2014. Április 25. Péntek,
09:47:09
Tegnap : György
Ma : Márk
Holnap : Ervin
2014 Április
H K SzeCsP SzoV
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 

Párbeszéd lap logója
Honvédségi Szemle logója
Honvéd Altiszti Folyóirat logója

Kalendárium

2014. április 25., péntek

 

 

„Nem csak kenyérrel él az ember...”

 

ÁPRILIS 25. PÉNTEK

 

HÚSVÉT NYOLCADA - PÉNTEK

 

NAPI EVANGÉLIUM

Jn21,1-14

Ezek után Jézus ismét megjelent a tanítványoknak a Tibériási tengernél. Így jelent meg: Együtt volt Simon Péter, Tamás, akit Ikernek hívnak, a galileai Kánából való Natanael, Zebedeus fiai, és még másik kettő a tanítványai közül. Simon Péter azt mondta nekik: »Megyek halászni.« Azok azt felelték: »Megyünk veled mi is.« Elindultak tehát, és beszálltak a hajóba, de azon az éjszakán semmit sem fogtak. Amikor már megvirradt, Jézus a parton állt, de a tanítványok nem tudták, hogy Jézus az. Jézus azt mondta nekik: »Fiaim, nincs valami ennivalótok?« Azt felelték: »Nincsen!« Ő ekkor azt mondta nekik: »Vessétek a hálót a hajó jobb oldalára, és találni fogtok!« Kivetették, de kihúzni már nem tudták a tömérdek hal miatt.
Akkor az a tanítvány, akit Jézus szeretett, így szólt Péterhez: »Az Úr az!« Amint Simon Péter meghallotta, hogy az Úr az, magára öltötte köntösét, mert mezítelen volt, és a tengerbe vetette magát. A többi tanítvány pedig tovább hajózott, mert nem voltak messze a szárazföldtől, csak mintegy kétszáz könyöknyire, és vonták magukkal a halakkal telt hálót. Amikor partra szálltak, égő parazsat pillantottak meg, rajta halat és kenyeret. Jézus azt mondta nekik: »Hozzatok a halakból, amelyeket most fogtatok!« Erre Simon Péter visszament, és partra vonta a hálót, amely meg volt tömve százötvenhárom nagy hallal. És bár ennyi volt, nem szakadozott a háló. Jézus azt mondta nekik: »Gyertek, egyetek!« A tanítványok közül senki sem merte Őt megkérdezni: »Ki vagy te?« Tudták ugyanis, hogy az Úr az. Jézus odament, fogta a kenyeret, és odaadta nekik, ugyanígy a halat is. Jézus ekkor már harmadszor jelent meg a tanítványainak azóta, hogy föltámadt halottaiból.

 

Több beszámolót olvasunk arról, hogy Jézus már sokadszorra jelent meg a tanítványoknak. Mindent, amit meg lehet tenni és fel lehet mutatni a Föltámadás bizonyossághoz, azt Ő megmutatta. Hiszen a tanítványok nem voltak hiszékeny emberek, akik mindenáron hinni akarnak abban, hogy a Mesterük él. Földhözragadt emberek voltak, egyszerű halászok. Péter most is halászni indul, mintha nem történt volna semmi, hiszen Jézust nem látják folyamatosan. Jézus újra megjelenik nekik, s egy látszólag banális dologgal igazolja Magát, hogy a halászok, akik ismerték a szakmájukat a hajó jobb oldalán vessék ki, mintha ott több hal lehetne. S hiába tapasztalják az elképesztő fogást, mégis csak a „szeretett tanítvány” ismeri föl Krisztust.
A szakasz Péter fontosságát hangsúlyozza, amikor ő vonja partra a hálót, mivel az előbb még arról volt szó, hogy nem tudták kihúzni azt. A szimbolikus tartalom onnan is látszik, hogy a hálóban 153 nagy hal volt, ami megfelelt a János apostol korában ismert népek számának.
A Föltámadott Krisztus építi Egyházát, ami onnan is látszott, hogy hét tanítvány volt együtt, akiknek megjelent, s ez a szám azonos a Jelenések Könyvében szereplő egyházak számával. A hetes a teljesség száma volt a zsidóknál, így szimbolikusan az egész Egyháznak jelent meg Krisztus, amely minden népet Hozzá, s Rajta keresztül az Atyához vezet.

  • A 2014. év krónikája

    JANUÁR

    11.-én, szombaton Bíró László tábori püspök mutatott be megemlékező gyászmisét a Doni Áttörés 71. évfordulóján a Budavári Nagyboldogasszony Plébániatemplomban (Mátyás-templom).

