H Í R E K
XVIII.
KÖRNYEZET-ÉS TERMÉSZETVÉDELMI
GYERMEKTÁBOR
Július 18-án vasárnap elkezdődött a Katolikus Tábori Püspökség ez évi - immár 18. alkalommal megrendezett - Környezet- és természetvédelmi Gyermektáborának 2. turnusa. A táborról a Katolikus Tábori Püspökség facebook oldalán is található rövid beszámoló, néhány kép honlapunk GALÉRIA rovatában is látható.
T Á B O R N A P L Ó
1. nap július 18. vasárnap
Sziasztok, Kedves Otthonmaradottak!
Úgy döntöttem, hogy idén naplót vezetek a táborról. Az arcomra kiült a boldogság, amikor a parkolóból kigurult a buszunk, s azért láttam ám, hogy Ti se szomorkodtatok annyira. Így is van ez jól. Pihenjetek! Már a buszon elkezdődött a barátkozás, de megérkezésünk után a táborban is sok régi cimborával találkozhattunk. Azért van egy pár új táborozó is, de ők is igazán jó fejek. A tábor „gyerek őrzői” is mind ismerősek, képzeljétek, van két honvédtisztjelölt is velünk a táborban. Tök jó fejek ők is. Na, szóval megérkeztünk az én várva várt ReD Tanyámra, jól megtömtük a bendőnket, és persze Piros sem hagyhatta ki idén sem a jól bevált Rezi túránkat és a remek szalonnasütést. Fenn a várhegyen mindig családias nevetgélés, kedélyes beszélgetés és sok játék van. Egyszer tényleg el kell, Kis Családom, ide jönnünk, mert hát a várból a kilátás valami nagyon gyönyörűséges, meg a túravezetőnk mindig olyan jókat mond. Na, hát röviden ennyi történt. A lényeg az, hogy újra itt lehetek. Megyek is gyorsan aludni, mert már a takarodó zenéje megy és a lámpaoltás után nehéz papírra vetnem soraimat. Jó éjt, Drága Szüleim!
2. nap. július 19. hétfő
Jó reggelt, ébresztő, reggeli torna! Így kezdődött a napunk. Bezzeg az eső nem kelt korán, hogy „megússzuk” a testmozgást, csak akkor kezdett zuhogni, amikor elindultunk Matula bácsi kunyhójához, na de akkor aztán kaptunk bőséggel! Remek szórakozás volt ez így is, sőt szerintem még izgalmasabb, de hát Ti ezt felnőttek másképp látjátok, nekünk ez így volt buli. Ja, és képzeljétek, VR szemüveggel újra láthattuk szárazon az egészet! Piros is jó fej volt, nem ijedt meg az esőtől, sem attól, hogy nem sütött a nap, így irányba vettük a Balatont. Ellenben a kultúra nála valamiért be van csípődve, így hát tettünk egy kis kitérőt, ahol Ervin atya többek között a Honfoglalásról kérdezett; azt hitte nem tudjuk, de bizony tévedett, mert tudtuk! A rövidke kulturális program után végre várva várt a Balaton! Még a nap is ránk sütött! Csobbanás, tollasozás, strandfocizás, dumcsizás, gyakorlás, pénzköltés (pl. lángosozás, palacsintázás, fagyizás), szóval minden csudi jó dolog volt, és a legjobb, hogy senki nem volt rajtunk kívül a strandon! Na, jó, talán még egy páran! Egyszóval, Kedves Szüleim, nagyon király volt ez a nap; akármilyen idő is van Karmacson, a napunk mindig szuper! Sajnos végül az este is eljött, szól már az altató zene (bim-bam, bim-bam), és talán álomra kéne hajtanunk a fejünket, de nem megy az olyan könnyen faluhelyen! Holnap jelentkezem! Sziasztok!
