Rádióműsor - 2013. november 20. - 47. adás

INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET 2013. november 20.-ai műsor (47. adás), mely itt hallgatható meg: http://www.honvedelem.hu/cikk/41247

Magazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban.

A 47. ADÁS ÍRÁSOS - SZERKESZTETT VÁLTOZATA

„Esemény jön és elsuhan s az emléknek száz ideje van.” – Weöres Sándor gondolataival köszöntöm hallgatóinkat, a szerkesztőt, Fodor Endrét hallják.

Előző heti adásunkban már hallhatták Bíró László katolikus tábori püspök gondolatait a család fontosságágról, a hit fontosságáról, amelyről azon a családerősítő hétvégén, lelkigyakorlaton beszélt, amelyet katonacsaládoknak tartott a Katolikus Tábori Püspökség. Ezt folytatjuk mai adásunkban, de folytatjuk majd Nádasi Alfonz Hadinapló című kötetének felolvasását is. Tartalmas perceket kívánok!

Bíró Lászlót, a Katolikus Tábori Püspökség püspökét, a Magyar Püspöki Kar családreferens püspökét, a Magyar Katolikus Családegyesület elnökét hallják.

- Hadd mondjam el még egyszer a pápának azt a szép mondatát: - A hit azt jelenti, hogy minden képességünkkel személyesen ragaszkodunk az ingyenes és szenvedélyes szeretet kinyilatkoztatásához, amellyel Isten szeret bennünket, és amely Jézus Krisztusban mutatkozik meg teljesen. Most ez nagyon teológiai indoklás. Ugye Testvéreim, Jézus kicsoda? Az örök Ige a hitünk szerint, a teremtő értelem, akiben teremtetett minden, és aki az időnek és a térnek egy pontján kilépett hozzánk, belépett a mi világunkba. II. János Pál pápa nagyon szép megfogalmazása és ettől kezdve az idő, már Isten dimenziója is, a test az Istennek is a dimenziója. Ezért a testi léte a házasságnak az nem egy Isten háta mögötti terület. Erről is külön kéne beszélni. Test a házasságban az nem egy Isten háta mögötti terület, mert éppen a megtestesülésben Isten magára vette. Tehát Istennek a közelsége leginkább Jézus Krisztusban nyilvánul meg. Ez a mi kereszténységünk. Ezért ha tisztán látjuk Jézusnak a személyét, akkor kerül helyére az, hogy miért vagyunk keresztények és miért nem vagyunk muszlimok, buddhisták, vagy zsidók. A szeretet Istennel való találkozás, nem csak a szívünket, hanem az elménket is belevonja ebbe a válaszadásba. Azt mondja, hogy ha viszont szeretetben élsz, ott nem csak a szíved vonódik ebbe bele, hanem az értelmed is. Tehát ezért a házasság, az egy logisztika is. Alapvetően logisztikának tartom. Szóval hogy van-e időnk egymás számára az logisztika, pláne ha már sok gyerek van, akkor ez szervezés kérdése. Szóval a házasság sok mindenben logisztika.

Nagyon szép ez a mondata a pápának. A hit az a szeretetnek a válasza Istenre. A hit és a szeretetet az a szeretetnek a válasza a hitves társam megelőző szeretetére és ez indítja a szívet, de kell hozzá az értelem is. Itt mondja ki a Szentatya, amit az előbb már mondottam: - Ez egy folyamat, állandó úton levés, a szeretet soha nincs készen, a szeretet soha nincs befejezve. Testvéreim, ez egy kegyetlen mondat, amit mindenki kimondd a házasságában, dicsekvően méghozzá, hogy ismerem a másikat, mint a tenyeremet. Egy kortárs gondolkodó azt mondja: - Aki azt mondja a párjára ismerem, azt is kimondta nem szeretem. Ez teljesen így van. Tehát akit szeretek az mindig új.