    19.-én, vasárnap Berta Tibor ezredes, általános helynök vett részt a Szlovák Légierő AN-24-es repülőgépének 2006-os katasztrófájának emlékére tartott hejcei megemlékezésen és szentmisén.

    21.-én, kedden tábori lelkészi találkozó volt a püspöki székházban.
    Ezen a napon Kálinger Roland százados, tábori lelkész vallásismereti tájékoztatót tartott Szolnokon az MH Béketámogató Kiképző Központban Szolnokon.

    23-án csütörtökön Horváth Kornél hadnagy, tábori lelkész megkezdte tábori lelkészi szolgálatát az MH Altiszti Akadémián Szentendrén.

    28.-án, kedden Bíró László tábori püspök vett részt az Attasétestület újévi pohárköszöntőjén a Stefánia-palotában.

    30.-án, csütörtökön Berta Tibor ezredes, általános helynök vett részt a Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma című könyv reprint kiadásának bemutatóján Budapesten a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.

     

    FEBRUÁR

    10.-én, hétfőn Berta Tibor ezredes, általános helynök vett részt a Honvédelmi Minisztérium éves értékelő és feladatszabó értekezletén.

    12.-én, szerdán Kótai Róbert főhadnagy, tábori lelkész mondott kegyeleti imádságot Budapest ostromában elhunytak emlékére a Budai Várban levő Magdolna-toronynál tartott megemlékezésen.

    14.-én, pénteken Kálinger Roland százados vett részt az MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj parancsnoki átadás-átvételi ünnepségen Szolnokon.

    19.-én, szerdán volt a HM Tábori Lelkészi Szolgálat újraindításának és megalakulásának huszadik évfordulója Budapesten, a Stefánia-palotában. Az évforduló alkalmából minden felekezet együtt ünnepelt. Az ünnepi beszédekben Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Alberto Bottari de Castello érsek, Magyarország apostoli nunciusa emlékezett vissza az elmúlt évekre. Az ünnepi állománygyűlésen Vargha Tamás a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára mondott köszöntő beszédet, majd miniszteri és államtitkári emléklapokat adott át.
    Ezen a napon este a Budavári Mátyás-templomban 18.00 órakor ünnepi szentmisét mutatott be Bíró László tábori püspök és a tábori lelkészek közössége. A szentmise után 19.00 órakor kezdődött a HM Tábori Lelkészi Szolgálat újbóli megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából kiadott, „Téged Isten dicsérünk…” című, katolikus és protestáns egyházi népénekeket tartalmazó DVD ünnepélyes bemutatója. A rendezvényt Farkas Anikó HM kabinetfőnök nyitotta meg és dr. Benkő Tibor vezérezredes, honvéd vezérkar főnök mondott beszédet.

    Bővebben...

 

 

SZOLGÁLATAINK:

 

 

 

Szentmise bemutatása

Elengedhetetlen hogy időt szakítsunk, és örüljünk mindannak, amit a hét folyamán alkotottunk és megtettünk, ugyanakkor nemcsak pihenésre van szükségünk, hanem valódi ünneplésre is. A szentmise keresztény életünk forrása, a béke és a megbocsátás alapja, ugyanakkor az örömé is, melyből remény és gyógyulás tud fakadni.

A tábori püspök és a tábori lelkészi kar tagjai, az egyházi és állami ünnepekhez kapcsolódóan rendszeresen mutatnak be ünnepi és megemlékező szentmiséket a helyőrségekben, a külszolgálati missziókban, a hazai és nemzetközi gyakorlatokon, de külön kérésre családi évfordulók alkalmával is. A Balatonkenesei Rekreációs Központban nyaranta minden vasárnap tartunk szentmisét, mely az ott pihenők üdülését szeretné teljessé tenni.

A Katolikus Tábori Püspökség honlapján (www.ktp.hu) tájékoztatást adunk az említett szentmisék helyéről és idejéről.

 

 

Gyermekek keresztelése

Az iskolakötelezettségig a gyermekeket a szülők hitére kereszteljük, így számukra nincs kötelező hitoktatás a keresztelés előtt.

Az iskolás gyermekek keresztelését hitoktatáshoz kötjük, melynek formáját és időtartamát, valamint a keresztelés helyét és idejét a tábori lelkésszel lehet megbeszélni. A gyermekeket a szülők hitére kereszteljük. ezért fontos a szülők egyházilag rendezett házassága, illetve, hogy legalább az egyik fél katolikus legyen. Ajánlatos vallását gyakorló keresztszülő, vagy ha ilyen nincs, akkor keresztelési tanú választása, de ez utóbbi nem kötelező. Nem maradhat el egyetlen gyermek keresztsége sem csak azért, mert nincs megfelelő keresztszülő.