3. nap július 20. kedd
Hajnalok-hajnalán a Pál, Kata, Péter ébresztett, nemcsak minket, az egész falut. De sajnos ez senkit nem zavart. A kiadós reggeli torna után elindultunk egy hosszú útra Zöldikével (a buszunkkal), és az útra - képzeljétek - tele hátizsákkal kellett indulunk, mint a télapónak. Akkor már tudtuk, hogy egész nap távol leszünk a tábortól. Először megérkeztünk egy jópofa élményparkba, ahol sokat játszottunk, elvarázsoltuk magunkat, várjátékoztunk, csúszdáztunk, hófánkoztunk, vizesebbnél vizesebb dolgokat csináltunk; egy szóval nagyon klassz volt. Ja, képzeljétek, Szüleim, katonáskodtunk is, na jó, nem teljesen komolyan, de a Kaposvári Laktanyában ebédeltünk. Ilyen lehet a ti helyőrségetek is, Anya, Apa, ugye? Rém szuper volt, és tök jól viselkedtünk, hogy büszkék lehessetek ránk, hogy milyen jólnevelt gyermekei vagyunk katonaszüleinknek. Aztán a sok hófánkozás után, célba vettük a kihagyhatatlan Balcsit. Na, ott aztán megint jól elköltöttem a pénzecskémet (illetve a Tiéteket), de gondolom, azért ajándékoztatok meg, Kedves Szüleim, egy kis zsebpénzzel, hogy azt jól mind el is költsem. Hát igyekszem nagyon, azon vagyok, de azért még maradt, ne izguljatok!
A mai napot ismét egy jó kis csocsó csata zárta a fürdés előtt-közben-helyett, és irány a jó kis ágyikóm! Zárom soraimat, üdvözöllek benneteket, aludjatok Ti is jól, álmodjatok szépeket, én izgatottan fogok lefeküdni, mert sajnos nem árulták el, hogy holnap hova megyünk. Tudjátok, az nálunk mindig meglepi, és mindig olyan jól sikerülnek ezek a meglepik, hogy nem is tudom, miként csinálják, de nekem nagyon tetszik! Holnap újra tollat ragadok és leírom a napunkat! Okszi?
4. nap július 21. szerda
Itt vagyok, Kedves Szüleim! Nincs vekker, nincs más, csak a jó kis tábori ébresztő, és képzeljétek, ma a csoportvezetők kánonban adták elő az ébresztő indulódalt. Gondolhatjátok, repedtfazék hangok, erre aztán nagyon gyorsan felkeltünk. Jó korán van, nagyon korán, de hamar, nagyon hamar frissek, üdék és fiatalosak lettünk a jó kis reggeli tornától. Tudjátok, nem is olyan rossz. Piros elindult a nagymamájához a kaláccsal teli kiskosárkájával, de úgy döntött, olyan finom ez a kalács, hogy inkább velünk osztotta meg, a finom piros-sárga-barna „gedvával” (majd otthon elmesélem, valójában mi is az), ne féljetek, egy csudi jó kis finomságról van szó. Pótoltunk minden energiát és felszálltunk gyorsan a Zöldikének becézett buszunkra, és elindultunk. Csak mentünk, mentünk, mendegéltünk, míg el nem értünk egy erdei kisvasúthoz, ott Ábelre (a gőzösre) pattantunk, majd gyalogosan bebarangoltunk az erdőbe, mígnem Piroska nagymamájának házikójához értünk. Na jó, nem, hanem egy arborétumhoz, s ott nem a farkas várt minket, hanem már egyenesen egy erdész-vadász, így a farkas sem falt fel bennünket. Így láttunk mindenféle védett növényt, majd a végén megettük a jól megérdemelt ebédünket, és zsupsz, már benne is voltunk egy csodás kis tóban, amit körbevett az erdő! Igazán meseszerűen szép volt a Zalai Dombságban tartozkodni egész nap. Na ennyi, elfáradtam, és sajnos már csak pár napot tölthetek itt a barátaimmal. De jövőre már most tudom, hogy ismét visszajövök ide.
5. nap 2021. július 22. csütörtök
Ezen a napon mindenki megmutathatta, mihez is ért igazán. A reggeli felfrissülés után indult a felnőttek és gyerekek foci viadala, ahol sajnos a szolgálati személyek győzedelmeskedtek. Ezután kezdődtek a kézműves programok. Volt, ki szép kis kosarat font, volt, ki a karkötő készítésben jeleskedett, volt, ki a gyöngyfűzés mestere lett, és hogy egy kicsit se maradjunk éhesek, süthettünk kürtőskalácsot mindenféle ízesítéssel. Nagyon finom volt és jó sokat ettem belőle, de ne féljetek, nem csaptam el a pockomat. Készítettem nektek meglepit,és szerintem elég szép lett, csak hogy lássátok, nem hiába költöttétek rám a pénzeteket, hiszen nagyon ügyes gyermeketek vagyok! Délután nagy izgalommal készültünk az esti műsorokra. Nagyon szupi lett mindegyik, de természetesen a miénk lett a legjobb, legnagyszerűbb, a leg-leg… A záróbuli koronázta meg a napunkat és persze a könnyeink, mert hát sajnos nagyon hamar eltelt ez az egy hét. A TV maci (ez volt az utolsó szám) is megmosta fogait, mint ahogy én is, és álomra hajtva a fejem mára búcsúzom tőletek, s azt álmodom, hogy még csak most fog begurulni a Zöldike velünk a ReDtanyára, Karmacsra. De szép lesz az álmom! Jó éjt!
