Megjelenés a médiában - 2004

Megjelenés a médiában - 2004

 

HÁLÁVAL KELL VISSZAGONDOLNUNK

katolikus.hu, 2004.

Tízéves a katonai ordinariátus

Mindenekelőtt meg kellett találni azokat a személyeket - mondja Szabó Tamás püspök -, akik képesek ellátni ezt a különleges lelkipásztori feladatot. Az egyházmegyék vállalták, hogy egy-egy papjukat a katonai ordinariátus rendelkezésére bocsátják, így jött létre a lelkészi állomány. Az évek során a lelkipásztori helyek száma ugyan növekedett, a személyi állomány létszáma azonban nem változott. Most, tíz év elteltével huszonöt tábori lelkészi helyünk van, melyből tizenöt van betöltve. Létszámát tekintve a tábori püspökség a legkisebb magyarországi egyházmegye, tizenöt fő: a püspök és a joghatósága alá tartozó tizennégy lelkész. A katonai ordinariátus működési területe azonban négy esperesi kerületen keresztül az egész országra kiterjed. Azokon a településeken, ahol laktanya működik, de főállású tábori lelkész küldésére nincs mód, nyolc kisegítő lelkész, továbbá néhány önkéntes világi munkatárs segíti a szolgálat működését.

Mindnyájunk életében léteznek olyan pillanatok, amelyek egész életünkre kihatnak. Egy nemzet történetében is vannak sorsfordító, kegyelmi idők. Ilyen volt tíz évvel ezelőtt, 1994. január 10-e, amikor államközi megállapodás született hazánk és az Apostoli Szentszék között a tábori lelkészi szolgálat felállításáról. Für Lajos honvédelmi miniszter és Angelo Acerbi érsek aláírásával, több mint negyvenéves "kényszerleszerelés" ért véget. Az elmúlt évek bizonyították, hogy a szolgálat felállításának nyertesei nem csupán a katonák lettek, hanem az egész magyar társadalom. Hazánkban a honvédségnél utoljára 1951-ben teljesített szolgálatot katolikus pap. Önálló hagyománya azelőtt sem igen volt a tábori lelkészetnek. A monarchia fennállásáig közös szolgálat létezett, és csak 1920-ban alakult meg az önálló magyar tábori lelkészi szolgálat. A Magyar Néphadsereg létrehozásával párhuzamosan folyt a tábori lelkészek munkájának ellehetetlenítése. 1950-ben már csupán három lelkész működött a hadseregben. Nyugdíjazásukkal, 1951. március 1-jével megszűnt hazánkban a tábori lelkészi szolgálat. Az utolsó magyar tábori püspök: Haász István pedig 1973. január 15-én, a svájci Einsiedelnben, emigrációban hunyt el. Abban az esztendőben még csak középiskolai tanulmányait végezte Szabó Tamás dandártábornok, a katonai ordinariátus jelenlegi püspöke, és a szolgálat legidősebb papját is csak három évvel később, 1976-ban szentelték.

A szolgálat felépítésének érdeme elsősorban Ladocsi Gáspár püspök úré, aki mint első tábori püspök kapott kinevezést - válaszolja lapunk kérdésére Szabó Tamás tábori püspök, akivel a tízéves évforduló alkalmából beszélgettünk.

A magyar katonák lelkipásztori ellátásáról a katolikus, a protestáns és a zsidó tábori lelkészi szolgálat gondoskodik. A laktanyák nyolcvan százalékában napi vagy heti rendszerességgel megjelenik egy katolikus vagy egy protestáns tábori lelkész, tehát viszonylag jó a lefedettség...

A Magyar Köztársaság és a Szentszék között fennálló megállapodás értelmében a katonák mellett azok családtagjai, továbbá a polgári alkalmazottak, illetve családtagjaik, valamint az oktatási, szociális, egészségügyi intézmények dolgozói, a bennük tartózkodó személyek: betegek, tanulók, a nyugdíjas katonák és hozzátartozóik is a katonai ordinariátus joghatósága alá tartoznak. Ha mindezt egybevetjük, körülbelül százhúszezer lélek ellátásáról kell gondoskodnunk - mondja a tábori püspök.

