Rádióműsor - 2013. november 06. - 45. adás

INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET 2013. november 6.-ai műsor (45. adás), mely itt hallgatható meg: http://www.honvedelem.hu/cikk/40909

Magazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban.

A 45. ADÁS ÍRÁSOS - SZERKESZTETT VÁLTOZATA

„Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt szembenézve a következményekkel. Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel. Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogy mutassák ki. Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelem döfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni. Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak. Hogy nem számít hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja míg összeragasztod.” – Paulo Coelho idézetével köszöntöm a hallgatóinkat és kívánok tartalmas estét, tartalmas időtöltést az Inter Arma Caritas mai adását hallgatva, a szerkesztőt, Fodor Endrét hallják.

 

A mai adásunkban többek között Kálló Ferenc tábori főesperes felújított síremlékének újraavatásáról szólunk, de ott voltunk azon a kegyeleti gyertyagyújtáson, amelyet a Honvédelmi Minisztérium rendezett a halottak napja alkalmából. Adásunk befejező részében missziós katonáink felvételét hallják.

Kegyeleti gyertyagyújtást tartott a halottak napján a Honvédelmi Minisztérium a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán. Gyászoljuk a névtelen áldozatokat és önfeláldozó hőseinket, mondta többek között beszédében Vargha Tamás a tárca parlamenti államtitkára.

 

Gyászoljuk a névtelen áldozatokat és önfeláldozó hőseinket. A győzelemben és a vereségben, háborúban vagy békeidőben honvédeink, magyar katonák teljesítettek szolgálatot. Szerte az országban síremlékek, emlékművek figyelmeztetnek a hősök tiszteletére, a bátor és kötelességteljesítő katonákra, halottainkra. Anyák, feleségek, árvák siratták és siratják tán még ma is az elesetteket határon innen és határon túl.

Berta Tibor ezredes a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Örökkévaló Urunk! Hozzád fordulunk, aki a történelemben az emberi szabad elhatározásból történő bajainkat oly nagylelkűen eltűröd és az idők végezetén rólunk ítéletet alkotsz mindenható tudásod és irgalmazó jóságod szerint, tekints le fohászainkra és imánkra. Élők és halottak Istene ki híveid dicsősége és szentjeid élete vagy, szent fiad Jézus Krisztus üdvösségszerző halálának és dicsőséges feltámadásának kegyelméből add meg az elhunyt katonáknak az igazak örök jutalmát. A hitben hálát adva azokért kérlelünk meg most a Magyar Honvédelem katonái között, akik tudták, mit jelent veled a halálba eltemetkezni, romlást vállalni úgy, hogy a feltámadás titkát a szívükben tudták hordozni. Ők bátorították bajtársaikat, oltalmazták a bizonytalankodókat, erősítették a csüggedőket. Jóságodat kérjük a szolgálatban hűségesek jutalmazásáért, tőled a Hűséges Tanútól, aki megbízottaidtól nem kívánsz többet, - bár kevesebbet sem -, hogy hűségeseknek bizonyuljanak. Azokat, akiket a keresztség vizében megtisztítottál, kegyesen vérük hullását is fogadd el! Bilincseket oldó nagylelkűséged legyen a fogvatartó szomorúság megtörője és igaz örömöt ajándékozó azon elhunyt katonák számára, akik megalázó fogságot vagy börtönt tűrtek, - és a becsületesség nehéz próbáját kiállták, - vagy benne vergődtek! Te tudod igazán kínjaikat, hiszen Urunk Téged is különböző hatalmaskodók tömlöceiben tartottak megalázó fogságban. Atyád, akiről tanítványiadnak azt mondtad, hogy szüntelen munkálkodik, - és magad is itt a földön keményen dolgoztál, végül pedig a kínszenvedés lett az osztályrészed, - ne vond meg felkaroló szeretetedet azoktól, akiket kemény robotra kényszerítettek, hiszen az oly nagy keserűségben ezen megaláztatás elviselői értették meg, és érdemelték ki szavaidnak igazságszolgáltatását: aki a kicsiben hű, az a nagyban is hűséges tud lenni! Imáinkat a ma élő katonákért is odafordítjuk feléd halottak napjának előestéjén. Az igaz katona nem csak védelmezi az otthon és a haza békéjét a nemzedékek kiengesztelésének szolgálatában, hanem törekszik megerősíteni övéit és a rábízottakat a maradandó értékek hűséges szeretetében. A keresztény ember számára Pál Apostol a katonát állította példaképül, akinek fegyverzetet kell hordoznia:

