Rádióműsor - 2014. március 26. - 63. adás

INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET 2014. március 26.-ai műsor (63. adás), mely itt hallgatható meg: http://www.honvedelem.hu/cikk/43413

Magazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban.

A 63. ADÁS ÍRÁSOS - SZERKESZTETT VÁLTOZATA

„A gyáva ember képtelen a szeretet kimutatására, az a bátrak kiváltsága.” – Mahatma Gandhi jogász, politikus gondolataival köszöntöm az Inter Arma Caritas hallgatóit. A szerkesztőt, Fodor Endrét hallják. 

A hétköznapi, családi ünnepek fontosságáról éppúgy beszélünk a mai műsorban, mint a cserkésztábor által kínált lehetőségekről, lelket, testet erősítő táborozásáról. De visszaidézzük a II. világháború egyik húsvétját, Nádasi Alfonz Hadinapló című kötetének, annak egyik részletének felolvasásával.

 

A kaposvári 37. számú Magyarok Nagyasszonya cserkészcsapat Simonfa felett a Zselicben töltött három napos tavaszi portyát. Fél napot velük töltött Markovics Milán Mór tábori lelkész is, aki a nagy vihart követően – és a szél egy picit bele is zavart a felvételbe -, készítette el a most következő riportját. 

Zselicben jártunk Simonfához közel, Kaposvártól néhány kilométerre s éppen egy táborban vagyok, ahol Tolnai Balázs, mint a tábor vezetőjével találkozva kérdezném most őt, hogy tulajdonképpen hol is vagyunk és mi is történik itt körülöttünk? 

- Simonfa a Zselicség északi részén egy kis falu. Mi nem a faluban vagyunk, hanem a falutól följebb a Kása gyermektábor nevezetű helyen. Ez egy nagy faház, ahova a 37. számú Magyarok Nagyasszonya cserkészcsapattal jöttünk ki hétvégére, úgynevezett portyára. 

Azt gondoltam, hogy már egy Inter Arma Caritas műsorba azért is érdekes bekerülnie ennek az eseménynek, mivel hogy itt hitről, fegyelemről és részben katonaságról is szó van. De egy cserkésztábor, amiről talán sokan nem is tudnak sokat, azért a gyerekeknek egy végtelenül jó kikapcsolódás, szabadidős tevékenység.

- Cserkészet alapvetően egy ifjúságnevelő mozgalom, ami hangsúlyosan a természetben való időtöltésre alapul. A cserkészet abszolút politikamentes, és a gyerekeket tulajdonképpen, ahogy annak idején Teleki Pál mondta, emberebb emberré és magyarabb magyarrá neveli. Bővebb kiegészítésül azt lehet még elmondani a cserkészetről, hogy a cserkészetben résztvevő gyermekek, fiatalok olyan ismeretanyagoknak jutnak a birtokába, amit általában az iskolában sem és otthon sem tudnak olyan szinten elsajátítani, mint a cserkészetben. Például térképismeret, elsősegélynyújtás, a magyar történelemnek azok a részei, amiket a tankönyvek nem feltétlenül taglalnak, azt, hogy hogyan kell tüzet gyújtani az erdőben és csomókat kötni. Tehát csupa hasznos ismeret. 

A gyerekek felszabadultan játszanak, mégis fegyelem van, öröm látszik az arcukon, és a mai fiataloknál ez elég fontos, hogy kimozduljanak otthonról a számítógép és a tv elől. Látszik, hogy itt nekik ez nem hiányzik, ami azért nagy szó. Balázs te a tábor vezetője vagy, és te is, mint cserkész fölvállaltad és csinálod. De téged úgy ismernek, mint Tolnai törzsőrmestert, aki a honvédség katonája is. Hogyan lehet ezt a kettőt egyeztetni, van-e valami közös a kettőben?

- Nagyon sok közös vonás van. A cserkészetet egy angol tábornok alapította, ő volt a létrehozója, megálmodója és megvalósítója az 1900-as évek elején. Ennek megfelelően a cserkészet is ezekre az alapokra épül. Túl a fegyelmen, túl az alakiasságon, az egyenruha viseletén kívül, sok más olyan dolog van, ami a katonasághoz köthető. Sok olyan ismeret van, amit az előbb már említettem, például az elsősegélynyújtás vagy a térképészet, ami abszolút közös alapokon nyugszik. Hogyha nem is ugyanazokkal a módszerekkel sajátítják el ezeket a gyerekek természetesen, de ezeken túlmenően is számtalan olyan dolog van, ami közös a kettő között. A cserkészetre gyakorlatilag a katonaságtól, a honvédségtől független találtam rá, vallásos és természetjáró emberként. Amikor a cserkészetet megismertem nem volt számomra kérdőjeles, hogy ezt szeretném-e csinálni, vagy nem. Elkezdtük, és most már oda jutottunk, hogy Kaposváron cserkészcsapat alakult és ennek lehetek a parancsnoka. 