Tudjuk, hogy nincs, de szükséges volna-e a laktanyák területén helyőrségi kápolna?

Jelenleg még a püspöknek sincs székesegyháza, átmeneti megoldásként a püspöki funkciókra a Budavári Nagyboldogasszony-templomot vesszük igénybe. Szinte valamennyi laktanyában létezik azonban ökumenikus funkciót ellátó imaterem. A lelkészek pedig ugyanúgy rendelkeznek "alapfelszereléssel", mint a katonák, de náluk ez nem sátorlap, fegyver, gyalogsági ásó, hanem: papi ing, alba, stóla, liturgikus könyvek és mindaz, ami a lelkipásztorkodáshoz szükséges. A püspök alapfelszerelését: a pásztorbotot, mellkeresztet, mitrát, gyűrűt is a Honvédelmi Minisztérium biztosítja.

A lelkészek alapkiképzésben is részesülnek, mely katonai és lelki összetevőből áll...

Ahogyan a lövész katonának a lövészismereteit kell évenként bővítenie, úgy a tábori lelkésznek is törekednie kell teológiai és lelkipásztori tudásának a tökéletesítésére. Ennek keretében a Honvédelmi Minisztérium támogatásával a tábori lelkészek évente háromnapos kötelező lelkigyakorlaton vesznek részt. Emellett idegen nyelvi képzésre is szükségük van, hiszen 2006-tól minden tiszti rendfokozattal rendelkező katona számára alapkövetelmény lesz a középfokú nyelvvizsga. Mindezt a tábori püspökség életében is haszonnal tudjuk majd alkalmazni, hiszen kiterjedt nemzetközi kapcsolataink vannak - mondja a püspök úr. Ahhoz, hogy egymással szót értsünk, ismernünk kell a közös nyelvet.

Egyébként a katonai ordinariátus évek óta részt vesz a lourdes-i nemzetközi katonai zarándoklaton, ahol közel ötven nemzet fegyveres erőinek több tízezer tagja találkozik. Először 1958-ban, egy francia és egy német tábori lelkész kezdeményezésére mentek a katonák erre a híres Mária-kegyhelyre, hogy közösen imádkozzanak a békéért. Azóta egyre nagyobb számban és egyre szélesebb területről zarándokolnak a lourdes-i seregszemlére, mely egyben jelentős katonadiplomáciai esemény: ismeretségek, barátságok születnek. Tavaly májusban a magyar katona zarándokokat Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium tábori lelkészi szolgálatokat felügyelő politikai államtitkára is elkísérte Lourdes-ba, ahol a francia vezérkari főnökkel és a honvédelmi miniszter asszonnyal is találkozott. Manapság divatba jött az országimázs kifejezés. Egy ilyen zarándoklaton való részvétel ebből a szempontból sem elhanyagolható. Nem mindegy, hogy a magyar katonák hogyan jelennek meg egy-egy nemzetközi bemutatón, hogy vannak felöltözve, mennyire fegyelmezettek, a zenekar milyen parádésan szerepel... Ezen keresztül alkotnak képet rólunk, magyarokról.

Nemcsak Lourdes-ba zarándokolnak...

Tőlünk keletre elsősorban a Don-kanyarban létesült katonatemetőket keressük fel. Minden év január 12-e környékén pedig a Budavári Nagyboldogasszony-templomban szentmisével emlékezünk meg a Don-kanyarban elhunyt magyar katonákról. Kevesen tudják, de idehaza is van egy katonazarándoklatunk: szeptember utolsó vasárnapján, Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepe körül, amikor Búcsúszentlászlóra látogatunk. Keszthelyen és Szolnokon a hazánk területén elesett külföldi katonák sírja fölé létesült emlékhelyet keressük fel. Ostffyasszonyfán halottak napja táján tartunk szentmisét. Ott az első világháborúban volt egy óriási hadifogolytábor - az erdő közepén -, ahol a legkülönbözőbb nemzetiséghez tartozó tizenhétezer katona van eltemetve.