Kérjük, bizalommal forduljon mindenki alakulatának tábori lelkészéhez és a püspöki hivatal munkatársaihoz.

 

 

Felnőttek keresztelése

Felnőtteknek a püspökség és a tábori lelkészek lehetőséget biztosítanak keresztségi oktatásra, melynek időtartama függ a keresztelendő fölkészültségétől. A felnőtt keresztségnek semmilyen előfeltétele nincs azon a szándékon kívül, hogy valaki Istent keresve meg akar keresztelkedni.

A keresztség szentségéről, a szertartásról valamint más fontos tudnivalókról az Irattár - Letölthető anyakönyvi dokumentumok menüpontban talál hasznos információkat.

 

 

Házasságkötés

A megkeresztelt embernek joga van a házasságkötéshez, amely katolikusok esetében akkor érvényes, ha azt az Egyház törvényei szerint kötik meg. Ha az egyik fél nincs megkeresztelve, vagy nem katolikus, akkor is van lehetőség a templomi esküvőre.

A házasságkötésre való felkészítés egyéni megbeszélés alapján történik a tábori lelkésszel.

A házasság szentségéről, a házasságkötés szertartásáról valamint más fontos tudnivalókról az Irattár - Letölthető anyakönyvi dokumentumok menüpontban talál hasznos információkat.

 

 

Házasság-rendezés

Ez a lehetőség azokra vonatkozik, akik egyházi házasságot kötöttek, de valami miatt ez megromlott, és polgári válás történt. Az Egyház meg van győződve arról, amit Jézus mondott, "amit Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza", így a Római Katolikus Egyházban a válás nem lehetséges.

Ugyanakkor egyes esetekben a házasság minden külső látszat ellenére sem jött létre, így azt érvényteleníttetni lehet. Ez mindig egyéni megbeszélés után történhet, amelyre vonatkozik a teljes körű papi titoktartás.

 

 

Gyónás és lelkivezetés

Ha valakinek lelkiismereti és életvezetési problémája van, forduljon hozzánk bizalommal, mi a legnagyobb odafigyeléssel és diszkrécióval fogjuk kezelni, és megadjuk mindazt a segítséget, amit az Egyház a saját tapasztalata és a neki juttatott isteni segítség alapján adni tud.

 

 

Beteglátogatás - betegek szentsége

Jézus a betegek lelkipásztori gondozását Egyházán keresztül folytatja a betegek kenete, a betegek szentsége által, amikor az ember a Szentlélek kegyelmitámogatását kapja, amely az egész emberi személyt segíti, megerősíti és tökéletesíti.

A Honvédkórházban állandó beteglátogatói jelenlét van (www.honvedkorhaz.hu/cikk/493), aki kérésre a felekezeti hovatartozás szerint értesíti a tábori lelkészt, ha kell a beteg vagy a hozzátartozó kéri, ugyanakkor a katolikus tábori lelkészi kar tagjai személyesen is hívhatók.

 

 

Ima- és olvasókönyv

A Katolikus Tábori Püspökség három alkalommal adott ki imakönyvet a katonák számára. Sokszor van olyan pillanat, amikor nehéz megszólalni, és ha sikerül, akkor is keresni kell a szavakat. Az imakönyv használata átsegíthet ezeken pillanatokon,  és segít megtalálni a helyes mondatokat. Nem felesleges teher a zsákban, hanem olyan, ami megkönnyíti az életedet. Sokszor ajándékozunk bibliát is a katonáknak, mert van úgy, hogy nem emberi vigasztalásra és bölcsességre szomjaznak, hanem Isten szavára.

A 2009-ben kiadott Ima és olvasókönyv a Magyar Honvédség számára című kiadvány a katolikus tábori lelkészektől kérhető vagy a püspökségtől igényelhető.

 

 

Kegyeleti szertartás

A HM-MH minden jelenlegi és nyugállományú dolgozójának jár a saját felekezete szerinti egyházi temetés, melyet a kegyeleti szolgálatnál kell kérni.



SZENT ISTVÁN KIRÁLY


Minden magyar katona védőszentje

Emléknapja: augusztus 20.

 

Ah, hol vagy magyarok
Tündöklő csillaga!
Ki voltál valaha
Országunk istápja?

Hol vagy, István király?
Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben
Teelőtted sírván.
(17. századi himnusz )


Szent István, István király, a régi nyelvben Szent Király, a kereszténnyé lett magyarság első uralkodója, a szakrális hagyomány és tudat szerint az ország és nemzet mennyei patrónusa, istápja.