Hordoznia kell az igazság övét, mert nélküle semmit sem tudunk egységbe fogni;

Hordoznunk kell az igazságszolgáltatás páncélzatát, mely az elevenen élő jóságot meg tudja oltalmazni;

Hordoznunk kell a készség és bátorság saruját, mert így juthatunk el a békesség honába;

Hordoznunk kell a hit pajzsát, mely felfogja a nemtörődömség, a cinizmus, és a fanatizmus nyílvesszőit;

Hordoznunk kell az üdvösség sisakját, mert minden életet szolgáló gondolatot, tervet meg kell védelmeznünk, és legyen velünk a hit kardja, amely nem más, mint az embert építő isteni üzenet.

Urunk, Te üdvözíted a világot egyedül, és Te újítod meg az emberek életét. A csontmezőből vagy a tüzes kemencéből is életet helyreállító vagy, hiszen Te voltál a semmiből megteremtő Istene mindeneknek, - és Te lettél az, aki bűneink zsoldját, a halált önként vállaltad, hogy mi örökre meg ne haljunk. Adj örök nyugalmat minden megholt katonánknak! Fényeskedjék nekik az örök világosság, - mely belőled, a halottak közül feltámadottból árad! Úgy legyen, Amen.

Jákob János dandártábornok a Protestáns Tábori Püspökség püspöke.

Drága mennyei édes Atyánk, történelem szent Ura! A keresztyén világ temetők csendjében, emlékhelyeken ma halottaira emlékezik. Ezen a szent történelmi helyen közéjük csatlakozva mi is katona halottainkra gondolunk imádságos szívvel. Máig fájdalommal gyászoló családok érzéseiben osztozva, a hazájukért életüket áldozó magyar és különböző nemzetekhez tartozó katonák életéért hálát adva borulunk le örökkévaló nagyságod előtt. Azokért, akik tőled kapott felelőséggel, hősies helytállással vállalták hazájuk védelmét, szeretteik életének vigyázását. Megköszönjük azt a hűséget, amely szerte a nagyvilágon különböző csaták, háborúk, halálgyárak borzalmas világában is kitartott, mert az örök kősziklára, Terád épült. A Golgotai kereszten magát megáldozó Krisztus példája, tanítása erőt adott szolgálatukhoz, hivatásukhoz. Nyugodjanak itthon, vagy messze távoli tájakon csaták viharában elesett drága hősök, ismeretlenek vagy ismerősök, örök álmukat pihenjék erdőn, mezőn jeltelenül vagy sírkereszt alatt, gondolataink most beléjük karolnak, emlékük dicsőség és egyben fájdalom. Őrizzük emléküket, érettük szóljon a lélekharang, érettük gyújtjuk meg szívünk mécsesének lángját. Ó seregeknek Istene arra kérünk, hogy példájukon felbuzdulva bennünket mai utódokként segíts úgy járni a hadak útján, hogy emlékük előtti tiszteletünk jeléül meghátrálás nélkül tudjuk vállalni a ma kihívásait. Elődeink áldozata, hadd legyen ebben útmutatássá. Szent lelked újjászülő reménysége bátorítson valamennyiünket ölhelyünkön szolgálatunkban, melyre drága hazánk védelmében vállalkoztunk. Így állj mellénk kegyelmeddel, hogy a halál árnyékának völgyében is minden körülmények között vallani tudjuk a zsoltárossal: Ha elenyészik is testem, szívemnek kősziklája és öröksége te maradsz Istenem örökké. Amen.