A két világháború között, még Zadravecz püspök kezdeményezte Rómában, hogy Kapisztrán Szent János legyen a magyar tábori püspökség védőszentje. A szent ünnepén minden évben delegációt küldünk a születési helyére: Capestranóba.

A különböző fegyvernemek a védőszentjükről történő megemlékezésüket a tábori lelkészek bevonásával tartják. Kevesen tudják, hogy Szent Mihály az ejtőernyősök, Szent Gábor a híradósok, Szent Gellért a műszakiak, Szent László a gyalogság és határőrség védőszentje. Közismertebb Szent Borbála, mint a tüzérek, Szent György a lovasság és a rendőrség, Szent Imre a sorkatonák, és katonaiskolások védőszentje. Szent Márton a felderítők, boldog XI. Ince pápa pedig a kommandósok égi pártfogója. A katonák önazonosságát erősítik az ilyen ünnepi alkalmak. A fegyvernemeknek imádságai és indulói is vannak. Ezek erősítik a "fegyvernemi öntudatot".

Milyen rendfokozata lehet egy tábori lelkésznek, és milyeneket szerezhet még?

A tábori lelkészi szolgálatnak ugyanúgy, mint más katonai egységnek megvan a maga állománytáblája, ami kijelöli, hogy milyen beosztások lehetségesek, és azok milyen rendfokozattal járnak együtt. Eszerint egy helyőrségi lelkésznek a "rendszeresített rendfokozata" az őrnagyi rendfokozat. A tanintézetek mellett szolgálatot teljesítő kiemelt lelkészek alezredesi rendfokozatig juthatnak el. Az esperesek és az általános helynök ezredesi rendfokozatot érhet el, a tábori püspöknek pedig dandártábornoki rendfokozata van.

Aki tábori káplánként megkezdi a lelkészi szolgálatát, az általában századosi rendfokozattal indul. Magasabb beosztásba kerülve természetesen ez változik. A katonai rendfokozatokat a Honvédelmi Miniszter adományozza, a lelkészek kinevezése a tábori püspök javaslatára történik.

Van-e arról kimutatásuk, hogy az elmúlt tíz esztendőben hány keresztelést, első szentáldozást, bérmálást, esketést tartottak a tábori lelkészi szolgálat keretében?

Van önálló anyakönyvezésünk, és - mint minden egyházmegyében, úgy itt is - az éves statisztikai kimutatást megküldjük az Apostoli Szentszéknek. Mivel viszonylag kisszámú anyakönyvezési feladat van, és az adatok visszakeresése is sokkal egyszerűbb, ez központilag történik. Így, ha valaki a tábori lelkészi szolgálat keretén belül kapta meg a beavató szentségeket, és az évek során már sokadik állomáshelyére kerülve szeretne megnősülni, a központi nyilvántartáshoz fordulhat, ahol a kívánt dokumentumot azonnal megtalálja.

A hitoktatás és a szentségekre történő felkészítés mennyire szervesen épül be a laktanyák életébe?

A most folyó haderőreform alapján egyre kevésbé mondhatjuk azt, hogy a laktanyákban tényleges és konkrét lelkipásztori munkát lehet majd folytatni. A katonák egyre nagyobb hányada mint munkahelyre megy be a laktanyába, ahol az idejét kemény munkával kell töltenie. Ez nem zárja ki, hogy a munkaidő végeztével - akár a laktanyában -, szentségi felkészítésben, jegyesoktatásban vagy imakörben vegyen részt. A legtöbb esetben azonban mindezek a lelkész lakásán történnek, vagy abban a templomban, ahol a lelkész működik.