6. nap 2021. július 23. péntek
Sziasztok, Kedves Otthonmaradottak! Így kezdtem és így is zárom a tábornaplómat.
Eljött az utolsó nap. Fájó szívvel, könnyes szemmel ébredeztünk és a legnagyobb fegyelemmel vettünk részt az összes fix programon, ami ebből a táborból soha nem hiányozhat. Azt gondoltuk, mint a mesében, hogy ha csudi jók leszünk, visszarepülhetünk egy hetet és minden most kezdődhet elölről, de az utolsó tábori óra nagyon hamar elérkezett. A tegnapi buli kicsit „lájtosabb” kivitelben folyatódott. Közben aláírtuk a levelet, amivel megköszöntük mindazoknak a támogatását, akik segítették a tábor létrejöttét. Készítettünk mókás képeket, közös csoport- és teljes táborképet. Ebéd után ma is volt egy kis meglepi. Kitaláljátok? Nem, nem a Balaton, ahelyett egy finom fagyival zártuk a tábori ittlétünket. A buli tetőfokára hágott, mindenki énekelt és nem akartuk elengedni egymást. Nehéz volt elhagyni a tábori barátaimat, hiányozni fognak, hiányozni fog a ReDtanya-Karmacs és nagyon messze van még 2022, de már tudom, hogy a táborban a helyem! A Zöldike kigurult, mindjárt otthon leszünk és találkozunk! Viszlát, Karmacs, viszlát, ReDtanya, viszlát, „felvigyázó” felnőttek, kedves szolgálati személyek – jövőre veletek ugyan itt!
KAPISZTRÁN ELISMERÉS
AZ ALTÁBORNAGYNAK
2021. július 12-én, hétfőn délután adta át Berta Tibor dandártábornok, püspök, katonai ordinárius a 2020-ban odaítélt Kapisztrán Szent János Elismerés Ezüst Érdemérem fokozatát Dr. Böröndi Gábor altábornagynak, a Magyar Honvédség volt parancsnokhelyettesének.
A tavaly októberre tervezett átadási eseményt a pandémia miatti veszélyhelyzetben sajnálatos módon el kellett hagynia a Katolikus Tábori Püspökségnek.
A mostani bensőséges ünnepségre a Katolikus Tábori Püspökség Székházában azért most került sor, mert Dr. Böröndi Gábor altábornagy a közeljövőben Brüsszelben folytatja szolgálatát katonai képviselőként.
Berta Tibor tábori püspök az átadáson hálás szívvel köszönte meg Dr. Böröndi Gábor altábornagy példaértékű és nagylelkű támogatását, amellyel az elmúlt évek során sokrétű módon segítette a Katolikus Tábori Püspökséget.
„Amikor megköszönöm mindazt a támogatást, amelyet tőled és általad a Magyar Honvédség Parancsnokságától, valamint az alakulatok katonáitól kaptunk Altábornagy Úr, nem feledkezhetek meg arról a baráti kapcsolatról sem, amely összeköt bennünket, s amely hiszem, hogy továbbra is hordozója tud lenni közös szolgálatunknak, együttes küldetésünknek hazánk javára” – mondta az átadáson a katolikus tábori püspök.
A KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS ELISMERÉSEK-et a Magyarországi Katonai Ordinariátus 1994-ben - az Apostoli Szentszék által való felállításának húsz éves évfordulója alkalmából, valamint attól a szándéktól vezérelve, hogy a katolikus tábori lelkészek védőszentjének nevét és életművét ezáltal is tisztelettel megörökítse – alapította.
Az elismerést azoknak a személyeknek adományozza a püspökség, akik a katolikus tábori lelkészek lelkipásztori tevékenységét támogatva hozzájárulnak a Katonai Ordinariátus társadalmi elismertségének javításához és küldetésének megvalósításához.