Azt mondja II. János Pál pápa Jézus Krisztusra: - Jézus Krisztus nem múltbéli esemény, ő szüntelen újdonság. Figyeld meg egy kismama megint, a gyerekem minden nap tud újat produkálni. Az apjára meg mondod: - Ismerem, mint a tenyeremet. Ez nem igaz. Hogyha így van, akkor kimondtad, hogy nem szereted, mert pontosan az eseményt nem veszed észre. Nem találkozol az eseménnyel, azért mondod, hogy ismered. Persze, hogy valamennyire a felszínt ismered, de ezt nem szabad elhinni. Addig, míg a szemfedelet rá nem teszik valamelyikre, addig úton vagyunk egymás fele. Két ember az mérhetetlen nagy titok. Ez az efezusi levél, ami beszél a házasságról azt mondja: - „Felette a nagy titok”. Más vonatkoztatásban mondja ő, de alapvetően a házasság felett a nagy titok, az ember felett a nagy titok. Az ember titkáról van szó. Amikor mi Istenről beszélünk, az ember titkáról is beszélünk, a kettő nagyon mélyen összetartozik. Tehát soha sincs készen, soha sincs befejezve. Ebből ered, hogy minden kereszténynek és legfőképpen a karitatív tevékenységgel foglalkozóknak szükségük van a hitre, az Istennel való találkozásra Krisztusban, amely fölébreszti bennünk a szeretetet és megnyitja szívünket a felebarát számára úgy, hogy számunkra a felebaráti szeretet már nem kívülről rájuk erőltetett parancs, hanem hitük következménye, amely a szeretetben tevékeny. A keresztény olyan ember, akit meghódított Krisztus szeretete és ettől a szeretettől ösztönözve Krisztus szeretete sürget minket. Mélyen és konkrétan nyitott a felebaráti szeretet felé. Beljebb azt mondja, a hit bemutatja nekünk Istent, aki fiát adta értünk és csalhatatlan bizonyosságot ad arról, hogy igaz Isten szeretet. A hit Isten szeretetének a befogadása, amely szeretet Jézus kereszten átszúrt szívében nyilvánul meg és szeretetet hoz létre. Álljunk meg itt egy picikét, itt a kereszten átszúrt szívnél. Ha bemegyünk egy katolikus templomba majdnem mindig ott van a Jézus szíve szobor. Ne felejtsük el, objektíven üzen egy ilyen átvert szív. Az mindnyájunkról szól, szóval nem hiába lett ez ilyen népszerű szoborábrázolás. Még régen a KISZ ifjúsági lapban volt benne, a címét már nem tudom, a giccsről volt egy tanulmány, sose felejtem el. Ott tanultam meg ezt a mondatot, hogy a giccs az vizuális káromkodás. Kivétel a templomi giccs, mert az nem azért kerül be a templomba, mert szépnek tartják, hanem mert valamit ábrázol, üzen. Ez tipikusan igaz a Jézus szíve ábrázolásokra is. Mit üzen a Jézus szíve szobor? Egyszer egy német iromány került a kezembe, és abban párhuzamot von Ámor nyila és Jézus átvert szíve között. Azt mondta ez a kettő ugyanaz. Ugyanaz azt mondja, mert aki szeret az sebzett szívű. Tehát ti, akik fölvállaltátok egymást, akik fölvállaltátok a gyermek létét, mindig sebzett szívűek maradtok. Attól kezdve ti mindig nyitott szívűek vagytok, nem tudtok közömbösek lenni, nem tudtok bezárt szívűek lenni. Tehát titeket utolsó leheletetekig a gyerekeitek meghatároznak. Meghatároznak, és ti is egymás sorsát meghatározzátok. Szóval, aki szeret az sebzett szívű, az mindig nyitott szívet jelent. A pápa nagyon sokat beszél a sebről, a sebeknek a tiszteletéről. Ez a nagyon érdekes mély kultusz és szimbolika a középkorban alakult ki. Azt mondja, hogy Jézus nyitott szíve serkentsen bennünket a viszont szeretetre. Azt tudhatjátok, hogy a ti szívetek is, mindkettőtöké átvert szív éppen mint Jézus szíve, mert szerettek. Aki szeret az mindig sebzett szívű, nincs másként.

Beszél arról a pápa, hogy mi a hit és a szeretetnek az összefüggése. Hogyan függ össze a hit és a szeretet? Azt mondja, a hit az befele visz, a szeretet meg kifele. Így mondja: - A hit azt jelenti, megismertük az igazságot és ragaszkodunk hozzá. A szeretet azt jelenti, hogy kifele az igazságban járunk. A hit által belépünk az Úrral való barátságba, a szeretet révén pedig éljük, tápláljuk ezt a barátságot. A hit által tudjuk befogadni az Úr és a mester parancsolatát a szeretet pedig megadja a boldogságot, ha gyakorlatra vágyunk. A hit befogad, a szeretet boldoggá tesz. Ez a kétirányú mozgás, amelyet a hitvesi szeretetről beszéltem, tehát a hit, ami befele visz és a szeretet, ami kifele. A hitvesi szeretetben, ha megvan ez a befele menés, az a bizonyos találkozás az eseménnyel, akkor tudsz kifelé szeretni, tehát befele indulni. Mert ha nincs meg ez a befele indulás, akkor a felszínen lehet szentimentálisan puszilgatni a gyereket meg a párodat is, nem történik semmi. A tartalom nincs meg. Ahhoz, hogy a házasság tartalmas legyen, ahhoz kell ez a befele menés, nem elég a felszínen lenni. És ma semmi nem segít benneteket, hogy befele menjetek, egy pillanatra megsejteni azt, hogy mi az a befele menés. Ez az, amit nektek kell csinálni. Én csak mondom, hogy befele kell menni, de nektek kell befele menni, nem tudom helyettetek csinálni. Én nem tudok senkinek hitet adni. Mindenkinek magának kell befele menni. Szimpatikussá tudom tenni, de nem tudok befele menni. Van egy ellentét-pár, amit a pápa magyaráz, hogy van a fideizmus és van az aktivizmus. Tehát a vallásosságban van egy olyan fajta magatartás – ez a köldöknéző vallásosság, leülök és bambulok -, és van az aktivizmus, ami csak nyüzsög.