A jelen feladata, hogy elkészítsük azokat az alapdokumentumokat, melyek a szolgálat egyes területeit szabályozzák. A parancsnokok részére például most készül egy szolgálati utasítás arról, hogy hogyan viszonyuljanak a tábori lelkészhez, aki a laktanyában egy független személy. A katona számára, aki hierarchiában gondolkodik - "én vagyok a parancsnok és mindenki alám tartozik" -, érthető nehézséget okoz egy független személy jelenléte. Ilyen és hasonló kérdések szabályozása van még folyamatban.

A szolgálat kezdetén sokan a politikai tisztek utódát látták a tábori lelkészekben, akik a parancsnok beépített embereiként szállítják az információt a sorkatonák és a tisztek állományából. Idővel - ahogy a lelkipásztori munka elmélyült -, ez a kép megváltozott, és egyre nagyobb elfogadottságban részesülnek a tábori lelkészek. Sokan nem is azt értékelik bennük, hogy mennyit keresztelnek vagy esketnek, hanem azt, hogy ott vannak a katonák mellett, lelki támaszaik, bizalmi "fórumuk", akik olyan útmutatásokat és információkat tudnak adni, amelyeket odabenn a laktanyában vagy egy gyakorlat alkalmával máshonnan nem kapnak meg a katonák.

Karácsonykor nyilvánosságra kerültek olyan adatok, miszerint több mint ezer magyar katona teljesít valamilyen békefenntartó szolgálatot a határainkon kívül. Hogy oldják meg az ő lelkipásztori ellátásukat?

A tábori lelkészi szolgálatot a külmissziókban a NATO-előírások szabályozzák. Önálló kontingensnél kétszáz fő fölött tábori lelkészi helyet kell létesíteni. Így a jelenlegi magyar külmissziók közül kettőben van állandó tábori lelkész: Pristinában, a koszovói KFOR-kontingensnél, és Irakban, a szállító alakulat mellett. A lelkészek kiküldése a katolikus és a protestáns szolgálat között vetésforgószerűen működik. Ez azt jelenti, hogy féléves váltásban egyszer katolikus, majd protestáns lelkész utazik ki a kontingenssel. Az iraki és a pristinai tábori lelkészi hely keresztváltásban van, tehát az egyik helyen katolikus, a másikon protestáns lelkész működik.

Azokon a helyeken, ahová nem tudunk lelkészt küldeni, nagyon nehéz a lelki ellátás biztosítása, hiszen nem minden katona ismer idegen nyelvet.

Többéves tábori püspöki szolgálata alatt melyek voltak azok az élmények, amelyek különösen mély nyomot hagytak Önben?

Felejthetetlen emlékként őrzöm első tábori lelkészi ténykedésemet, amikor 2001 decemberében meglátogattam a katonai fogdát, és ott egy egyszerű, de igényes, szép betlehemi jelenetet ábrázoló képet kaptam ajándékba. Azóta is a szobám falán őrzöm. Örömmel emlékszem vissza a különböző laktanya-látogatásokra, ahol a parancsnokok részéről szinte kivétel nélkül szívélyes, majdhogynem baráti fogadtatásban részesültem. Úgy gondolom, ez elsősorban nem a személyemnek, hanem a szolgálatnak szólt, hiszen valamennyiüktől dicsérő szavakat hallottam a helyi lelkész működéséről. Maradandó emlék 2002. augusztus 20-a, amikor végiglátogattam a felső-dunai gátakon küzdő katonákat. De ugyanígy az egyszerű hétköznapok is megannyi mély, emberi, lelki élményt hoznak.

Hogyan értékeli az elmúlt tíz esztendőt?

