Rádióműsor - 2013. december 11. - 50. adás

INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET 2013. december 11.-ei műsor (50. adás), mely itt hallgatható meg: http://www.honvedelem.hu/cikk/41622

Magazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban.

A 50. ADÁS ÍRÁSOS - SZERKESZTETT VÁLTOZATA

„Hiszek, és hitem súlyos és kemény.
Nem tünde tan, nem pille vélemény.
Nincs benne így-úgy, bárcsak és talán:
Igen és nem, kereken, magyarán.
Semmi csűrés és semmi csavarás,
Irigykedés és köntörfalazás:
Hiszem és vallom, szeretem és élem,
Amit az Egyház hinni ád elébem.
Ebben a hitben élek és halok:
Katolikus vagyok.”

(Sík Sándor)

Sík Sándor Hiszek című verséből idéztem, amellyel köszöntöm hallgatóinkat, a szerkesztőt, Fodor Endrét hallják.

Mai jubileumi ötvenedik adásunkban többek között megszólal majd Böjte Csaba. Advent harmadik gyertyáját gyújtottuk meg, amely kapcsán Kálinger Roland, Rozsé atya mondja el gondolatait. Folytatjuk Nádasi Alfonz Hadinaplóját és felütjük a kalendáriumot. Tartalmas rádiózást!

Az adventi koszorún a harmadik gyertyát gyújtottuk meg elmúlt hétvégén vasárnap. Kálinger Roland százados, tábori lelkész, katonák előtt elmondott gondolatait hallják.

- Gaudete vasárnap az örvendezés vasárnapja. Ennek a vasárnapnak a liturgikus színe a rózsaszín. Van egy fogalom, „rózsaszínben látni a világot”, s ez nem mindig jó. A rózsaszín köd az, amikor mindent csak szépnek és jónak lát az ember, szinte minden tökéletes. Azonban ez a köd egyszer elmúlik, s akkor látja az ember csak a valóságot. Ne a homályos ködökben keressük a boldogságot. Erre ajánlok egy praktikus eszközt advent harmadik vasárnapján, s ez az eszköz nem más, mint a pápaszem. Van egy kép a firenzei Uffizi képtárban, X. Leó pápának szemüveggel illetve nagyító lencsével való ábrázolása. A képet Rafaello Santi festette, a kép neve X. Leó pápa unokafivérei körében. De én most nem ezt a pápaszemet ajánlom, hanem a mi kedves Ferenc pápánknak a szemét, aki megtanítja nekünk egy kicsit más színben látni a világot, más szemmel nézni az egyházat. Ezt üzeni nekünk adventben: - Fedezzük fel annak a szépségét, hogy a Jézussal való találkozás felé haladunk. Az evangéliumban keresztelő János ezt mondja hallgatóinak: - Ne követeljek többet, mint amennyi meg van szabva!...Elégedjetek meg!...Aki kevesebbel megelégszik, az többször örül! Igaz ez az életben, de nem igaz a hivatásukban, mert egy katona, aztán folytatom, hogy egy 86-os katona csak a maximummal elégedhet meg. Mekkora kísértés, milyen hamis álom, milyen rózsaszín köd az, amikor az örömöt az anyagi dolgokban keressük. Az ember nem úgy lett megteremtve, hogy ilyesmi tartós örömmel töltse őt el. Az igazi örömöt az ember a személyes szeretetben találja meg, melyre Isten meghívta és melyre Isten képessé tette. Az igazi öröm ott rejtőzik a hitvestársban, a gyermekben és a családban. Az igazi öröm ott rejtőzik az adventi várakozásban, a karácsonyi énekekben, a betlehemi jászolban. Isten oda rejtette el, ott kell keresnünk, és hogyha keressük, akkor meg fogjuk találni. Erre pedig azok is képesek, akiknek kevesebbjük van, akik nem futnak be nagy karriert, akik nem tudnak plafonig érő fenyőfát venni, ahol nem a világító díszek csillognak csak. A boldogság és öröm a családtagok szemében van, vagyis az szegények, az egyszerűek, és az alázatosak. Ferenc pápa szegényen, egyszerűen s alázatosan hív minket, hogy advent harmadik vasárnapján örvendezzünk megváltónk születésének közeledtére. Legyen a harmadik gyertya meggyújtása Istenbe vetett örömünk jele!

500 ezredik külhoni kérelmezőként lett magyar állampolgár december 5-én Böjte Csaba, ferences rendi szerzetes. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója, aki árva illetve mostoha körülmények között élő gyermekeket fogad be, előző napon a Stefánia szalon vendége volt, s többek között katonák előtt beszélt. Nem volt véletlen tehát, hogy mikrofon elé kértem.

