára. Háttere az volt, hogy a német szerótól, műszaki alakulattól, mert hivatalosan van köztük osztrák, sőt burgenlandi is és ezek valamennyien utálják Hitlert, ma ketten idejöttek volna vacsorára a meghívásunkra. Telefonáltak, hogy nem jöhetnek, mert váratlan parancsot kaptak Pinszk felé. A nekik szánt vacsorát magunk ettük meg a saját sofőreinkkel.
Én pedig csak azért is, feltűnően barátkoztam a sebszállítókkal és a többi sofőrrel. Ez nem is volt nehéz, mert szeretem őket. Büszkeségeink! A legnehezebb helyzetekben nekik köszönhetjük sokszor a saját életünket is. Mindig útra készen vannak. Nagyszerűen karban tartják a gépeket. Kitűnően vezetnek, és ami nem utolsó, jó bajtársak. De természetes, hogy ők is elvárják, embernek tekintsék őket, nem pedig lenézett senkiknek, akikkel nem lehet egy asztalhoz ülni.
Hát ez a Kálmán mivé lett? Szegény Boróka öntelt, önmaga gőgjébe süllyedt, önelégült, beképzelt férjet kapna, ha ebből a házasságból valami is lenne. De most már magam beszélem le, ha lesz rá alkalom. De mindkettőt. Legalább Kálmán nem tesz tönkre senkit.
Kitűnően éreztük magunkat a sofőrökkel. Jó érzés volt hallani újra, amit maguk között mindig mondanak: Tisztelendő úr, magát azért szeretjük, mert mindig átveszi tőlünk a kormányt, ha látja, hogy fáradtak vagyunk. Meg azért is, mert a maga nyugodtsága, hidegvére, bátorsága, sőt az egyik azt is mondta, vagánysága, belénk is erőt önt.
Valóban, ismételten megtörtént, hogy valami veszélyes útra úgy vállalkoztak, ha én is velük megyek. Eddig mentem is mindig.
Ez a butító bor megint mit tett? A helyettesítő Cs. zászlós és a parancsnok egymásnak ment. Alig tudtam szétválasztani őket. Hogy nekem minden piszkos ügyben pelenkamosónak kell lennem!

 

Köszönöm figyelmüket, elbúcsúzom önöktől, a szerkesztőt, Fodor Endrét hallották. Adásunk elkészítésében segítségemre volt a Zrínyi Katonai Filmstúdió. További kellemes rádiózást kívánok, Wass Albert idézettel zárom mai műsorunkat. 

„Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.
De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:
ítéletes, zivataros,
villám-világos éjszakákon.”

 

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT VÁRJUK, ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM: Katolikus Tábori Püspökség,1054 Budapest, Szabadság tér 3.

E-mail-ben: berta.tibor@hm.gov.hu 

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2016, július 13