A Kapisztrán Szent János Elismerést – melynek hét fokozatát: Arany, Ezüst és Bronz Érdemérem, Ezüst és Bronz Emlékérem, valamint az Elismerő Oklevél és az Emléklap – mintegy 130 olyan katonának, honvédelmi alkalmazottnak és kormánytisztviselőnek ítélte oda a katolikus tábori lelkészek közössége az elmúlt hét év folyamán, akik miközben példamutató szolgálatteljesítéssel és hűséges helytállással végzik katonai és szakmai feladataikat, elkötelezett magatartásukkal, önkéntes munkájukkal, áldozatos tevékenységükkel, és nagylelkű támogatásaik révén huzamos időn át kiemelkedő mértékben segítették és egyedülálló módon járultak hozzá a Katolikus Tábori Püspökség céljainak megvalósításához.
A Kapisztrán Szent János Ezüst Érdemérem egy kör alakú, kétoldalas, 43 mm átmérőjű, ezüstszínű, vert érem, melynek előlapján stilizált várfal előterében Kapisztrán Szent János és Hunyadi János jobb-, illetve egy rohamsisakban ábrázolt jelenkori magyar katona bal profilképe látható. Az érdemérem előlapjának körirata: Kapisztrán Szent János Érdemérem.
Az érdemérem hátlapján ORDINARIATUS MILITARIS – ANNO RESTITUTIONIS 1994 köriratban a Katonai Ordinariátus címere látható. A címer felső részén az ún. „Corona murata”, található úgy, hogy a körbástya nyolc bástyájából öt látható. A címer középső részén a pajzs hátterében a kereszt, míg előterében egy galamb helyezkedik el olajággal a csőrében. A galamb feje fölött egy lángnyelv látható. A pajzs alatt kétoldalt babér- és tölgyfaág van megjelenítve úgy, hogy előttük egy szalagon a Katonai Ordinariátus jelmondata olvasható: „SPIRITUS RENOVAT”.
Az érdemérem egy háromszögletű, felerészt fehér, felerészt világoskék szalagon függ. A szalag szélével párhuzamosan a fehér mezőben sárga, a kék mezőben fehér csík fut.
A 2020. és 2021. évi Kapisztrán Szent János Elismerések ünnepélyes átadása
szeptemberben lesz Budapesten.
XVIII.
KÖRNYEZET-ÉS TERMÉSZETVÉDELMI
GYERMEKTÁBOR
Július 4-én vasárnap elkezdődött a Katolikus Tábori Püspökség ez évi - immár 18. alkalommal megrendezett - Környezet- és természetvédelmi Gyermektábora. A táborról a Katolikus Tábori Püspökség facebook oldalán is található rövid beszámoló. Néhány kép honlapunk GALÉRIA rovatában is látható.
G Y E R E K T Á B O R N A P L Ó
2021. július 4. vasárnap - 1. nap
A mai napon végre itt lehettünk szeretett táborunkban és újból találkozhattunk az előző években megismert barátainkkal, mindazonáltal idén már sok új társsal is kiegészült a csapatunk. A csoportbeosztás és az ebéd után a tábor belső területén játszottunk és ismerkedtünk egymással. Délutánra már jól elfáradtunk, mégis buszra szálltunk és elindultunk Rezibe, ahonnan - a már hagyományosnak mondható - gyalogtúra keretében megtekintettük a Rezi várat, majd szalonnasütéssel zártuk a napot. Anya, Apa ne izguljatok, jól érezzük magunkat, majd pénteken látjuk egymást!
2021. július 5. hétfő – 2. nap
Arról álmodtunk, hogy elmarad a reggeli torna és - láss csodát! - imáink meghallgatásra találtak; reggel esőre ébredtünk, így tényleg megúsztuk. A reggeli után buszra szálltunk és a Kis-Balaton Látogatóközpontba érkeztünk, ahol megnéztünk egy kiállítást, majd a Diás-szigeten a Fekete István Emlékházat és a kunyhót, amelyben a nagy író lakott és dolgozott. Ezek után jól megéheztünk, így már nagyon vártuk az ebédet. Délután a Balaton vizében szerettünk volna már fürdeni, de ismét ellenkező irányba indult a buszunk, és a Cirill-Metód emlékműnél kötöttünk ki. Piroska néni meg van róla győződve, hogy ezt mi nagyon élvezzük…, nos, talán valóban ránk fér egy kis kultúra. De utána a várva várt Balaton nem maradt el. Nagyon sokat voltunk ott, sokat fürcsiztünk, labdáztunk, ettünk-ittunk. Röviden: szuper volt a nap minden pontja. De sajnos már csak 4 nap van hátra. Anya, Apa! Nem lehetne, hogy a hét ne 7 napból, hanem legalább tábor idején még egyszer ennyiből álljon?