Hálával kell visszagondolnunk erre az időre, hiszen nagy feladat megoldásához adott erőt az Úristen. A hadsereg a múltban nagyon is átitatódott az ateista ideológiával, és még most sem könnyű terep, mert amint az egész társadalomban eluralkodik a gyakorlati materializmus, ez óhatatlanul kihat a hadseregre is. Ahogyan nincsenek könnyebb és nehezebb plébániák, úgy a honvédségnél végzett lelkipásztori szolgálat sem nélkülözi az örömöket és a nehézségeket. De nem is a könnyű utat keressük, hanem Jézus szavai szerint, nekünk a keskeny, a tövises, a kövekkel szegélyezett utat kell követnünk.

Most a haderőreform kapcsán át kell gondolnunk a jövőt, hiszen a sorállomány csökkentésével egy más profilú hadsereg jön létre, következésképpen a lelkipásztori szolgálat is átalakul majd, máshová helyeződnek a hangsúlyok. Nagyobb lesz a stabilitás, hiszen a szerződéses katonák legalább öt évig a hadsereg kötelékeiben maradnak, így mi is hosszabb távon foglalkozhatunk velük. Megindíthatunk olyan lelkipásztori munkát, amely hosszabb kifutást igényel.

Nemrégiben megkérdeztem az olasz tábori püspököt, hogy amikor náluk megalakult a szerződéses hadsereg, ők hogyan módosították a munkájukat? A tevékenységük fő hangsúlyát a családokra helyezték - mondta. Úgy vélem, ez számunkra is nagyon jó tipp. A katonák élete kemény, a hadseregben szolgáló férfiak és nők nehezen tudják egyensúlyban tartani a munkahelyi követelményeket és a családban való helytállást. Különösen érvényes ez a külmissziókban szolgálatot teljesítőkre, akik hónapokat töltenek távol a családtól.

Egy másik új út lehet számunkra a gyermek-pasztoráció, vagyis a katonák gyermekeit szeretnénk meghívni közös táborozásra, ami elsősorban nem hittantábor, hanem közösségépítő, emberformáló jellegű összejövetel lenne. Sok feladat és lehetőség áll tehát előttünk a jövőben is, de amint az elmúlt tíz esztendőben bőségesen megtapasztalhattuk az Úristen jelenlétét, most is az ő megújító Szentlelkében bízunk.

Papp Tamás

 

A LAKTANYÁKBAN SZÜKSÉG VAN A LELKÉSZEKRE

ujembermagazin.hu, 2004.

Beszélgetés Szabó Tamás tábori püspökkel

November 3-án leszerel az utolsó magyar sorkatona is. Hazánkban ezzel megszűnik a kötelező sorozáson alapuló katonai szolgálat, és megkezdődik az átállás a kizárólag önkéntes haderőre. Jelenleg ötezren teljesítenek polgári szolgálatot a hadseregben főként kulturális és egészségügyi intézményekben, november 3-án ők is "leszerelnek". A tábori lelkészi szolgálatnak az átfogó haderőreform kapcsán kialakult helyzetben is meg kell találnia a maga szerepét. A jelenlegi kihívásokról, valamint a külföldön szolgálatot teljesítő lelkészek helyzetéről kérdeztük Szabó Tamás püspököt, a hazai - idén tíz éves - katolikus tábori ordinariátus vezetőjét.

A hadseregben nélkülözhetetlen erkölcsi alapértékek képviseletében, a katonák jellemformálásában komoly szerepe van a lelkészeknek...

1994. január 10-én létrejött hazánk és az Apostoli Szentszék közötti államközi megállapodás a tábori lelkészi szolgálat felállításáról. A megállapodás értelmében a katonák mellett azok családtagjai, továbbá a polgári alkalmazottak, illetve családtagjaik is a katonai ordinariátus joghatósága alá tartoznak.