A dinasztikus szenteket általában az utókor részéről gyanakvás övezi, ráadásul a gyakori erőszakos térítés az utóbbi időben még jobban növeli az ellenszenvet Szent Istvánnal szemben is. Történelmi és katonai szemmel nézve Szent István nem csak egyházi értelemben szent, aki pusztán egy egyházi ideált testesít meg, hanem megtestesítője annak a férfinak, aki egyetemesebb nézőpontok alapján gondolkodik és cselekszik, s a rábízottaknak nem pusztán a rövidtávú érdekét nézi, hanem a hosszú távú boldogulását is, amely rövidtávon súlyos áldozatokat is követelhet.

István ott áll két világ határán. A pogány istenkirályság és az Ószövetségtől ihletett, Isten kedvező kegyelméből való uralkodói méltóság az ő hatalmas, mitikussá vált alakjában ötvöződik össze. Pogány nemzetségének totemisztikus eredethagyománya, választottsága az Árpád-ház szentségi tekintélyében él tovább. Anonymus mondja, hogy Álmos szent volt, mert tőle származtak a szent magyar királyok. Bár pogány, mégis méltónak találtatott a Szentlélek ajándékára. Az Emese-szimbólum érteti meg velünk Szent Istvánnak és az Árpád-háznak feltűnő Boldogasszony kultuszát, az országnak az ő oltalmába ajánlását, mintegy a pogány matriarchalis világkép továbbélését is. Ez a hit magyarázza, hogy a keresztény utódok templomot építenek Árpád sírja fölé, és alapítanak hasonlóképpen Mária tiszteletére Szeren, az első országgyűlés színhelyén monostort.

Szintén még az archaikus pogány világot idézi az öregedő király életének ismert mozzanata, hogy egyik éjszaka meg akarták ölni. Ez a szándék még nyilvánvalóan a királygyilkosság pogány kultuszából érthető meg: az utód örökölni akarja az ő bölcsességét, mágikus-szentségi erejét, tapasztalatait. István király nemcsak keresztény irgalmasságból bocsátott meg a gyilkosnak, hanem azért is, mert még ismerte az ősi áldozati hagyományt. Krónikáinkból tudjuk, hogy honszerző őseink az új haza határán Álmost feláldozták: negyven napi pihenés és négy napi áldomás után megölték. Ezt a pogány fejedelemi karizmát nemcsak Árpád, hanem hitük szerint minden ivadéka is örökölte. Ehhez járult még a szent király koronájának szinte élő személyként való tisztelet is: a megkoronázott király a szertartás által nemcsak közjogi elismertetésben, hanem István és koronája szentségi karizmájában is részesül. Az Árpádok kihalása után is mindig ügyeltek a származás folytonosságára és hivatkoztak arra, hogy a király egészen IV. Károlyig Árpád, illetőleg Szent István véréből származott.

István születését is csodás jelek kísérik, mint Álmosét. „Mikoron immáran - írja Pelbárt nyomán az Érdy-kódex - az ő szilei keresztyénné lettenek volna és hívségben élnének, az jámbor asszonyállat Sarolta, fejedelem felesége sziléséhez közelgetne, neki jelenék protomártír Szent István és mondá neki: bízzál asszony Úristenben és légy bizonyos benne, mert íme fiat szülsz, kinek ez országbeli nép között királyi korona adatik. Az én nevemet adjátok őreá. Az asszony nagy csodálattal mondá: ki vagy uram, és ki neved? Én vagyok úgymond, protomártir István, ki Krisztus Jézusért elészer szenvedtem. És elenyészék.

A XIII. században minden vasárnap körmenet indult az esztergomi székesegyházból István vértanú templomához, ahhoz a helyhez, ahol István király a maga nevét és születésének hírét Szent István vértanúnak, a mindenható Isten igaz követének ajkán keresztül (édesanyja) megtudta.

Egri középkori liturgikus szokás szerint is a székesegyházból minden áldott vasárnap körmenet indult a Szent István templomba, a szent király ereklyéinek köszöntésére. Üdvözlégy boldog István király, nemzeted dicső reménysége! Üdvözlégy hitünk doktora és apostola! Üdvözlégy szentség és igazságosság tükre! Általad hittünk Krisztusnak, általad üdvözülünk Krisztusban. Imádkozzál népedért, járj közben papjaidért, hogy tieid közül senki ne legyen az ellenség prédája.

Ismeretes, hogy uralkodásának szinte emberfölötti próbái voltak: fiának, Imrének halála, továbbá a pogánysághoz húzó törzseknek megfékezése, országa függetlenségének védelme. Ezért ajánlja nemzetét élete végén a Boldogasszony oltalmába.