Csaba testvér, advent idején, karácsony kapujában vagyunk. Én úgy érzem most ön is egy kapuban áll, méghozzá a magyar állampolgárság kapujában.

- Adventnek a lényege az, hogy rádöbbenünk, mennyi seb, mennyi fájdalom van bennünk, mennyi be nem fejezettség. Istenhez kiáltunk, kérünk, kopogtatunk, zörgetünk és az Isten válaszol erre a kérdésre, beteljesedik a mi imánk. Még 1959-ben szegény édesapám, álmodott ő is mint magyar ember, székely ember egy jó világról. Ezt meg is fogalmazta egy versben, leírta, és izgatásért politikai indokokból hét évet kapott ezért a versért. Ebből négy és fél évet leült, többször is megverték és mikor kiszabadult nemsokára meghalt. Én azt gondolom, hogy mit jelent számunkra erdélyi magyaroknak a kettős állampolgárság, ezt nagyon nehéz elmondani annak, akit soha életében nem neveztek bozgornak, hazátlannak. Aki nem tapasztalta meg azt, hogy ő csak egy megtűrt állampolgár. Persze én nem szeretnék átjönni soha lakni végleg Magyarországra, Erdély az én hazám. Jól érzem magam ott, és úgy érzem nagyon sokat változott a románokkal is a viszony. Én inkább azt szeretném, hogy ez az egész térség egy nagy családdá váljon. Árpád vezér valamikor meg tudta álmodni azt a Kárpát-medencét, ahol akkor is több nemzetiség lakott, avarok, szlávok, a honfoglaló magyar törzsek mellett székelyek. Ki tudja még kik nem voltak itten, és mégis ő akkoriban nem kerültek elé tömegsírok, felégetett városok, hanem Árpád vezér úgy gondolta, hogy együtt, közösen, s az Árpád-házi királyok ezek befogadó, integráló fejedelmek voltak. Valahogy én, ha valamiért imádkozok, vagy valamit kérek népem, nemzetem karácsonyfája alá, hát akkor pont ezt kérem, hogy tudjunk befogadni. Olyan jó dolog megtapasztalni azt is, hogy minket magunkat befogadnak, de az is olyan jó dolog, amikor mi magunk valakit Isten nevében szeretettel befogadhatunk. Úgyhogy úgy élem meg a befogadást, mint gazdagodást. Egy új világ kapuja nyílik ki azáltal, hogy befogadhatok, s azáltal, hogy befogadnak. De végül is teológiailag is, ha megnézzük, hogy most Isten fogadja be az embert, vagy Mária fogadja be az Istent, oda-vissza gazdagodunk mindenképpen, többek leszünk általa.

Több ezer gyermeket befogadott. Ennek a befogadásnak a rügye kibimbózott-e már, virágot hajtott-e már?

- A Szentírás azt mondja miénk a vetés, aztán az aratás az más dolga. Az Úr adja erre az áldását, hogy mi lesz belőle az ember nem tudja. Azt gondolom, amit én meg kell tegyek az, hogy tanúságot tegyek az emberek előtt arról, hogy jó dolog akár egy elesett kis gyermeket és egy kis komisz kölyköt is befogadni. Jó dolog megfürdetni, jó dolog megetetni, szállást adni neki. Ezáltal az ember több lesz, gazdagabb lesz. Mindenki jobban jár. Ugye ebbe a mai világba olyan gyakori az, hogy egymás kezét elengedjük, sőt el is lökjük, eltaszítjuk. Úgyhogy én azt gondolom, hogy nagyon-nagyon fontos üzenet. Örvendek, hogy önökön keresztül a Mária rádió hallgatóit megszólíthatom, és arra bíztathatom, ott ahol vagyunk, családunkban, próbáljuk egymást befogadni. Olyan szép, ahogy Jézus Krisztusról mondja Szent János evangéliuma, hogy „Isten úgy szerette a világot, egyszülött fiát adta oda érte”. Tehát Jézus nem valami mennyi szuvenírt hozott nekünk vagy egy csomó lim-lomot, hanem ő maga volt az ajándék. Mennyei atya a Szent Fiát adja. Azt gondlom, hogy Isten úgy szereti a világot, hogy megteremtett engem, önt, bennünket. Miért? Mert ajándéknak szánt. Ez olyan szép gondolat, hogyha mi magunk szeretnénk lenni a karácsonyi ajándék. Adná az Isten, hogy minél többen, minél többször egymás számára Isten áldása, simogatása, jó szava, ajándékai legyünk!

Úgy gondolom, hogy akkor érzi meg az ember a gyermeki szeretetet, hogyha megmarad egy picit önmaga is gyermeknek. Na de hát a mai társadalomban olyan minthogyha kiveszőben lenne ez már a felnőttekből.