Holnap ismét beszámolunk a történtekről, addig is pihenjetek sokat!!!
2021. július 6. kedd - 3. nap
"Pál, Kata, Péter, jó reggelt!"
A felvigyázóknak lehet, de nekünk?... Reggel atyai kínzással, azaz tornával indítottuk a napot. Utána elbuszoztunk szépen egy csoda jó helyre, de nem árulom el, hogy hova, majd elmondom otthon. De képzeljétek, fejtünk tehenet, vízi bombáztunk, várat másztunk, csúszdáztunk, és még nagyon sokféle játékkal szórakoztattuk magunkat! Semmi kultúra, csak játék, azután, hogy teljes legyen az örömünk, irányt vettünk a Balatonra, a magyar Riviérára. Na, ez volt az igazi hab a tortán! Így a mai napon ismét rendkívül jól éreztük magunkat. Már alig várom a holnapot, azon agyalván, hogy az vajon milyen meglepetéseket tartogat számomra!
Igazság szerint azt sem tudom, miért hozatták el velünk az igen nehéz túrabakancsot, hiszen az a vízben nem is kell. Na, mindegy, még van két nap, lehet, hogy hasznos lesz!
Sziasztok, Drága Szüleim, majd holnap jelentkezem!
2021. július 07. szerda – 4. nap
Hahó, itt a gyermeketek, újra jelentkezem!
Nem fogjátok elhinni milyen csuda klassz dolog történt velünk ma! Egy kis időutazásban volt részünk a régmúltba. Döcögött - csühögött –pöfögött – hú de kafa .. ez volt!!! Nagyon élveztük, de sajnos hamar meg kellett válnunk Ábeltől, a kisjárgánytól, és bekövetkezett … Pedig azt hittem, hogy csak ijesztget a táborvezető, tudjátok a Piroska, de nem, valóra váltotta, és nem úsztuk meg a 22 km-es túrát. Hegynek fel, hegynek le, és megint fel … Azt hittem, addig megyünk, amíg tényleg el nem érjük a nagymamája házát, mint a mesében. Jó, azért ne ijedjetek meg, csúcs volt és nem mentünk 22 km-t, csak a töredékét, és a farkas sem evett meg – ja, akkor nem is tudnék írni. Igazából ebben a hőségben igen jól jött a zalai erdőség. Mindig csak pozitívan és a kék jelzésen haladtunk előre, majd az arborétum függőhidja után a jól megérdemelt igazi gulyásunkat és diósunkat elfogyasztva jött a hűsítő csobbanó vizecske. Ez volt az, amire igazán vártunk! Nem, nem a Balaton volt az, hanem egy kisebb tavacska. Lehetett benne labdázni, ugrálni, s hurrá, végre úszni is, kilométeres gyaloglás nélkül. A partján dumcsiztunk a táboros barátaimmal, készültünk a közös műsorra, de erről még később mesélek, frizbiztünk, tollasoztunk, kártyáztunk, barkóbáztunk; egyszóval sok közös játékot játszottunk. Majd egyszer jól elhozlak benneteket ide, otthon maradt drága Szüleim, hogy Ti is lássátok, milyen szép helyen járok! Persze a fagyizás és lángosozás, palacsintázás sem maradhatott ki! De hát ismertek, meg hát hogy is nézne ki, ha minden jól megérdemelt zsebpénzemet hazavinném és nem köleném el mindenféle finomságra! Biztosan csodálkoznátok, igaz?! Ezért úgy döntöttem, hogy nem szeretnék csalódást okozni nektek, és minden filléremet jól elverem! A nap vége felé járva vissza ültünk a zöldikébe - így hívom a buszunkat - és kicsit búsulva, hogy ismét eltelt egy nap, fáradtan elindultunk vissza a táborba. Mire odaértünk, ki is kipihentük magunkat, így azután megint akadt a táborvezetőknek gondja a takarodóval. Nem igazán sikerült első szóra vízszintesbe helyezkednünk. Most hát mára befejezem, becsukom a szemem, mintha a világ legjobb, legszófogadóbb gyermeke lennék, de hát mint azt mindenki tudja rólam -Ti meg Anya, Apa pláne - valójában az is vagyok, csak hát jól titkolom! Holnap újra írok Nektek! Pihenjetek Ti is!
2021. július 08. csütörtök – 5. nap
Helló itt Karmacs, az én kis táborom!