Kádár Zoltán Szent Istvánnak máig megmaradt és a székesfehérvári romkertben őrzött koporsójáról megállapítatta, hogy a rajta látható domborműveken a Mennyei Királyt megillető szimbólumok láthatók. Koraközépkori felfogás szerint ugyanis a király az örökkévaló Istent képviselvén a földön, joga van a megdicsőült Krisztus-király jelképeihez is. A szarkofágon látható kerubok ezért az uralkodó hatalom szentségét jelképezik. A bizánci és koraromán művészetben a halott Szűzanya pólyás gyermekként ábrázolt lelkét angyal viszi az égbe. Ez történik a szarkofágon István lelkével is. Kádár szerint ez talán az egyetlen ikonográfiai emlék, amelyen a gyermeket vivő angyal nem Mária halálának jelenetében szerepel.

Érthető, hogy az egész középkor folyamán állandóan zarándokoltak hozzá nemcsak magyarok, hanem idegenek is. Ilyenkor a többi ereklyéket is felmutatták a búcsúsok előtt. A Hartvik tollából származó életrajz szerint István király sírjánál sok beteg nyerte vissza egészségét. Voltak, akik már útközben meggyógyultak. Az ilyenek ott nyomban nagy kőrakásokat halmoztak össze. Ez nyilvánvalóan a rontó személyként elképzelt betegségnek jelképes elföldelése volt. Archaikus, más keleti népeknél is ismeretes szokás szerint a rendkívüli körülmények között meghalt ember sírhalmára is az arra járók követ, vagy gallyat dobnak. Eredeti indítéka a halottaktól, hazajáró lelkektől való rettegés, később pedig a tiszteletadás, kegyelet. A székesfehérvári középkori fényes királyi bazilika a török pusztítása nyomán csak alapfalaiban maradt ránk.

Szent István alakja csak európai mértékekkel mérhető, nagyságát és keresztény értelemben vett életszentségét az általa létrehozott mű igazolja. Azt, hogy esetében nem csak kiváló uralkodóról, hanem keresztény szentről is beszélünk. Azért van, mert végig a lelkiismeret embere volt, akinek volt ereje ahhoz, hogy az általa jónak és igaznak ítélt utat erő akarattal véghez is vigye. Ez az ő, minden magyar katona védőszentjének üzenete.


Himnusz Szent István királyról

Áldott Szent István -Istennek szolgája
Krisztus hitének -igaz plántálója
Bálványozásnak – eltávoztatója

És elrontója.

 

Irgalmas Isten - kegyes jóvoltából
Adaték nékünk - magas Mennyországból.
Utat, hogy lelnénk – gonosz pogányságból
Régi vakságból.

 

Földeden újra - pogány tüzek égnek
Fajtalanságnak, - rút hitetlenségnek.
Ó jaj, ne hagyj el, - napja reménységnek,
Válts meg az égnek.

 

Jobbodra kérünk, - amely ma is épen,
Légy közbenjárónk – szent Király az égben.
Könyörülj újból – e veszendő népen,
Jó atyaképen.

 

Jóságos Jobbod – nyújtsd ki reánk, kérünk,
Szent koronáddal – új ezeret érünk,
Hogyha kereszted - s imádságod vélünk.
Régi vezérünk!



Szent István intelmeiből Imre fiához (részlet):

„IV. A FŐEMBEREK ÉS VITÉZEK TISZTELETÉRŐL

Az uralom negyedik dísze a főemberek, ispánok, vitézek hűsége, erőssége, serénysége, szívessége és bizalma. Mert ők országod védő falai, a gyengék oltalmazói, az ellenség pusztítói, a határok gyarapítói. Legyenek ők, fiam, atyáid és testvéreid, közülük bizony senkit se hajts szolgaságba, senkit se nevezz szolgának. Katonáskodjanak, ne szolgáljanak, uralkodj mindannyiukon harag, gőg, gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden; tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség. Ha békeszerető leszel, királynak és király fiának mondanak, és minden vitéz szeretni fog; ha haraggal, gőgösen, gyűlölködve, békétlenül kevélykedsz az ispánok és főemberek fölött, a vitézek ereje bizonnyal homályba borítja a királyi méltóságot, és másokra száll királyságod. Ettől óvakodva az erényed szabta mértékkel irányítsd az ispánok életét, hogy vonzalmaddal felövezve a királyi méltósághoz mindig háborítatlanul ragaszkodjanak, hogy uralkodásod minden tekintetben békés legyen.