A házasságban az a bizonyos „családért élek” van és nincsen befele fordulás. Ez fölfordul. Mikor jönnek hozzám a válságban lévő házasok én mindent megteszek érte és mégsem elég neki. Ez a befele fordulás nincs meg, az egymásért lét nincs meg. Hadd mondjak egy elriasztó példát. Egyszer egy férj otthagyta a feleségét két vagy három gyerekkel. Azzal vigasztalta a feleséget, hogy ne búsuljál, senkivel nem fogsz szégyent vallani, minden szexuális technikára megtanítottalak. Ettől függetlenül otthagyta. Ez az, amikor van aktivizmus, de nincsen belseje az egésznek. Egy darabig lehet a szexuális technika összetartó, de ezek a házasságok később kötelezően fölbomlanak, mert nem ez a házasság. Házasság az, amiről most beszéltem. Ez a befele lépés, az egymás felé indulás. Ez a házasság, szüntelen és ezt semmi nem segíti. Ez a hit is. A hit az nem egy jámborkodás, az jámborság. Nem vallásoskodás az vallásosság. A házasságnak a mélye is ez.

Bíró Lászlót a Katolikus Tábori Püspökség püspökét, a Magyar Katolikus Püspöki Kar családreferens püspökét, a Magyar Katolikus Családegyesület elnökét hallották, aki gondolatait azon a családerősítő hétvégén, lelkigyakorlaton mondta el, amelyet katolikus családoknak tartott.

 

Nádasi Alfonz Hadinapló című kötetének felolvasását folytatjuk. Bőzsöny Ferencet hallják.

- Március 16.

Egész délelőtt mászkálnom kellett. Azért mondom ezzel a szóval, mert teljesen felesleges volt, értelme sem volt. Apró-cseprő semmiségek, amelyek arra sem méltók, hogy megemlékezzem róluk, de amelyeket mégis el kell intézni. Németh Józseffel a 106-osokhoz, onnan ki Polygonba, a hadtesthez. A hadtestnél megint "gyönyörűen" viselkedett a főnök. Egyszerű, tehetségtelen, semmit át nem látó ember, akit az aranyszalag teljesen elkábít /mármint a saját zubbonyán levő aranyszalag/ Képtelen valamit önállóan eldönteni, ami nem az általa ismert papírszagú rendelettömeg szülötte. Ó, akik azt gyártották, azt sem tudták, mi a háború, és mi a pillanat alatt változó helyzet. Aztán még ehhez ilyen tohonya pap! Kellett ez neked, Nádasi Alfonz!
Délután megjöttek az új sebesültjeink. De sajnos sokkal több a betegünk. Hiányos felvilágosítás, rossz ivóvíz, átfázás, önfegyelem hiánya. Nem ritka az a szándék sem, hogy ilyen áron is minél hamarabb hazakerüljön.
Buttyán Kornéltól elkértem a fogászati szobát, mert nálunk kártyacsaták folynak. Nem akarok részt venni bennük. Így persze dolgozni sem tudok. Most a csendben miattam akármit kiabálhatnak és csapkodhatnak a harmadik szobában.
Feldúlt bolondokháza az oszlop. Mindenki mindenki ellen van. És mindenki hozzám jön panaszkodni. Hiába örülök a bizalomnak, de a tehetetlenség miatt már én is a plafonon járok. Látom a főnökből kiinduló összes bajt, mely mindenkit összeugraszt, de nem tudok rajta segíteni. Elmondtam a tábornoknak is. Helyeselte a véleményemet, igazat adott mindenben, és lám, mégsincs semmi segítség. Ja, a katonai gépezetben nem az igazság dönt, még a legmagasabb helyen sem. Kíváncsi vagyok, mikor vehető észre rajtam is az az idegesség, ami alól már senki sem vonhatja ki magát. Jönnek hozzám a doktorok, a nővérek, a műtősök, és mintha összebeszélnének, mind azt mondja: Jaj, de jó a Páternek, ilyen nyugodtan bírja ezt a pokoli állapotot. /Ha tudnák, hogy őmiattuk türtőztetem magamat, és csitítom őket.

Kedves hallgatóink! Köszönöm, hogy ismét megtiszteltek a figyelmükkel, adásunkkal egy hét múlva jelentkezünk újra. Reményik Sándor gondolataival köszöni meg megtisztelő figyelmüket a szerkesztő, Fodor Endre.

„Ragyogj, ragyogj, örökkön tiszta kép e lélek vízalatti, mély egén. Én már tudom: csak azt nem vesztem el, amiről sose mondhatom: enyém.”

 

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT VÁRJUK, ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM: Katolikus Tábori Püspökség 1054 Budapest, Szabadság tér 3.

E-mail-ben: berta.tibor@hm.gov.hu

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2013, november 20