- Igen. Sokszor egész sorozatot beszéltem erről, hogy Jézus azt mondja: Ha nem leszünk olyanok, mint a gyerekek, nem megyünk be a mennyek országába. Tehát a nagy Isten, mennyi háború, minden volt akkoriban, és képes volt éveken keresztül Betlehembe, Názáretbe gyermekként élni. Sokszor elmondtam, hogy mielőtt egyetlen csodát is tett volna a nagy Isten vagy prédikált volna, kergetőzött, focizott vagy bújócskázott a Názáreti gyerekekkel. Szeretem magam elé képzelni azt az isteni pajkosságot, ahogy szalad elől a kis Jézus, s utána a többi gyerek. A nagy Isten abban a történelmi szituációban éveken keresztül tudott gyermek lenni. Tehát akkor mennyivel inkább kellene nekünk is ugyanezt a gyermeki tisztaságot, jókedvet, Isten gyermeki méltóságunkat megőrizzük.

Köszönöm, Isten áldja meg a munkájában.

- Hogyha lehet, akkor én is nagy-nagy szeretettel a Mária Rádió minden hallgatójának kívánok Istentől megáldott adventi szent időt és nagyon-nagyon boldog karácsonyi ünnepet!

 

Nádasi Alfonz, Hadinapló. A kötet felolvasását folytatjuk, Bőzsöny Ferencet hallják.

- Március 12.
Nyolc órakor nálunk miséztem. Kinn a réten, esős-havas időben mondtam a misét. Sátrat építettek ugyan, de a nagy szél erejéből nem sokat vett el. Sőt ártott a miseéneklésnél, mert folyton tartani kellett a sátorrudakat. Az oltárra a Kazáni Szűz képét tették. Az az orosz család, amelyik ideadta, szintén végighallgatta a misét. Utána bementem hozzájuk, hogy megköszönjem a kedves figyelmüket. Mise végére egészen elkékült a kezem. Úrfelmutatásig minden csupa hó lett. Aztán olvadt és a végén szortyogott a csizmám. Megdicsértem őket, mert mindenki hősiesen a helyén maradt, énekelt és közösen felelt. Imakönyveket adtam nekik. Nagy élmény volt nekem is.

Március 14.
Egész délelőtt lengyelül tanultam. Délután mégsem került sor az órára, mert nagyon belemerültem a holnapi beszédbe. Ez lesz az első hazafias alkalom, amikor együttesen ott lesz minden alakulat. Amikor a gúnyos aktívok és a szomjazó többiek kritizáló gúnnyal és tágult füllel hallgatnak. Hát azért sem ijedek meg! Szentlélek Isten, segíts meg! Este meglepetés ért. Hajdú Laci csomagjában nekem is volt egy kis csomag. Baba küldött egy hósapkát. Nagyon megörültem neki. De mivel az őrségen állóknak jobban kell, az egyik vézna termetű bakának odaadtam.

Március 15.
Negyed 7-kor az Elmóhoz mentem. Ez a Vajday Artúr a legkülönb minden alakulat katolikus tisztjénél. Fel is terjesztem a tábori püspöknek. Igaz, hogy előre félni kell a választól. Mert ha neki is olyan szégyenletes, üres, puffogó szóhalmazt válaszol, mint amilyeneket eddig olvastam, nem igen fog megerősödni a hitében. Na, még meggondolom! Megkértek, hogy ne beszéljek, hogy a mise prédikációja ne "üsse" az utána következő ünnepély beszédét. /Végighallgattam a zászlós beszédét, aki civilben tanító. Hát valóban gyenge volt./ 8-kor itthon mise, beszéd. 9-kor a kéttornyú lengyel templomban vezényeltem a hivatalos mise alatt. Utána vonattörzs ünnepélyén beszédet mondtam. Erre az alezredes kért fel. Elámultam, mikor ezt megtette. Hiszen tudja, hogy kíméletlen vagyok az aljasságaival szemben. Vagy talán le akar venni a lábamról? Utána rögtön kocsira ültem, és Volinkára mentem. Lelkesen mutatkoztak be az új tisztek. Új főhadnagy van náluk. Remélem, többre megyek vele és velük, mint a részeges elődjével. Az utolsó munkám után sem éreztem fáradtságot. Boldogan végeztem a munkámat. Már nem érzek semmi szorongást a beszédeknél /a mindenkor meglevő, és szinte kötelezőn felül./ Bizonyára jótét lelkek imádkoznak értem ismeretlenül, hogy a jó Isten ennyi kegyelemmel vesz körül engem. Köszönöm!

