Rádióműsor - 2014. április 9. - 64. adás

INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET 2014. április 9.-ei műsor (64. adás), mely itt hallgatható meg: http://www.honvedelem.hu/cikk/43464

Magazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban.

A 64. ADÁS ÍRÁSOS - SZERKESZTETT VÁLTOZATA

„Amikor nem tartunk bűnbánatot, nagyon gyorsan belénk lopódzik a vágy a gazdagságra és kitalálunk mindenféle mentséget, csakhogy igazolhassuk magunkat. A bűnbánat szellemének gyengülése lelkünk kárára való. Bűnbánattal és elégtétellel engeszteljük ki bűneinket, testünket megzabolázzuk, és így kegyelmek bőségében részesülünk. Nem rendkívüli elégtételeket kell tennünk, csupán apró dolgokról van szó, melyek lelkünket Istenhez és Istent lelkünkhöz közelítik.” – Teréz anya gondolataival köszönti önöket a szerkesztő, Fodor Endre. 

 

Idén ünnepeljük a Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat újraindításának 20 éves évfordulóját. Ennek kapcsán egy dvd kiadványt jelentettünk meg „Téged Isten dicsérünk” címmel. A felvételek többek között Veszprémben az Érseki Palota kápolnájában, a Tihanyi Apátságban, a Pannonhalmi Apátságban, a Zirci Apátságban, a jáki Szent György Apátsági templomban valamint Budapesten a Szabadság téri református templomban, a Nagyvárad téri református templomban, a Szent Katalin Domonkos Apácakolostor romjai között, a Margit-romoknál Veszprémben és a Budavári Nagyboldogasszony Plébániatemplomban készültek. A közreműködő az a Veszprémi Légierő Zenekar, amely előadásában a népénekek már itt az Inter Arma Caritas eddigi adásaiban is hallhatóak voltak. Ma bűnbánati és nagyböjti énekeket hallanak, de megszólal majd a zenekar vezetője, Katona János alezredes is. 

A Magyar Honvédség Légierő Zenekar Veszprém 1985-ben alakult meg, az Első Honi Légvédelmi Hadtest kötelékében. A zenekar szellemiségét nagyban meghatározta az 1945-ig működő Magyar Honvéd Légierők zenekarának szakmai múltja és tevékenysége. A Légierő Zenekar működésének elsődleges és meghatározó szakmai munkája fegyvernemi dalok, magyar indulók és a történelmi egyházak zenei kultúrájának terjesztése. 2006-ban Veszprém város Pro Urbe díját, 2007-ben Veszprém megye érdemrendjét kapta. A zenekar karmestere kezdettől fogva Katona János alezredes, aki az együttes irányítása mellett sokat tett és tesz a magyar katonazenei hagyományok ápolásáért. Felkutatott és a mai fúvószenei követelményekhez igazítva átdolgozott számos fegyvernemi indulót, ugyanakkor több fegyvernemi dal szerzőjeként is számon tartják.

A bűnbánati nagyböjti énekek közül a következőket hallják majd:

Áll a gyötrött Istenanyja

A Stabat mater dolorosa szekvencia népének változata Mária fájdalmáról. Dallama német, első feljegyzése Bambergből való (1628), az 1844-es Gimesi gyűjteményben található. Sík Sándor fordítása. A Hozsanna 65. számú éneke.

Keresztények, sírjatok

A szenvedő Krisztus szemléléséről szóló ének. Szerzője az a Faludi Ferenc, aki jezsuita szerzetes, tanár, költő volt. A XVIII. század magyar barokk legjelentékenyebb írója. Verset, prózát és drámát egyaránt írt. Az ő olvasatában közölte Sajnovics János a Halotti Beszédet. Dallama a Katolikus egyházi énektárban található. A Hozsanna 71. számú éneke. 

Bűnbánóknak menedéke

A Hozsanna 58. számú éneke. 

Hogyha hozzád járulunk 

Lányi Ernő karnagy, zenetanár dallama, Geréb Kázmér szövegére. A Hozsanna 60. számú éneke. 

A keresztfához megyek

Bozóky Mihály énekkönyvében található meg először 1797-ben. A Hozsanna 63. számú éneke. 

Jézus, világ Megváltója

Salve mundi salutare... Európában ismert ének magyar változata. Dallama Szegedi Lénárt énekeskönyvéből, szövege a hagyomány szerint Szent Bernáttól származik. A Hozsanna 70. számú éneke. 

A hely ad egyfajta varázst ennek a felvételnek?

- Köszönhetjük elsősorban az Úristennek, másodsorban a Magyar Honvédségnek, hogy ez a dolog így egybe összejött. Nekünk nagyon fontos, hogy szakrális hely legyen, hiszen ez adja meg az éneknek pontosan a bensőségét, és az Isten iránti szeretetet fölmutatja, amit egy fúvószenekarral, katonazenekarral föl lehet mutatni.

Az önök repertoárja borzasztóan széles. Mit tapasztal? Vallási témájú énekekre mennyire befogadó a közönség? 