Milyen kapcsolat van a vallás, a hit és a cserkészet között?

- Alapvetően mindenféleképpen a cserkészet vallásos alapokon nyugszik. Tehát aki cserkész szeretne lenni, annak egy úgynevezett újonc próbát kell teljesíteni, ahhoz hogy a cserkészfogadalmat letehesse és megkapja cserkész nyakkendőt, amivel gyakorlatilag cserkésszé válik. Az újonc próba anyagának viszonylag jelentős része a valláson nyugszik. Alapvető imák ismerete, szentmiséken való részvétel, csupa-csupa olyan dolog, ami a cserkészetnek alapvető és szerves része. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak azok a gyerekek jöhetnek közénk, akik vallásosak. Bárkit, bármilyen felekezettől, a cserkészet szívesen vár. Aki még nem vallásos, legfeljebb majd az lesz. 

Balázs, hallom, hogy a gyerekek közben már itt befejezték a játékot és keresnek, úgyhogy nagyon szépen köszönöm ezt az interjút.

 

Hazaszeretet, gyermeknevelés, a család ünnepe. Ezekről is szól, személyes gondolatokat is megosztva Bíró László katolikus tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar családreferens püspöke, a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke. Mindezekről azon a Családerősítő Hétvégén beszélt a püspök, amelyről már többször említést tettünk adásunkban. 

- Az én szekszárdi őseim, az én nagyanyáim vagy dédanyáim generációja még vasárnap úgy öltöztek föl, hogy követték a pap liturgikus színeit. Tehát évközben zöldes tónusú, sötét ruhába öltöztek, nagypénteken biztos, hogy feketébe mentek, és lilás tónusú ruhát vettek fel adventben és nagyböjtben. Tehát követték az öregek a liturgia színeit, ennyire együtt éltek. S ez fontos, ma minden szürke lett. Echegaray nagy bíboros mondta, hogy a sötétség kívánja a fényt, a ködről nem tudod, hogy sötétségbe vagy világosságba fordul. Tudjátok, ez az ünnep a családban. Ez az ünnep a családban, ez a liturgia. Vannak a személyes ünnepeink és vannak a közösségi ünnepek. A személyes ünnep, amikor a gyermek várja a születésnapi tortát, bár nagyon nincsen kedved, de mégis megcsinálod, hogy legyen meg a torta az x számú gyertyával. Ebből mit él meg a gyerek? Az ő személyi méltóságát. Tehát amikor megünnepeljük egymást, születés és névnapot, akkor az ember személyi voltát ünnepeljük. S a személyi önértékelés kerül helyre. Ezek nem pazarlások. Mikor pici kortól kezdve ünnepli a szülő a gyermeket, akkor az ő személyi méltóságát ünnepli. Ő maga kerül helyre, tudja azt, hogy értékes. Te fontos vagy nekünk. Nem szabad elhanyagolni. Mondják az okosok, hogy az ünnep meg a munka összefügg, korrelációban van. Ha nincs ünnep, ott nem megy a munka, és ha nincs munka, akkor nem lehet ünnepelni. Ez a kettő nagyon szoros kapcsolatban van. 
Egyházi év. Vannak, ahol még a kicsi gyereket nem lehet elvinni a templomba szertartásokra, de este otthon az apuka megmossa a lábát a gyerekeknek. Vagy pénteken otthon is csinál egy kereszthódolatot, keresztcsókolást nagy gyerekekkel. Szóval miért ne lehetne ezeket a kis liturgiákat odahaza elvégezni? Szeretem elmesélni, hogy 16 éves lehettem, amikor életemben – ugye akkor az internacionalizmus volt -, először hallottam a hazaszeretetről. Öreg történelemtanárunk a bencéseknél, egy öreg bencés atya jött be, és következett volna Kossuth. Azt nem nagyon szerette. Nem is beszélt róla, mert újra elkezdte Széchenyit mondani. Az öreg magyarázta ugye Széchenyit és akkor egyszer csak kezdte mondani: „Fiúk, fiúk! A hazaszeretet!” És könnyezett! Ott álltunk bambán mi 16 évesek, mintha kínai beszédet mondott volna. Sírt a Foxi bácsi. Isten nyugtassa!

 

Nádasi Alfonz Hadinapló című kötetét folytatjuk, Bőzsöny Ferencet hallják.