A tábori lelkészek a megalakulástól kezdve nemcsak a sorkatonákkal foglalkoztak, hanem a fokozatosan belépő szerződéses katonákkal is. Ilyen értelemben nem számít forradalmi újdonságnak, hogy nem lesznek sorkatonák. Természetesen más módszerekkel kell a szerződésekkel foglalkozni, mások a felmerülő problémák is. Ez utóbbiak abból is adódnak, hogy a sorkatonák kötelességnek tettek eleget - nem mindig örömmel és készséggel -, míg a szerződésesek önként vállalják a szolgálatot.

Míg a sorkatonák esetében a helyi parancsnok szabaddá tett bizonyos időtartamot a kiképzési időből a lelkészek számára, a hivatásosoknál erre kevésbé adott a lehetőség. Ezután sem járható az az út, hogy valakit odavezényeljenek valamilyen előadásra, amelyet a lelkész tart. Vannak azért lehetőségeink. Például a tiszti főiskolán a képzésben van egy meghatározott idő, melynek keretében a lelkészek bemutatkozhatnak, beszélhetnek a szolgálatukról, valamint arról is, hogy milyen kérdésekkel lehet hozzájuk fordulni.

A haderőreform nem jelenti azt, hogy a lelkészek "kiszorulnak" a laktanyából?

Azt mondhatom erre, hogy a honvédség speciális jellegéből adódóan nem. A szolgálat működésének és fennállásának indoka továbbra is érvényes. A hadseregben nélkülözhetetlen erkölcsi alapértékek - a szolidaritás, a bátorság, az egymásra való odafigyelés - képviseletében, a katonák jellemformálásában komoly szerepe van a lelkészeknek.

A lelkész jelenléte a laktanyában nem egy esetben kiprovokálja a katona érdeklődését, akinek például eszébe jut, hogy meg szeretne nősülni, de még nincs megkeresztelkedve, és akkor elkezdődhet egy beszélgetés az életről, a hitről. Ilyen és hasonló okok miatt is szükség van a laktanyában a lelkész jelenlétére.

A tábori püspökség szolgálata az egész országra kiterjed. Változik e a lelkészek száma a haderőreform kapcsán?

A hadseregbe való belépés ezek után öt éves szerződés megkötésével kezdődik. Ez a rendszer pedig kiterjed a lelkészi szolgálatra is. Mindeddig az, aki belépett tábori lelkésznek, rögtön hivatásos katonai állományba került, rendfokozatot kapott, és a katonai szolgálatnak megfelelő nyugdíjkorhatár eléréséig teljesített szolgálatot. A jövőben a lelkészek belépése is öt éves szerződéssel történik. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy érdeklődő, fiatal papok kipróbálják magukat ebben a szolgálatban. Bennem mindez azt a reményt kelti, hogy könnyebben kapok majd lelkészi utánpótlást.

Mindemellett a lelkészi helyek számának csökkenése várható, hiszen a vonatkozó kormányrendeletben az szerepel, hogy békeidőben 1000 fegyveres katonára egy lelkészi helyet kell létesíteni.

A külföldön állomásozó magyar kontingenseknél is teljesítenek szolgálatot tábori lelkészek...

Két kontingensnél van lelkészi hely: Irakban és Koszovóban. Fél éves keresztváltásban teljesítjük ezt a feladatot a protestánsokkal együtt. Ez azt jelenti, hogy Irakban jelenleg protestáns lelkész van, Pristinában pedig katolikus.

A háborús övezetben tartózkodó lelkészek kapnak-e különleges eligazítást és védelmet?

Minden lelkész, aki külszolgálatra megy, kötelezően részt vesz a kontingens felkészítésében, ami több hónapig tart. Együtt van azokkal a katonákkal, akikkel a fél évet kint tölti. Felkészítik őt is arra, hogy veszély esetén mi a teendő.

A lelkészek fokozott védelemben részesülnek, például Koszovóban fegyveres kíséretet kap a lelkész, ha elhagyja a tábor területét, Irakban pedig nem hagyhatja el a tábor területét, viszont van önvédelmi fegyvere, pisztolya.