- Ez egy hosszú munka eredménye. Tehát mi körülbelül 22-23 éve szolgálunk egyházi ünnepeken illetve istentiszteleteken, szentmiséken. Nehezebben kezdtük olyan téren, hogy ennek még nem volt kellő befogadóképessége. Hogyan tudnánk ezt úgy fölmutatni a fiatalok körében, hogy ezek az énekek talán a mai fülnek, a mai hangszerelésben is megjelenjenek? 1992-1993 körül jött az ötlet, hogy az alapvető egyházi énekeket úgy katolikus, mind református énekeket, kicsit modernebb hangszerelésben, talán a mai fülnek kicsit megfelelőbb kíséretben, populárisan, meghangszereltem. Ennek az eredménye az, hogy tulajdonképpen koncerteken, tehát nem szakrális helyeken, hanem mondjuk big band koncerteken a második, a harmadik vagy az ötödik, hatodik szám egy-egy ilyen egyházi ének. Ennek látom most az eredményét. Abban bízom, hogy ha ezek a fiatalok, akik az énekeket hallják és úgy gondolják, hogy Isten közelségét igénylik, akkor ha bemennek a templomba már ismerős lesz nekik például a Boldogasszony anyánk vagy az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga című népének.

A Keresztény Katonák Szövetségének vagyok az elnöke, ez egy nemzetközi szervezet. Nyilván ezen a vonalon keresztül is szeretném fölmutatni, nemcsak a keresztény értékrendet. Ha azt mondjuk, hogy magyarságtudat, honvédzene, ez a két a két szó én azt hiszem, hogy párhuzamosan fut egymással. A magyarságtudat és a honvéd szónak mindenképpen együtt kell működni. Én ezt fölmutatom, nem csak a kereszténység, keresztyénségen belül, mert ugye református testvérekről is beszélhetünk, jómagam is református vagyok. A hazafias daloknak a játszását én párhuzamban folytatom is és nyilván kutatom is, mert rengeteg teendőnk van még ezzel kapcsolatban. 

A felvétel a Pannonhalmi Apátságban, a Boldogasszony kápolnában készült. 

 

Nádasi Alfonz, Hadinapló. A kötet felolvasását folytatjuk, Bőzsöny Ferencet hallják.

- Április 11.

Kimentünk a Bug folyó partjára. Megnéztük, hogy éled a természet a tavasz első napjaiban. A fák most dugták ki első rügyeiket. A haragos, piszkos téli vízszínen szelíd zölddé lett. Fodrozódott, és a szél valami eddig ismeretlen illattal tette tele a levegőt. Feltűnő volt, hogy mennyi hal fickándozik a folyóban. A kisebbek fel-felszöktek a víz fölé, a nagyobbak pedig megvillantották a hátukat egy-egy bohókás, hirtelen irányt és gyorsaságot változtató mozdulatuknál.
Úgy látszik, ez a néhány tavaszi nap egészen megkavarta az embereket is. Különösen, mikor a haditerület fogalma egyeseknek a szabadosságot jelenti, vagy még inkább az állati felé süllyedést. Délután itt volt az esperes. Nagy kérése volt. A szentsírnál ötvenezer márkát számláltak össze. Ezt el kellene juttatni a pinszki püspöknek. A küldés mikéntjére mindenki azt ajánlotta neki, hogy jöjjön el hozzám. Majd én megtalálom a módját. Mondtam neki tréfásan, hogy annyi partizánnal találkoztam a sebesültek között, annyival vagyok jóban az alakulatuknál, annyi rejtett utat-módot kitanultam, hogy ez nem is lesz olyan nehéz.
A megbízható emberem másnap már jelentette is, hogy a parancsot hűségesen teljesítette. Pinszk mindössze 150 km ide. Két nap elég volt neki, olyan csendes időt fogott ki.
Ezek a németek mindig nehézséget csinálnak. Gőgjükben már szóba sem akarnak állni az emberrel. Önkényesen intézkednek a mi dolgainkban is. Ha hiányzik valami, az ezredes mindig engem kér meg, hogy menjek hozzájuk elintézni. Nem szívesen teszem, de hát az embereink javát szolgálom. Csak akkor vagyok ott szívesen, ha szakemberrel, nem pedig gőgjében felfuvalkodott aktív tiszttel van dolgom. - Ma estig is kéréseket intéztem a hadtesten. A mieink ott fogtak vacsorára.
Utána rögtön hazamentem, és lementem az alagsorban lakó állatorvosékhoz. Rögtön latinul kezdett velem beszélgetni. Egész jól beszél. Újságolta, hogy Kaunaszban volt egyetemi tanár az ottani állatorvosi karon. Megmutatta a kísérleti egereit, patkányait, nyulait. Panaszkodott, hogy mindig nehezebb őket táplálni. A személyes barátságon kívül annak is örül, hogy magyarok kerültek ide, mert mi szívesen adunk az állatainak is, nemcsak neki és családjának.

 

„A legkisebb dolgokhoz való hűség nem azt jelenti, hogy azokat önmagukban célnak tekintjük, hanem azt, hogy a nagy dolgok Isten akarata szerint kicsikben tükröződnek. A legkisebb szabály is ugyanúgy magába foglalja Isten akaratát, mint az élet nagy dolgai.” – Teréz anya gondolataival búcsúzom önöktől. A szerkesztőt, Fodor Endrét hallották.

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT
VÁRJUK, ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK 
AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM:
Katolikus Tábori Püspökség
1054 Budapest, Szabadság tér 3.

E-mail-ben:
berta.tibor@hm.gov.hu 

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2014, április 9