Napsütötte vidám napra ébredtünk, talán már túl sok is jutott a napsütésből. De sebaj, mert gyorsan át is szervezték a programjainkat, hogy minden izgalom jó kedv, móka és kacagás egyszerre beleférjen és ne tudjunk törődni a 42 fokkal. Hát kedves Szüleim, már, már hozzászokom a korán keléshez, így talán otthon is menni fog, de ezt azért nem ígérem meg nektek. Még mielőtt a Nap melegétől izzadhattunk volna, kimentünk a focipályára és legyőztük mi táborlakók a felnőtteket! Így mi kurjongatva, büszkén míg a felnőttek lesütött fejjel tértünk vissza a táborba. Egész délelőtt sürögtünk-forogtunk. hol karkötőt készítettünk, hol kosarat fontunk, hol gyöngyöztünk, és ha megéheztünk még finom különböző ízesítésű kürtöskalácsot készítettünk. Gyorsan és jókedvvel telt el a délelőttünk. Majd a legnagyobb forróságban táborvezetőnk nem engedett minket a Napnak a közelébe ahogy ő fogalmaz hogy agylágyulást ne kapjunk, így a műsorunkra készültünk. Anya, Apa a mienk lett a legjobb, szuper egy csapat vagyunk! De ez nem is lehet vitás, hisz én alkotom az egyik részét. Irány a Balaton harsogta Piroska és zöldikére pattanva már ott is teremtünk! Majd zsírosdeszkás vacsi, műsorok, zene tánc, buli a javából. Megettük az összes rágcsát amit csak hoztunk, (ha tudom hogy amit begyűjtenek tőlünk ekkor kapjuk meg még többet hozok,) de azért kipótolták, hogy mindenkinek mindenből jusson. Így teljes volt a buli, de sajnos hamar ránk jött az éjfél mikor is elhangzott az utolsó szám és irány az ágy! Most tudatosult igazából bennem, hogy vége és újra találkozunk holnap! Na nem mintha nem örülnék neki, hogy látlak benneteket, de hát tudjátok a tábor az tábor, biztos Ti is így voltatok ezzel gyerek korotokban és az még igazán tarthatott volna még egy jó pár nappal hosszabb ideig. Zárom a napot és ezzel soraimat, holnap találkozunk. Az arcom mosolygós lesz, mert újra látlak benneteket, de szívem kicsit szomorú, hogy itt kell hagynom a barátaimat és a tábor összes jó fej felnőtt tagjait. Szuper csapat jött itt össze!!!
2021. júlus 9. péntek - 6. nap
Napsugaras, de egyben szomorú napra ébredtünk. Ez az utolsó napunk.....! De nézzük is a napot. Ébresztő fel mondjuk mi táborlakók a „felvigyázóinknak”, mert hisz mi már rég fent vagyunk! (Buli ide vagy oda, ez az utolsó napunk nem lophatjuk a napot, minden pillanatot még ki akarunk használni!) Egyébként is nem tudjátok, hogy mi gyerekek vagyunk és sokkal hamarabb regenerálódunk, mint Ti? Na jó, azért már ők is réges rég fent voltak, de hát a Pál, Kata…. előtt már mi is tornacsukába vágtuk magunkat és irány az utolsó tábortorna! Majd pakolás, fotózkodás ahogy látjátok is Szüleim ott vagyok a képen, a mi szuper csoportunkkal! Na jó, meg a másik kettővel is! Eljött az utolsó bulizás, játék s jött az utolsó ebéd na és a meglepetés, a fagyi! Aztán a névsorolvasás, hogy ki hova száll fel, mivel megy haza. Ekkor elszorult a torkom, hogy itt kell hagynom a barátaimat, a tábort, a táboros „felvigyázóimat” azaz a felnőtteket, azaz a Karmacs-i ReDtanya összes lakóját. Egy hosszú év, hogy újra láthatom őket, Anya, Apa ugye jövőre is eljöhetek ide? Hisz itt minden olyan klassz!!!
Viszlát Redtanya, viszlát táboros társaim, jövőre remélem találkozunk…….!
A közös ReDtanya himnusszal búcsúzom:
„Az évben legyek bárhol
Tudod mindig van egy tábor
Hol a lelkem megpihen.
Barátság s annyi szépség
Oly sok élmény mit mesélnék
E dalban elviszem…..”