- Április 9. Húsvét

Fél hétkor a műhelynek miséztem. A hősiességnek és a hitvallásnak ilyen megnyilatkozása is van, mint náluk. Annyi dolguk van a helytelen beosztás miatt, hogy egyetlen pihenőjük az éjjeli alvás. Tegnap is éjjel kettőig dolgoztak. Most mégis valamennyien itt vannak.
Utána az Elmóban miséztem, persze mindenütt beszéltem is. Aztán a lengyel templomban énekkart vezettem. Asszisztenciás mise. Németh a főcelebráns, Buzássy és a vonatos, a diakónus, egy volt egri kispap, most karpaszományos a cerimonárius. Az éneket jól fújta a 100 híradós. Meg voltam velük elégedve. A vezérőrnagyot is nagyon meglepte. Azt mondta: Hallod-e Alfonz, ez nagyon szép volt. Akik ilyen lélekkel vesznek részt a misén, biztos, hogy nem fognak aljaskodni az ellenséggel sem.
Kocsi várt a templom előtt a vonatosoktól. Onnan rögtön Volinkára mentem. Ott kiderült, hogy a 43. Ezred átvonult, és ők is azoknak a miséjén voltak. A mieink közül az árkászok voltak ott. Gyerünk vissza!
A varsói út kanyarában odacsikorog a hadosztály autója. Oda se figyeltem, tovább breviáriumoztam, mert azt hittem, hogy a kanyar miatt fékez. Megszokott hang szokott ott lenni ebban a kanyarban. De odakiált egy hang: Lelkész úr, azonnal kihallgatásra a hadtesthez. Hát a Németh áll ott az autóban teljes díszben. Átültem az autójába, mert értem jött, és vitt a plébániára ebédre.
Utána vissza Volinkára az árkászokhoz lelkigyakorlatot tartani. De előbb a mieinknek miséztem. Közben hárman megjöttek kérésemre Puhacsevoból, és fél 7-ig gyóntattunk. Otthon 7 órakor miséztem. Ma 5 mise és 6 beszéd.
Itthon a nővérek mindegyikünknek készítettek egy kis fészket vattából, bele tojást szalaggal és Stühmert. Mi pedig bementünk hozzájuk és vittünk nekik mézeskalácsot. Bevallották, hogy azt mondogatták egymásnak: na, az idén senki sem fog ránk gondolni.

Április 10.

Megbeszéltem, hogy ma megyek a vonatosokhoz. Meglepetésemre közbejött valami. Na, mi ez? - gondoltam, ahogy megyek a telefonhoz. Kiderült, hogy az alezredes fogatolást rendelt el a lelkigyakorlat idejére. Előbb aláírta a lelkigyakorlat idejét, aztán saját maga felrúgta úgymond "hadászati szempont" miatt.
Ez a sátánfajzat. Ennél alábbvalóbb embert sem otthon, sem itt nemigen láttam. Irigyelte az embereitől azt az időt is, amíg nem ő parancsolhat, hanem az Úristen. De az Isten keze nem marad el felőle. Úgyis hadbíróság lesz a vége. Annyi disznóságot nem lehet végletekig húzni, amennyit ő csinált az elmúlt hónapokban.
Amikor hazament, rengeteg összelopkodott értékkel, szőnyeggel, szentképekkel utazott haza. Jöttek is hozzám a lengyel és az orosz parasztok: Pán bátyuska, neked az a híred, hogy mindenkin tudsz segíteni. Segíts rajtunk is. Az alezredes úr aranyhoz és gyémánthoz értő zsidó szakemberrel és fegyveres katonával járatja a házakat, és ha valahol valami értéket felismer a szakértő, elviszi tőlünk. Persze mindezt a ruszin tolmács mondta el ilyen szépen.
Azt a szerencsétlen zsidót is azzal csapta be az alezredes, hogy jobb sorsot, beosztást meg hazaküldést ígért neki. Sohasem teljesítette. Ez az erkölcstelen tróger kizsarolta az oroszt, a lengyelt, becsapta a zsidót is, és a saját embereivel sem bánt másképpen.

Kedves hallgatóink! Várjuk gondolataikat, véleményüket, mindezeket a következő elektronikus postacímre: interarma@mariaradio.hu. Megköszönöm megtisztelő figyelmüket és további kellemes, nagyon szép napot kívánok valamennyiüknek! Fodor Endrét hallották. 

Elbúcsúzva önöktől Teréz anya gondolataival zárom a mai adásunkat.

„A legkisebb dolgokhoz való hűség nem azt jelenti, hogy azokat önmagukban célnak tekintjük, hanem azt, hogy a nagy dolgok Isten akarata szerint kicsikben tükröződnek. A legkisebb szabály is ugyanúgy magába foglalja Isten akaratát, mint az élet nagy dolgai.” 

 

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT
VÁRJUK, ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK 
AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM:
Katolikus Tábori Püspökség
1054 Budapest, Szabadság tér 3.

E-mail-ben:
berta.tibor@hm.gov.hu 

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2014, március 26