Van egy gyönyörű Szent István ábrázolás Bambergben, a "Bambergi lovas". A szakértők és a modern kutatómunkák szerint: a bambergi lovasszobor a magyarok első keresztény királyát, Szent István királyt ábrázolja, hiszen felesége Gizella a Bamberget alapító II. Henrik császár testvére volt. A jelenlegi dómot 1237-ben az Andechs Meránia-i házból származó Eckbert bambergi püspök építette újjá. Eckbert a meráni Gertrud, - II. András magyar királyunk feleségének – a bátyja. II. András és Gertrúd leánya a későbbi Szent Erzsébet tisztelete, közvetlenül a halála után, már a 13. században elterjedt. Ez időben készült a Bambergi Lovasszobor, amely Szent Istvánt ábrázolván a magyarok iránti szeretet és hála jele.


Istenünk, Te Szent István királyt itt a földön országunk koronájával ékesítetted és szentjeid közé emelted. Add, kérünk, hogy ő, aki erejével és erényeivel népünk példája lett, legyen mindnyájunk közbenjárója is, hogy a Tőled kapott hazánkat megoltalmazzuk és gyarapítsuk, a mi Urunk, Jézus Krisztus által! Amen! 

 






István király élete és halála
     
     
  Kilencszázhetvenhárom évvel ezelőtt, 1038 augusztus 15-én, 69 esztendős korában halt meg I. (Szent) István király, a keresztény magyar állam megalapítója, első törvénykönyveink megalkotója, akit I. László király – VII. Gergely pápa engedélyével – 1083. augusztus 20-án avatott szentté.


I. István, Géza fejedelem és Sarolt – az erdélyi Zombor gyula (itt török méltóságnév) – lányának fiaként látta meg a napvilágot Esztergomban, 969-ben. Eredetileg a Vajk nevet kapta, amely László Gyula történész szerint törökül hőst, vezért jelent. Az írott források szerint 25, vagy 27 éves korában keresztelték az első keresztény vértanú, István nevére, a Gizellával, II. Henrik bajor király lányával 996-ban kötendő házassága előtt.

István kezdetben csak a Nyitrai Fejedelemség és Hercegség ura volt. Apja, Géza fejedelem, 997-ben közvetlenül a halála előtt megeskette a főurakat, hogy Istvánt fogják támogatni a trónutódlási harcban. Géza halála után a hatalom, nomád szokás szerint, az új nagyfejedelem felavatásáig Sarolt fejedelemasszony kezébe került, akinek székhelye Veszprém volt. Koppány, Géza vérrokonának, Tar Zerindnek a fia, a fejedelem halála után a sztyeppei népekre jellemző szeniorátus (a nemzetség legidősebb férfitagja örököl) elve alapján magának követelte a hatalmat. Régi magyar sztyeppei szokás szerint feleségül akarta venni Sarolt fejedelemasszonyt, Géza feleségét.

Géza családja viszont a nyugatról származó primogenitúra (az elsőszülött fiú örököl) elve alapján Istvánnak szánta a hatalmat. Koppány, aki korábban azért kapta meg Somogyot – amely akkoriban egészen Zágrábig nyúlt –, hogy területi igényeiről lemondjon, ekkor hadat indított Veszprém ellen és ostromolni kezdte. István Esztergomba hívta össze a főembereket, majd értesítette sógorát, Gizella bátyját, Henrik bajor herceget és maga is Esztergomba vonult, ahol egyházi szertartás keretében felövezték a nagyfejedelmi karddal.

A döntő ütközetre, a hagyomány szerint, Veszprém és Várpalota között, valószínűleg Sólyon került sor. István megverte a pogány seregeket; a csatában Koppány is életét vesztette, testét István felnégyeltette. Győzelme után István el akarta ismertetni hatalmát az ország határain túl is. Ennek érdekében 999-ben Asztrik pannonhalmi apátot Rómába küldte, hogy II. Szilveszter pápával tárgyaljon, akitől koronát és apostoli áldást remélt.

Az uralkodói jelvényt – amely nem azonos a mai Szent Koronával – István végül megkapta a kereszténység terjesztésében betöltött szerepéért. Ekkor állt már a veszprémi püspökség és a győrinek is megvetették az alapjait. A koronázásra 1000 karácsonyán (más értelmezések szerint 1001. január 1-jén vagy 1001. augusztus 24-én), Esztergomban került sor.

I. István király ezt követően több hadjáratot indított a be nem hódoló törzsfők ellen Erdélyben – ahol 1003-ban megalapította az erdélyi püspökséget. 1008-ban a Délkelet-Dunántúlon élő fekete magyarok, a feltehetően kabar etnikumú segédnépek ellen viselt hadjáratot. Az ő területükön alapította meg 1009-ben a pécsi püspökséget, majd a tudósok szerint, feltehetően a szomszédos kalocsai érsekséget is. Ajtonnyal, a Maros vidékén uralkodó törzsfővel 1028-ban számolt le, amely után megalapította a marosvári püspökséget.