Október 29-én a nyilasok által 1944. október 29-én meggyilkolt Kálló Ferenc tábori főesperesre emlékeztek azon az ünnepségen, amelyen az egykori lelkész felújított síremlékének újraavatását tartották a Farkasréti temetőben. Kórházlelkész volt, nem csak a szószéken hangoztatta a véleményét, hogy minden erővel föl kell lépni a vérontás ellen, hanem a kórházban munkaszolgálatosokat, zsidókat bújtatott a fertőző osztályon. A nyilasok ezért az elsők között tartóztatták le és kegyetlen, eredménytelen kínvallatás után gyilkolták meg. Hende Csaba Honvédelmi Miniszter szerint Kálló Ferenc sorsa arra figyelmeztet, hogy mindannyian összetartozunk, akik nem megyünk el szótlanul a másik ember szenvedése mellett.

Igaznak, kereszténynek és magyarnak lenni. Tisztelt megemlékező közösség! Kálló Ferenc esperes, tábori lelkész alezredes ezt tűzte maga elé életpályaként. Meggyőződése szerint egyedül Istennek tartozott elszámolással, s ez olyan magas mérce volt, ami lehetővé tette számára, hogy ne foglalkozzon ennek a világnak a fenyegetésével, csak tegye a jót. Azt a jót, amit igaz emberként, keresztényként és magyarként tennie kellett. Azt a jót, amit meg kellett tennie a vele találkozó egyes emberért, amit meg kellett tennie híveiért, s amit meg kellett tennie nemzetéért.

Kálló Ferenc tábori főesperes felújított síremlékét Bíró László katolikus tábori püspök áldotta meg.

Krisztus Urunk ember megváltó ügyének mindig szüksége van arra, hogy olyan katonái is legyenek, akik az ő tanításának nyomán egyéni vigaszt és személyes támaszt nyújtanak a honvédeknek. Akik végtisztességet adnak a hősi halottaknak és az áldozatoknak, akik kapcsolatot tartanak az elhunytak hozzátartozóival, akik emberek maradnak az embertelenség idején is. Megváltónk jósága engedje, hogy dicsőséges feltámadásában is részesedhessen az utolsó napon.

 

Többször beszámoltunk már a misszióban szolgálatot teljesítő katonáinkról. Adásunk befejező részében hallható összeállítást az EUFOR kontingenstől kaptuk.

Itt vagyunk Medjugorjeban Bosznia-Hercegovinában, az egyik legnagyobb zarándokhelyen, s itt ül mellettem egy katonatársam.

- Rostás Mátyás vagyok, Szentesen szolgálok a 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki ezrednél. Jelenleg az EUFOR kontingens 13. váltásában veszek részt. Milánnak köszönhetően sikerült eljönnünk ide Medjugorjeba, gyönyörű szép zarándokhelyre.

Miért fontos az neked, hogy mint katona, vagy egyáltalán számít-e az hogy katona vagy, és hogy itt lehetsz ezen a helyen?

- Otthon is járunk szent helyekre, Csatkára illetve Máriapócsra. Mindenhova ahova megy az ember gyönyörű szent helyeket lát, de viszont a Medjugorjei szent hely egy gyönyörű szép, ahol az ember lelki, a szívében lévő dolgokat itt elmondhatja.

Markovics Milán tábori lelkészt kérdezem, hogy tulajdonképpen ez a kiscsapat miért is jött el ide erre a gyönyörű szép helyre?