 

MÚLTIDÉZŐ KALENDÁRIUM:
1551. december 17.-én hunyt el Martinuzzi Fráter György bíboros, esztergomi érsek, erdélyi vajda, horvát kisnemesi származású államférfi. Corvin János és udvarában nevelkedett, majd Szapolyai János szolgálatába állt katonának, később a pálos rendbe lépett. 1534-től váradi püspök. A két részre szakadt ország egyesítésére törekedett. Nagy része volt az 1538-as váradi béke megkötésében.

1586. december 12.-én hunyt el Báthory István erdélyi fejedelem, későbbi lengyel király.

1751. december 14.-én Mária Terézia megalapította Bécsújhelyen a Theresianum Katonai Akadémiát, ahol 1918-ig a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák–Magyar Monarchia tisztjeit képezték. A magyar királyi honvédtisztek képzését, 1897-től végezte a Theresianum katonai akadémiával egyenjogúsított, budapesti Ludovika Akadémia. Az akadémia által nyújtott képzés eredetileg tizenegy éves volt, amit csak fokozatosan csökkentettek három éves képzésre. Az épület ma az Osztrák Szövetségi Hadsereg katonai akadémiájának ad otthont.

1791. december 15.-én az Amerikai Egyesült Államokban az 1787-es alkotmány részévé teszik és törvénybe iktatják a „Bill of Rights”-ot, ami tíz újabb cikkelyben rögzíti a sajtó-, szólás- és vallásszabadságra vonatkozó emberi jogokat.

1799. december 14.-én hunyt el George Washington tábornok, az amerikai függetlenségi háború hőse, 1789–1797-ig az Egyesült Államok első elnöke.

1800. december 17.-én született Czuczor Gergely költő, nyelvész, bencés tanár. 17 évesen belépett a bencés rendbe. Unokatestvérével, Jedlik Ányossal együtt volt novícius. Az 1848-as szabadságharc eseményei fellelkesítik. Megírja Riadó c. költeményét, amely a jelenlegi értékelések szerint - Petőfi versei mellett - a magyar forradalom egyik leghatásosabb verse. E költemény miatt 1849-től 1851-ig osztrák börtönökben van elzárva, majd a Magyar Tudományos Akadémia kérésére kegyelmet kap.

1869. december 13.-á született Szentkereszthegyi Kratochvil Károly az 1918. december 1. -én létrehozott Székelyhadosztály parancsnoka.

1880. december 11.-én hunyt el –Oliver Fisher Winchester amerikai fegyver- és lőszergyáros, a Winchester-ismétlőpuska feltalálója.

1898. december 11-én született Aladár Paasonen finn – magyar származású ezredes. A téli háború alatt a finn főhadiszállás felderítőegységének parancsnoka volt.

1944. december 15.-én Adolf Eichmann német SS-Sturmbannführer utasítására Budapestről elindítják a Magyar Nemzeti Bankban tárolt értékeket szállító „Aranyvonatot".

1941. december 11-én, Horthy Miklós kormányzó távollétében és a Minisztertanács hozzájárulása nélkül, német és olasz nyomásra bejelentette, hogy Magyarország hadiállapotban lévőnek tekinti magát az Amerikai Egyesült Államokkal.

1942. december 16.-án a holokauszthoz vezető, a zsidó népirtás tervét szentesítő wannseei konferencia évében és szellemében e napon rendeli el Heinrich Himmler az összegyűjtött és fekete háromszöggel jelölt cigányok/romák auschwitzi koncentrációs táborba szállítását, ezzel elkezdődött a porajmos, a roma holokauszt.

1993. december 12.-én hunyt el Antall József 1990-1993-ig a Magyar Köztársaság miniszterelnöke.

A kalendáriumot a decemberi történelmi dátumoknál nyitottuk föl. Szerkesztette Berta Tibor, a katolikus tábori püspökség általános helynöke.

Ötvenedik jubileumi adásunkat hallották. Megköszöni figyelmüket a szerkesztő Fodor Endre, Sík Sándor Hiszek című versének újabb soraival.

„Hiszek egy Istent, ki három személy,
Az élő Istent, aki bennem él,
S akiben élek, mozgok és vagyok,
Kinek tenyerén megsimulhatok.
Akinek rám is éber gondja van,
És cselekszik bennem és általam.
Aki mozdítja minden mozdulásom,
S én jóban-rosszban boldogan imádom
Intéző édes mély akaratát.
Hiszek Istenben, hiszem az Atyát.”

(Sík Sándor)

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT VÁRJUK, ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM: Katolikus Tábori Püspökség 1054 Budapest, Szabadság tér 3.

E-mail-ben: berta.tibor@hm.gov.hu

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2013, december 11