Köszönjük a tábor szolgálati személyeinek - Dombóvári Piroska ömt. őrnagy, Nagy Endre Ferenc főhadnagy, tábori lelkész, Gerecs Roland főhadnagy, Bálint Mihály Gábor hadnagy, tábori lelkész, Csűry Csaba, Filó Lajos zászlós, Deák László főtörzsőrmester,Tóth András főtörzsőrmester, Krum Péter őrmester, Dávid Róbert őrmester, Rovó Róbert szakaszvezető, Sülei Gabriella honvéd tisztjelölt, Szabó Judit honvéd tisztjelölt, Szájli Tímea honvéd tisztjelölt -, hogy itt lehettünk!!!
A második turnus július 18-án vasárnap kezdődik és 23-ig, péntekig tart.
A tábor harmadik turnusa az alábbi időpontban lesz: augusztus 01. vasárnap - 06. péntek.
EMLÉKMŰMEGÁLDÁS
KOSZOVÓBAN
Képek: MH KFOR kontingens kommunikációs tiszt
Markovics Milán Mór százados, vezető kiemelt tábori lelkész áldotta meg azt az új emlékművet, amelyet június 29-én avattak fel az Osztrák-Magyar Monarchia első világháborúban elesett hősi halottainak emlékére.
A koszovói Peć/Peja/Ipek városában található temetőben 208 - a Nagy Háborúban a balkáni fronton harcolt és elesett - katona nyugszik.
Markovics Milán angol nyelvű beszédében megemlékezett a balkáni háborúkban elesettekről, majd angol, német és magyar nyelven mondott imát, majd megáldotta az újonnan felállított emlékművet.
SZENTMISÉK
A MAGYAR HONVÉDSÉG
REKREÁCIÓS, KIKÉPZÉSI ÉS KONFERENCIA KÖZPONT
IMATERMÉBEN
JÚLIUS
Július 25. vasárnap, 09.00 óra
Nagy Ferenc Endre százados, tábori lelkész
AUGUSZTUS
Augusztus 1. vasárnap, 09.00 óra
Nagy Ferenc Endre százados, tábori lelkész
Augusztus 8. vasárnap, 09.00 óra
Szentesi Csaba őrnagy, kiemelt tábori lelkész
Augusztus 15. vasárnap, 09.00 óra
Horváth Kornél százados, tábori lelkész
Augusztus 20. péntek, 09.00 óra
Horváth József őrnagy, tábori lelkész
Augusztus 22. vasárnap, 09.00 óra
Horváth Kornél százados, tábori lelkész
SZENTMISÉK
A MAGYAR HONVÉDSÉG
EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT
INTÉZMÉNYEIBEN
Augusztus
05. csütörtök 07.00 óra, Podmaniczky utca
05. csütörtök 13.30 óra, Szanatórium utca
06. péntek 07.00 óra, Róbert Károly körút
Szeptember
02. csütörtök 07.00 óra, Podmaniczky utca
02. csütörtök 13.30 óra, Szanatórium utca
03. péntek 07.00 óra, Róbert Károly körút
10. péntek 07.00 óra, Róbert Károly körút
A szentmiséket Nagy Endre százados katolikus tábori lelkész mutatja be. Elérhetősége: 06/30 425 55 25
Katolikus pap hívása sürgős esetben: 06-1/213 96 20 (éjjel nappal hívható).
EGYÜTT SIKERÜL
FOHÁSZ
A MAGYAR HONVÉDSÉG
KATONÁIÉRT
Örökkévaló Urunk!
A viharos világjárványban újra és újra magasztalunk téged atyai gondviselésed jóságáért, és kérve kérünk, hallgasd meg fohászainkat!
A mindennapok nehézségei között is hálásan köszönjük, hogy megannyi embertársunk szemében éles fényként ott ragyog az a gondoskodó önzetlenség, amelynek birtokában nagy bátorsággal és figyelmes szeretettel tudnak áldozatot hozni szeretteikért és felebarátaikért.
Oltalmazó kezeidbe ajánljuk Urunk az egész emberi közösséget, nemzetünket, országunkat, családjainkat, gyermekeinket!
Add, hogy a békesség derűje járja át valamennyiünk szívét és lelkét, hogy támaszra találjunk egymásban a kölcsönös szeretet által!
Gyógyító kezeidnek áldása legyen erőforrás a tudomány szakembereinek és az egészségügyben dolgozóknak; kérünk, segítsd őket áldozatos, életmentő szolgálatukban!
Segítsd a hatóságokat, hogy rendelkezéseikkel elősegítsék a járvány leküzdését és a nyugalom rendjének biztonságot adó megteremtését!