- Ugye azért vagyunk itt Bosznia-Hercegovinában, mert a Magyar Honvédségnek van itt egy missziója és október 23-a van most. Nagy lehetőség volt, hogy a katonáknak itt az ünnep okán van egy szabadnapjuk és miután megünnepeltük az október 23-át, a forradalom és szabadságharc évfordulóját, lehetőség nyílt szabad program szervezésére és nagyon jó alkalom kínálkozott most erre, hogy ilyen jó időben elzarándokoljunk katonákkal – természetesen azokkal, akik erre vállalkoznak – ide Medjugorjeba. Ugye tudjuk, hogy a katolikus egyház még nem fogadta el hivatalos zarándokútnak, de több milliónyi ember fordul meg ezen a helyen és imádkozik szerte a világról. Úgy gondoltam, hogy mivel nem vagyunk tőle messze, hiszen Szarajevóban teljesítünk szolgálatot s lehetőség nyílt erre, akkor megszervezzek egy ilyen programot. Ennek keretében elég sok katona vállalkozott arra, hogy egy busszal ide el tudjunk jönni és följöjjünk ide a jelenések hegyére, közben elmeséljem azt, hogy miről szól is ez, milyen jelenések voltak itt, miért is érdekes ez a település, ez a terület. Mert azért azt érdemes tudni, hogy a katolikus egyháznak van egy ilyen álláspontja, hogy nem tiltja a zarándoklatokat ide, hiszen nem fogadta el, de látja, hogy milyen hatása van az emberekre. Ezért fontosnak tartja, hogyha valaki szeretne ilyen élményben részesülni az eljöhessen ide. Viszont egy katolikus pap társaságában azt gondolom, hogy minden szempontot teljesítjük itt mi katonák, hogy egy katolikus pap, most nevezetesen egy tábori lelkész kíséretében ide eljöjjünk és megjárjuk ezt az utat.

Egy ilyen túra alkalmával sok kérdést kap egy tábori lelkész? Esetleg melyek azok a kérdések amelyet feltesznek önnek? Ki tudna-e emelni egyet-kettőt közülük?

- Azt gondolom, hogy amikor az embernek több érzékszervére hat valami, ami a hitünkről szól, képek, hangok, stb. formájában az biztos, hogy több kérdést vet fel, mint amikor csak valaki hall dolgokat. Sok ember és nyilván katonák is így gondolják, hogy a papok csak papolnak a prédikáció alatt. Ha kimozdulunk, azt gondolom az azért is jó, mert egy katona számára, aki a fizikális erőben azért otthon van és gyakorlatilag itt egy kisebb túrát jár meg a sziklás utakon, mert jobban elgondolkodik és izgalmasabb kérdésnek találja azt, amit kicsit langyos, hitéletnek mondható talán otthon. Azt gondolom, hogy jó katonás feladat és jobban megnyílnak. Az alapvető kérdés természetesen azok az alapkérdések, hogy például mit is jelent az, hogy hinni. Mi is ez az Isten, hogy miért is higgyem el? Miért is van több mint a fizikai valóság? Itt valahogy azért a mi fizikai határunkat feszegetve a túrák során így jobban előtérbe kerül. Nem utolsó sorban persze azért látják a fizikailag erős és egészséges katonák azért, hogy itt rengeteg beteg ember jön ide gyógyulni szándékozni, fiatalok és idősek egyaránt leborulnak és imádkoznak, ami egy másfajta dimenzió, mint amihez mi hozzászoktunk otthon a lövészgyakorlatok és különböző fizikai teljesítmény felmérések során.

Ha jól tudom, akkor kettő csoportra oszlott a kiscsapat.