A külmissziókban feladatot teljesítő lelkészek szolgálata fokozott odafigyelést jelent, már csak azért is, mert a külföldön állomásozó katonák hónapokat töltenek távol a családjuktól, és adott esetben konkrét lelki támaszra szorulnak.

 

SAJÁTOS FELADATOT KAPOTT A PÜSPÖK

Átalakulóban a Tábori Lelkészet

Keresztény Élet

 

Nemrégiben leszerelt az “utolsó” sorkatona. A jövő – vélhetően – az önkéntes haderőé. És mi lesz a jövője a tábori lelkészetnek? Egyáltalán: milyen a jelene?

A magyar kormány és az Apostoli Szentszék tíz évvel ezelőtt állapodott meg arról, hogy a Magyar Honvédség keretében, 43 év elteltével, újra megkezdi tevékenységét a katolikus Tábori Lelkészet. Ugyannak az évnek májusában a budapesti Szent István-bazilikában püspökké szentelték Ladocsi Gáspárt. A katonai ordinárius hét évig irányította a lelkipásztori munkát a katonák között. Utódja Szabó Tamás püspök lett, akit ugyancsak a Szent István-bazilikában szenteltek püspökké, 2002. január 12-én. Őt kerestük fel  a Katonai Ordinariátus Szabadság téri székházában.

 

A Tábori Lelkészi Szolgálat, amelynek keretében a katolikus Katonai Ordinariátus, vagyis a Tábori Püspökség is működik, a Honvédelmi Minisztérium, úgynevezett háttérintézménye, közvetlenül a miniszter alárendeltségében – kezdi az ismertetést a dandártábornoki rendfokozatot viselő püspök. – A szolgálatot teljesítő lelkészek hivatásos állományú honvédtisztek, akik a parancsnokokkal nem alá- és fölérendeltségi viszonyban, hanem mellérendeltségben dolgoznak; a parancsnok és a lelkész együttműködik egymással.

Milyen szabályzatok, előírások szerint végzik a munkájukat a tábori lelkészek?

1986-ban adta ki II. János Pál pápa a Spirituali Militum Curae című dokumentumot, amely alapjaiban határozza meg a tábori lelkészek munkáját. A Magyar Honvédségben viszont mind a mai napig nincsen lelkészi szabályzat, bár napirenden szerepel a kidolgozása.

A hadseregekben fontos szerep jut a rejtésnek, az álcázásnak. A tábori püspöknek van-e például terepszínű, tábori infulája?

Nincsen. Egyébként a lelkészek öltözetével és fegyvernemi jelzésével hasonló a helyzet, mint a szabályzattal: például a terepszínű öltözethez nincsen elfogadott lelkészi jelvény. A lelkészek az intézményeknél, a csapatoknál általában egyenruhát hordanak. Ami engem illet, én a katonai jellegű rendezvényeken, amelyeken nincsen liturgikus feladatom, egyenruhában jelenek meg. Amikor pedig valamilyen liturgikus jellegű cselekményt végzek, akkor természetesen a megfelelő egyházi öltözékben.  

Mennyire pap Ön, és mennyire katona?

Egyértelmű a válasz: a tábori püspök elsősorban pap, méghozzá olyan pap, aki nagyon sajátos feladatot kapott. Az első pillanattól kezdve törekszem arra, hogy megismerjem a katonai szolgálatot, a katona mindennapi életét. Valószínűleg, nem vagyok olyan alakias, mint egy “született” hivatásos katona. De talán ez megbocsátható.

Hogyan épül föl szervezetileg a Tábori Lelkészet?