Védelmező kezeiddel áldd meg a Magyar Honvédség katonáit, honvédelmi alkalmazottait, kormánytisztviselőit, hogy továbbra is állhatatosak maradjanak hazánk biztonságának és társadalmunk békéjének szolgálatában, mely által lehetőséget teremtenek mindazoknak, akik az emberi élet fönntartásáért dolgoznak!
Segítsd Urunk, azoknak a bajtársainknak szolgálatát,
akik a kórházakban látják el feladataikat,
akik a közintézményeket őrzik,
akik járőröznek településeinken,
akik a fertőtlenítő mentesítéseket végzik.
Add, hogy bátor helytállással végezzék feladataikat, megfontolt magatartásuk pedig a felelősségteljes emberség vonzó példájává váljon mindenki előtt!
Közbenjáró imánkkal kitartó erőt és türelmet kérünk azoknak a katonatársainknak, akiket a vírus megfertőzött, s akik a járvány miatt a betegség fájdalmaival és nehézségeivel küszködnek!
Oltalmazó segítségeddel vedd őket gyámolító kezedbe és enyhítsd megpróbáltatásaikat! Áldd meg őket, hogy érezzék gondviselő és irgalmas jóságod közelségét!
Mindenható Urunk, atyáink Istene! Hálát adunk neked életünk minden pillanatáért! Kérve kérünk, adj odaadó lelkületet, hogy hitünk újra és újra erőre kapjon, s így helytálló bátorsággal tudjuk végezni szolgálatunkat a te dicsőségedre, felebarátaink és bajtársaink javára!
Kérünk, Urunk, segíts továbbra is mindannyiunkat, akik a Magyar Honvédségben szolgálunk, hogy rendületlen bátorsággal végezzük feladatainkat a járvány leküzdésében!
Hisszük, hogy a te segítségeddel együtt sikerül! Ámen.
Hálát adunk neked Uram
és magasztalunk téged!
Hálát adunk neked Uram azoknak az embertársainknak a helytállásáért, bátorságáért és emberszeretetéért, akik a koronavírusos betegeket gyógyítják és ápolják, mindazokért, akik most is élen járnak a járvány elleni küzdelemben.
Hálát adunk neked Uram azokért az embertársainkért, akik meg tudják mutatni a közelség nagyszerűségét, a gondoskodó szeretet finomságát, az áldozatvállalás nemes cselekedeteit.
Hálát adunk neked Uram, hogy a mostani viszontagságos időben olyan embereket adsz a világnak, akik megannyi erőfeszítéssel és nagylelkű elkötelezettséggel végzik munkájukat és szolgálatukat, akik szent bátorsággal néznek szembe a vészhelyzet minden viszontagságával és nehéz körülményével.
Hálát adunk neked Uram azokért az embertársainkért, akik a te szereteted és áldott közelséged élő jelei világunk számára, mert lelket és szívet melengető emberségükkel megmutatják a jóság és a figyelmesség gesztusainak áldásos jelenlétét és valóságát.
Hálát adunk neked Uram azokért az embertársainkért, akik gyöngéd és csendes jelenlétükkel vigasztaló közelséged áldott jelei tudnak lenni azok számára, akik földi útjukat befejezve elindultak a veled való találkozásra.
Hálát adunk neked Uram és magasztalunk téged!
Adj bátorságot, hogy mindazt, amit a járvány idején a világban látunk, hallunk és megtapasztalunk elkötelezettségből, odaadásból, nagylelkűségből és az áldozatot vállaló szeretet tanúságtételeiből, hasznosan tudjuk felhasználni a jelenben és megőrizve kamatoztassuk jövőbeli életünk számára.
Add, hogy példamutató embertársaink helytálló szolgálata legyen valamennyiünk számára bátorítás az emberi közösségért és társadalomért meghozott felelősségvállalásra, a kihívások leküzdésére, világunk lelki és erkölcsi megújulására.
Hálát adunk neked Uram minden tapasztalatért, amely a járványhelyzet nehéz napjaiban megmutatja a testi-lelki gyöngeségből származó egyéni megsebzettségünk valóságát és sérülékeny világunk elesettségét.
Add, hogy a beléd vetett hit reménységével tudjunk járni életünk útján, elfogadva biztató szeretetből kinyújtott gondviselő kezed bátorítását és vigasztalását. Ámen.
Cheap Air Jordans For Sale China, Where To Buy Real Air Jordans Online Cheap Air Jordans For Sale China, Where To Buy Real Air Jordans Online, Nike Air Bella TR 2 - Women's Black/White