Érdekes aktualitás, hogy e délvidéki hadjáratsorozat közepette, 1011 augusztus 14-én, vagyis szinte napra pontosan 1000 éve (!) került sor a nyugat-bácskai város, Apatin megalapítására. Az 1000. „születésnapját” ünneplő város jelenlegi polgármestere, Miodrag Bakity, az ünnepségen felavatta Apatinban a Délvidék első Szent István-szobrát, Varga Attila alkotását (képünkön).

Visszatérve a történeti forrásokhoz: István és Gizella házasságából egyes elméletek szerint három lány és két fiú született, a két fiút, Ottót és Henriket ismerjük név szerint. Ottó fiatalon meghalt, így Henrik (a későbbi Szent Imre) vagyis a trónörökös neveltetésére szülei sok gondot fordítottak. István király az ő számára foglalta össze az „Intelmekben” a jó uralkodó teendőit. Az „Intelmek” úgynevezett királytükör, s nem azonos István király első, illetve második törvénykönyvével, az ezeréves magyar törvénytár első alkotásaival.

Henriket 1031-ben egy vadkan vadászat közben halálra sebezte. Ez a csapás beteggé tette a királyt, s csak tetézte a bajt, hogy a rokonai között senkit nem látott alkalmasnak arra, hogy az örökébe lépjen. Apja testvérének fiai közül László pogány hiten volt, Vazul pedig bizánci rítusú keresztény. Választása ezért lánytestvérének fiára, Orseolo Péterre esett, aki az 1020-as évektől kezdve a magyar királyi udvarban élt, mert az Orseolo-család ellen fellázadtak a velenceiek, így Péter anyjával és húgával együtt István udvarába menekült.


István döntése Vazulból elégedetlenséget váltott ki és merényletet követett el István ellen. István ezért uralkodásra alkalmatlanná tette azzal, hogy megvakíttatta és fülébe forró ólmot öntetett. Vazul fiait, Leventét, Andrást és Bélát száműzte az országból.

István egész életében Magyarország megerősítésén fáradozott. Uralkodása során két fő ellenséggel kellett szembenéznie: a besenyőkkel és a németekkel. A nomád besenyők betörtek Erdélybe, de az ottani határőrcsapatok elűzték őket. A másik, sokkal nagyobb veszélyt jelentő ellenségnek a németek számítottak. István sógorával, II. Henrikkel a bajor uralkodócsalád fiúágon 1024-ben kihalt, ezután a Német-Római Birodalommal ideiglenesen megromlott a viszony. Német és főleg bajor csapatok többször fosztogatták a Fischa és a Lajta közét 1029 környékén, amire válaszul a magyar csapatok is a bajor területekre való betörésekkel reagáltak. Erre való hivatkozással II. Konrád német-római császár 1030-ban megtámadta Magyarországot, azonban István a felperzselt föld taktikáját alkalmazva kiéheztette az ellenséget, majd Bécsnél be is kerítette a visszavonuló német sereget.

A győzelemnek külön jelentősége az volt, hogy István országa bizonyította: képes megvédeni magát a külső ellenségekkel szemben is. A következő évben – jóllehet II. Konrád először még újabb támadást tervezett – bajor közvetítéssel békét kötöttek egymással, sőt feltehetőleg II. Konrád kisebb területi engedményeket is tett a Fischa és a Lajta közén.

István király, nyolc évvel később, 1038. augusztus 15-én, Mária mennybemenetelének egyházi ünnepnapján bekövetkezett halálakor egy erős országot hagyott az utókorra. I. István királyt, Gellért püspököt és Henrik – vagyis Imre herceget – 1083-ban, I. László király uralkodása idején, VII. Gergely pápa engedélyével avatták szentté.

Pálóczi Antal


István király szentté avatása - 1083. augusztus 20.
     
     
  Kilencszázhuszonnyolc esztendővel ezelőtt, 1083. augusztus 20-án avatták szentté István királyt. A történelmi eseményre a Zrínyi Média által kiadott, és a Digitális Könyvtárban elérhető A hazáért mindhalálig – 1100 éve című kiadvány részleteit idézve emlékezünk.