- Igen, van ugye a Krizevac, ez egy nagy hegy. Oda mehettek azok, akik a keresztúton túl egy nagyobb túrára vágytak és ide jöttünk mi a Jelenések hegyére, ahol igazából maga a jelenések leírása szerint itt történtek. Nyilván akik jobban kíváncsiak voltak erre, hogy itt mi történt Medjugorjeba és mi ez, amit mi csodának nevezünk ma vagy sokan csodának tudnak be, azok inkább ezt a kisebb utat választották. A többiek pedig megjárták a nagy keresztutat, ami egy jóval nagyobb kihívás fizikailag még ennél a Jelenések hegyénél is. Szolgálatok vannak, a katona szolgálja hazáját, úgyhogy ez egy rövid program. Valószínűleg innen az irány hazafelé fog vinni minket, ha tudunk, akkor esetleg még megállunk egy várnál, amit ugye tudunk hogy a török háborúk idején Mátyás király nagy pénzzel támogatott hogy védje a magyar kereskedőket. Hogyha nem sikerül, akkor megyünk mégiscsak haza, mert az első a hazánk szolgálata otthon.

 

MÚLTIDÉZŐ KALENDÁRIUM:

474 éve 1539. november 7.-én hunyt el Brodarics István váci püspök és II. Lajos király kancellárja, a mohácsi csata történetének krónikása

288 éve 1725. november 6.-án hunyt el Rodostóban Székesi gróf Bercsényi Miklós kuruc főgenerális, II. Rákóczi Ferenc közeli harcostársa, a Rákóczi-szabadságharc egyik irányítója. Hamvait 1906-ban II. Rákóczi Ferenc újratemetése alkalmából Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.

312 éve 1701. november 7.-én megszökik bécsújhelyi börtönéből II. Rákóczi Ferenc, miután tudomására jut, hogy a császári udvar a magyar törvények mellőzésével akarja őt elítélni.

152 éve 1861. november 10.-én hunyt el Móga János császári és királyi altábornagy, az 1848-49 évi szabadságharc első szakaszában a magyar hadsereg fővezére

128 éve 1885. november 10.-én született Bochor Ádám orvos. Honvédorvos volt az első világháború idején. Ő volt az alapítója a Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesületének (1931), cikkeit az egyesület lapja, a Katholikus Szemle, valamint a Vigilia közölte

92 éve 1921. november 6.-án a Nemzetgyűlés – a magyar történelem folyamán negyedszer – kimondja a Habsburg-ház trónfosztását.

88 éve 1925. november 5.-én a magyar országgyűlés elfogadja az 1925. évi XLV. törvénycikket Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar emlékének törvénybe iktatásáról. Széchenyi e naptól fogva lesz hivatalosan „a legnagyobb magyar”.

75 éve 1938. november 11.-én az első bécsi döntés értelmében Kassát visszacsatolják a Magyar Királysághoz.

69 évvel ezelőtt 1944. november 6.-án Szálasi Ferenc utasítására Budapestről több tízezer zsidót hajtanak gyalogosan kényszermunkára, a nyugati határszélre

57 éve 1956 november 6.-án a hollandok és a spanyolok lemondják az olimpiai részvételüket, tiltakozásul a szovjet beavatkozás miatt Magyarországon

57 éve 1956.  november 10.-én a regnáló kormány megjelenteti a Tiszti Nyilatkozatot. Ennek aláírása után lehetett valaki katona a Magyar Néphadsereg állományában.

24 éve 1989. november 9.-én megkezdik a berlini fal lebontását, az NDK megnyitja határait az NSZK irányában.

16 éve 1997. november 9.-én II. János Pál pápa boldoggá avatja Apor Vilmost, a szovjet katonák által 1945-ben meggyilkolt vértanú püspököt.

 

Köszönöm, hogy megtiszteltek a figyelmükkel. Tegyék ezt majd következő adásunkkor is.

"Az igazi fájdalom néma, a könny és a kiáltás már a megkönnyebbülés." – Márai Sándor idézetével köszönök el önöktől. A szerkesztőt, Fodor Endrét hallották.

 

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT VÁRJUK, ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM: Katolikus Tábori Püspökség 1054 Budapest, Szabadság tér 3.

E-mail-ben: berta.tibor@hm.gov.hu

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2013, november 6