Hivatásos, szerződéses és polgári állományú honvédek, határőrök és családtagjaik kereshetik föl a tábori lelkészt. Az előírás szerint ezer főre kell biztosítani egy lelkészt, külszolgálatban pedig kétszáz főre jut egy lelkész. A Tábori Lelkészet élén a püspök áll, akinek a munkáját az általános helynök segíti. Lehetőség lenne titkár alkalmazására is; korábban volt, most azonban betöltetlen a helye. Esperes szolgál a szárazföldi, illetve a légierő parancsnokságán, valamint Budapesten, és egy országos esperes a görög katolikus hívek számára. Tulajdonképpen, az esperesek, pontosabban az esperesi kar ugyanazt a feladatot tölti be nálunk, mint az egyházmegyékben a papi szenátus. Úgymond, főállásban 14 tábori lelkész teljesít szolgálatot, és 5 kisegítő lelkész. A tábori lelkészek havonta együtt töltenek egy napot: ilyenkor együtt misézünk, lelki programunk van, és megbeszéljük az aktuális kérdéseket. Az elmúlt évtől nyáron 3 napos lelkigyakorlatot is tartunk. Helyőrségi templomunk nincs. Annak a szerepét, az Ordinariátus Statútuma szerint, a Budavári Nagyboldogasszony-templom látja el. Hadd mondjam el azt is, hogy az idén tábort szerveztünk a katona-gyermekek részére. Ez általános, nem vallási, hanem kulturális és természetvédelmi programmal szervezett tábor volt, amelyre háromszoros volt a túljelentkezés. Éppen ezért jövőre, várhatóan, két turnust fogunk szervezni. Minden évben részt veszünk a katonák nemzetközi lourdes-i zarándoklatán; ezt a Honvédelmi Minisztérium jelentősen támogatja.

És a bírósági ügyeket ki, vagy milyen szervezet intézi?

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye bírósága az illetékes a Tábori Lelkészet vonatkozó ügyeiben.        

Az anyakönyvezés?

Saját anyakönyvezésünk van.

Milyen katonai kiképzést kapnak a lelkészek?

A lelkészek katonai kiképzése 2 plusz 1 hónapig tart. Az első hónapban kapják meg az alapkiképzésüket azok, akik nem voltak sorkatonák. A második hónapban tiszti, főtiszti kiképzést kapnak, a harmadik hónapban pedig speciális, akkreditált lelkészi végzettséget adó képzésben részesülnek. Én azt tartanám jónak, ha a tábori lelkészet iránt érdeklődő, felszentelt fiatal pap legalább 5 éves, egyházmegyei szolgálat után jelentkezne hozzánk. Mivel előírás, hogy a katonáknak 2006-ig legalább a középfokú nyelvvizsgát meg kell szerezniük valamelyik nyelvből, az elmúlt tanévben több lelkész vett részt nyelvi kurzuson. Bár a lelkészek katonák, fegyvert nem viselhetnek. A genfi egyezmény szerint a lelkészt, szükség esetén, az adott alakulatnak kell megvédenie. Kivételek azonban vannak: az Irakban szolgáló lelkészt önvédelmi pisztollyal látták el.

Hogyan emlékeztek, emlékeznek meg az újra működő Tábori Lelkészet 10. évfordulójáról?

A régi adósságunkat törlesztve, most tavasszal jelentettük meg a római és görög katolikus imakönyvet a Magyar Honvédség tagjai részére. Novemberben pedig egynapos szimpóziummal emlékezünk meg az elmúlt évtizedről.

Viták közepette alakul át a magyar haderő. Hogyan látja, Püspök atya, a Tábori Lelkészet jövőjét?

November elején megszűnt a sorkatonaság: új rendszer alakult ki, amely az önkéntesség elvére épül. A hivatásos állomány mellett már évek óta egyre növekvő számú szerződéses állomány teljesít szolgálatot. A Tábori Lelkészet, a létszámstop és a haderőreform okán, most egy kicsit kevesebb mozgástérrel rendelkezik. Nem tagadom, önmagunkat is keressük. A jövőben kisebb lépésekkel haladhatunk, s nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az evangelizációra.

Ef Nándor

 

 

 

Típus: 
Újságcikk
Tartalom dátuma: 
csütörtök, 2004, január 1 to péntek, 2004, december 31