István szentté avatásáról egyedül Hartvik püspök legendája őrzött meg tudósítást. Eszerint László király háromnapi böjtöt hirdetett. „Három napon át bajlódtak [István] szent testének kiemelésével, azt a helyéről elmozdítani semmi módon nem volt lehetséges. Az idő tájt ugyanis a bűnök odáig vezettek, hogy az említett László király és fivére, Salamon között súlyos nézeteltérés támadt, amely miatt Salamont elfogták és börtönbe zárták. Amint tehát a holttest kiemelésével hasztalan próbálkoztak, egy Karitas nevezetű asszonyszemély, aki a bökénysomlyói Szent Üdvözítő-templom melletti zárda lakója volt, s akinek életét az akkori közvélemény igen jelesnek tartotta, égi kinyilatkoztatásban részesülvén tudtára adta a királynak, hogy fáradozásuk hiábavaló; a szent király földi maradványait át nem szállíthatják addig, amíg Salamont a börtön rabságából ki nem eresztik, s a szabadság kegyelmét meg nem kapja. Kiengedték azért amazt a börtönből, és ismételten háromnapos böjtöt tartottak. Amikor a harmadik napon odaléptek, hogy a szent maradványokat elvigyék, a sír fölé helyezett hatalmas sziklát oly játszi könnyedséggel tudták eltávolítani onnét, mintha nem is lett volna súlya azelőtt. A harmadnapi vecsernye végeztével azután valamennyien várva várták az isteni irgalom jótéteményeit a szent férfiú érdemeiért, és Krisztus nyomban meg is látogatta népét: a szent hajlékot teljes terjedelmében elárasztották a mennyből küldött csodajelek.”

A betegek gyógyulásán kívül az is az égi jelek közé tartozott, hogy amikor „eltávolították a padlózatból kiemelkedő márványtáblát, és miután lejutottak a sírboltba, felnyitásakor olyan édes illatáradat borított el minden körötte állót, hogy úgy érezték, az Úr paradicsoma gyönyörűségeinek kellős közepébe csöppentek”.

Az 1083. augusztus 20-án történt ünnepi aktuson a csontokat „patyolat tiszta lenvászonba szedegették”, de a király jobbján viselt gyűrűt nem találták. Ezt követően Merkur, a székesfehérvári egyház kincstárának őre egy fehér ruhába öltözött ifjútól összehajtogatott kendőt kapott megőrzésre, amely István kezét tartalmazta teljes épségben a gyűrűvel együtt. Egy XII. századi oklevél szerint viszont Merkur már 1083 előtt ellopta a karereklyét, amelyet a mai közvélekedés a Budapesten őrzött Szent Jobbal tart azonosnak. A Szent Jobb testtől való különválásának valós története sohasem lesz egyértelműen tisztázható, mint ahogy semmi remény nincs arra sem, hogy István földi maradványait az utóbb feldúlt székesfehérvári királysírok egymásra hányt csontjaiból valaha is biztonsággal el lehessen különíteni.

István szélesebb körű tisztelete – amely immár nem korlátozódott a dinasztia néhány tagjára – 1083-mal kezdődött. Az 1038- ban meghalt király 45 év múltán lépett át a halhatatlanságba. Ezt a 45 évet Hartvik püspök is számon tartotta, és igen világosan magyarázta: „Bár a föld súlya nehezedett rá, és a porba térni kényszerült […], talán maradt rajta valamennyi a rárakódott földi porból […], hisz enélkül az uralkodók – mondhatni hatalmi jogukból eredően – alig-alig, vagy egyáltalán nem képesek jelen életüket végigélni”. Ezt a port „az isteni ítélet tüzének kellett róla leégetnie”. Az 1083. évi kanonizáció ezt a „megtisztítást” elvégezte. Ettől kezdve István – illetve most már Szent István – a földi élet porától megszabadulva légies magasságokba emelkedett, megnemesült alakja, anyagtól elszakadt eszméje a szó valóságos és képletes értelmében az egekig szárnyalt.

Külön könyvet igényelne annak bemutatása, hogy ennek az útnak milyen stációi voltak, mint ahogy az is, hogy mikor, milyen irányzatok sajátították ki, foglalták le maguknak Szent Istvánt. Itt legyen elég csak annyi: a középkorban ő vált minden jog kútfejévé, tőle eredeztettek minden szabadságot, a koronázási jelvények legtöbbjét az ő személyéhez kapcsolták. Ereklyéi a legnagyobb becsben tartott kegytárgyak. Egyházi tiszteletét augusztus 20-ai dátummal már az 1092. évi szabolcsi zsinat előírta, állami ünneppé I. Ferenc császár nyilvánította, ma pedig e nap legfőbb nemzeti ünnepünk. Szent István neve forrt össze a legszorosabban a magyarsággal és egyszersmind a magyarok európaiságával. Az ő nevének szinonimája a szentkirály, ő volt falvak százaiban a templomcím, a település névadója. Ő az örök hivatkozási alap, minden cselekedet viszonyítási pontja, ő a Nagy Kezdet, az országalkotó, az államszervező, a keresztény hitet terjesztő uralkodó. Ő a valaha élt legnagyobb magyar államférfiú.


Kristó Gyula: Szent István király